Az Észak- és Nyugat-Európán végigsöprő nyári hőhullám miatt 2019 júliusa globálisan a legmelegebb hónap lehet a rendszeres időjárási mérések kezdete óta – jelentette be a közelmúltban a Meteorológiai Világszervezet. A forró légtömegek az év hetedik hónapjában elérték Skandináviát és Grönlandot is, s ez többfelé erőteljes jégolvadást indított el.
Szakértők már most azt valószínűsítik, hogy az idei esztendő a meteorológiatörténet öt legmelegebb éve között lesz. A 2015–2019-es periódus pedig az eddigi legtikkasztóbb fél évtizedes időszaknak számíthat a modern korban.
Példátlan, amilyen hőség volt idén Európában. Belgium, Németország és Hollandia meteorológiai atlaszában az idén tűntek fel először 40 Celsius-fok fölötti települési értékek. Párizs nyári abszolút hőmérsékleti rekordja az eddigi 40,4 fokról pedig 42,6 Celsius-fokra ugrott fel július 25-én. Ez a hőfok az iraki Bagdadban számít átlagosnak a nyár derekán. Németországban ugyancsak 42,6, Hollandiában 40,8, Belgiumban 41,8 Celsius-fok az idén beállított új nyári hőmérsékleti rekord. A hűvös nyarairól sokáig hírhedt Anglia középső részén (Cambridge botanikus kertjében) ezzel párhuzamosan 38,7 fokot mértek árnyékban.
Európa évi középhőmérséklete 1957 óta folyamatosan meghaladja a XIX. század második felében regisztrált hasonló átlagértéket. A jelen évtizedben pedig már két olyan esztendő is akadt, amikor több mint 2 Celsius-fokkal múlta felül az éves középhőmérséklet az 1851–1900 között mért átlagot.
A kontinens egyre gyorsuló felmelegedése alapján az utóbbi bő évszázad markánsan eltérő szakaszokra is osztható: 1901 és 1920 között például hat olyan hűvösebb esztendőt regisztráltak még, amikor összességében hidegebb volt, mint az előző század második etapjában. Ez utóbbi átlagot egy teljes Celsius-fokkal először 1934-ben, majd 1937-ben szárnyalta túl az éves európai középhőmérséklet, a harmadik ilyen esetet 1961-ben jegyezték fel. Hasonlóan meleg esztendőkre ezután közel három évtizeden át nem volt példa: csak 1989-ben és 1990-ben kezdett újra csúcsokat döntögetni az időjárás.
Az akkor kezdődött felmelegedési etap azóta is tart. 1997 óta már minden egyes esztendőben minimum 1 Celsius-fokkal magasabb az európai éves átlaghőmérséklet, mint ük- és szépapáink korában.
Magyarországon a múlt század kezdetén az éves középhőmérséklet 9,5 Celsius-fok volt, tavaly viszont már 12 fokot regisztráltak. Ugyanebben a periódusban Budapesten közel 11-ről csaknem 14 fokra emelkedett a hasonló adat. A magasabb fővárosi átlagot a szakértők a városi hőszigetjelenséggel magyarázzák. Az aszfalt, a beton és a sűrűn beépített negyedek erősebben felmelegednek ugyanis, mint a természetes növényzettel borított területek.
A múlt század eleje óta itthon a leghűvösebb évnek az 1940-es és az 1956-os bizonyult, míg a legforróbbnak 2018, illetve 2014 – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítéséből. A helyi csúcsbeállítások érdekes módon korábbról datálódnak, Debrecenben és Pécsett a ma is érvényes városi rekordokat (39,2 és 41,3 Celsius-fok) például 1946-ban és 1950-ben mérték, míg Budapesten és Kecskeméten (40,1, illetve 41,7) egyformán 2007-ben.
Az idei meteorológiai nyár a Kárpát-medencében összességében nem volt tehát annyira tüzes, mint a tavalyi. A szezon legforróbb napjának augusztus 12-e bizonyult, amikor a Csongrád megyei Derekegyházán jegyezték fel a legmagasabb hőmérsékletet, kereken 38 Celsius-fokot.
Évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet is.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát.
A hatóságok vizsgálják, hol kaphatta el a súlyos betegséget.
Egyikük negyven év börtönt kaphat.
Az államtitkár Csendes Olivért jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező vezetőként jellemezte.
