szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu. Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat.

Győri késelés, nagykátai tanárbántalmazás – csak két nagyobb horderejű hír, melyek az utóbbi hónapokban ismét a középpontba helyezték az iskolai erőszak kérdését. Sejthető volt, hogy előbb-utóbb a kormány is lép az ügyben, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy – mint oly sokszor – a megelőzés helyett most is a szankciókra és a visszatartó erőre helyezik a hangsúlyt.

Maruzsa Zoltán
©

A politikus az iskolai szegregáció miatt megítélt kártérítésről elhíresült Gyöngyöspatán jelentette be: a pedagógusok megvédését tartják a legfontosabb feladatuknak, ezért az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezik. Maruzsa szerint mivel a pedagógusbántalmazások zömét 12-14 éves korú fiatalok követik el, fontolóra kell venni a büntethetőségi korhatár leszállítását is.

Pánikgomb és családi pótlék

A részletekről az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is érdeklődtünk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Maga Maruzsa néhány részletet a Mokka szerda reggeli adásában elárult, eszerint a kormány valóban radikális változtatásokon gondolkozik.

Bár egyelőre nem készült törvényjavaslat, a minisztérium elgondolása szerint az iskolarendészek nem biztonsági őrök lennének, hanem olyan "kívülálló személyek", akik nem végeznek nevelői munkát, viszont fegyelmezhetnék a gyerekeket, ha arra van szükség.

Részlet a nagykátai tanárbántalmazásról készült videóból
©

"A lényeg, hogy legyen olyan személy, akinek van lehetősége és joga fellépni és kikísérni a gyereket a tanteremből" – mondta.

Az államtitkár elképzelhetőnek tartja a bankokban már alkalmazott segélyhívó rendszer kiépítését is. Ennél is fontosabb, hogy

a visszatartó erő miatt megvizsgálnák azt, adott esetben milyen szankciókkal lehet sújtani a szülőket. A családi pótlék felfüggesztésén is elgondolkodtak.

A legnagyobb vitát és a legtöbb kérdést talán a kamerarendszer bevezetésének ötlete váltotta ki. Erről egyelőre semmit nem lehet tudni, Maruzsa Zoltán is csak annyit mondott, hogy nem tennék kötelezővé, csak ott vezetnék be, ahol ezt az érintett iskolák kifejezetten kérik.

Egy dolog azonban biztos:

ha a parlament törvénnyel szabályozza, akkor nincs adatvédelmi akadálya a bevezetésének, és a szülők sem állhatnak ellen.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hvg.hu-nak elmondta: a közoktatás a GDPR-törvény hatálya alá esik. Az adatvédelmi jogszabály nem zárja ki, hogy az iskolákba biztonsági kamerákat telepítsenek, viszont a részletszabályok miatt mindenképpen törvényt kell hozzá módosítani.

©

A magyar szabályozás Péterfalvi szerint a közoktatási törvényben kell, hogy megjelenjen, és minden részletet egyértelműen tisztáznia kell. Ezek közé tartozik például, hogy

  • milyen céllal akarják telepíteni a kamerákat,
  • meddig kell őrizni a felvételeket,
  • nézi-e azokat valaki folyamatosan,
  • csak képet rögzítenek, vagy hangot is,
  • kinek adhatók ki a felvételek.

A jogszabály előkészítésénél kötelesek teljes körű adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni, amihez iskolapszichológusok, pedagógusok véleményét is ki kell kérni, nem csak adatvédelmi szakemberekét. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a felvételek rögzítése szükséges, arányos és alkalmas. Ha ezeknek a követelményeknek meg is felelnek, a kamerák az emberi méltósághoz való jogot akkor sem sérthetik, vagyis mellékhelyiségbe, vagy öltözőbe nem lehet felszerelni azokat – tette hozzá az adatvédelmi biztos.

Ha a törvényjavaslat elkészül, és az Országgyűlés meg is szavazza, az még mindig nem lenne kötelező jellegű, hanem az iskolák maguk dönthetnék el, hogy alkalmazzák-e. Viszont mindegyiknek ugyanazt a gyakorlatot kell alkalmaznia, arra nincs lehetőség, hogy az egyik intézmény tárolja a felvételeket, a másik nem, vagy például egyes helyeken csak a folyosókra tegyék ki a kamerát, máshol pedig az osztálytermekbe is.

Még ennél is fontosabb, hogy ha egy iskola él a törvény adta jogával és telepíti a kamerarendszert, akkor a szülők számára ugyan készíteni kell egy GDPR-tájékoztatót, viszont nincs beleszólásuk abba, hogy megfigyelik-e a gyereküket.

Nem kérnek belőle

Bár a törvény elkészítésénél mindenképpen ki kell majd kérni a pedagógusok véleményét, a bejelentés előtt nem konzultált velük a kormány. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak azt mondta, nem tudtak a tervről, amit „nagyon erősen nem is tudnának támogatni”.

Horváth szerint egy bekamerázott osztályterem a pedagógusok számára mindenképpen érdekes helyzetet teremtene, és a többségük valószínűleg ódzkodna attól, hogy így tanítson. Arról nem is beszélve, hogy az elnök szerint nem az lenne a lényeg, hogy „lássák, ha valami történik, hanem addig már nem is szabadna eljutni”.

A Nemzeti Pedagógus Kar mindenesetre február 12-én rendkívüli elnökségi ülést tart az iskolai erőszak és a Nemzeti alaptanterv miatt.

Lapunk több pedagógussal és iskolaigazgatóval is beszélt, akik szintén nem tudják elképzelni, hogy a kameráknak bármilyen visszatartó ereje lenne. „Nekem ez olyan, mintha a nagy testvér figyelne. Inkább bízni kellene a pedagógusban, hogy tudja kezelni a helyzetet” – mondta egyikük. Többen is kiemelték, hogy a nevelés komplex feladat, és nem csak a tanárokon múlik.

Néhány iskolában már most bekamerázták a folyosót, de kizárólag a lopást akarják megelőzni. Egy vidéki iskola munkatársa pedig azt mondta, náluk hiába helyeztek kamerákat a kinti focipályához, egyáltalán nem volt semmilyen visszatartó ereje, ugyanúgy összeverekednek néha a gyerekek.

„A kamera legfeljebb arra lehet jó, hogy ha tényleg történik valami, akkor később felhasználhassák a bíróságon, de nem tudom elképzelni, hogy ettől nagyobb biztonságban éreznék magukat a pedagógusok” – mondta egy iskolaigazgató. Kollégája a felvételek biztonságos tárolását tartotta aggályosnak, hiszen nem példa nélküli, hogy az interneten kössenek ki a felvételek.

Képzeljük csak el, most mit szólnának hozzá, ha a nyolcéves Orbán Viktorról kikerülne egy olyan felvétel, amin megüti az egyik iskolatársát, elalszik az órán, vagy éppen túrja az orrát.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke sem a kamerákban, sokkal inkább a pedagógiai szemlélet változásában látja a megoldást.

„Egy kamerarendszer felállítása nem fogja megszüntetni az agressziót az iskolákban, a kiváltó okot kell kezelni" – mondta a hvg.hu-nak Totyik Tamás. A szakember szerint a Nemzeti alaptanterv fő hibája (legyen az új vagy régi), hogy a tanagyag óriási mennyisége miatt még az átlagos képességűeknek is problémát okoz a teljesítés. Ez folyamatos iskolai kudarcélményhez vezet, ami agressziót szül, erre volt példa a győri késelés.

Az agresszió másik fontos kiváltó oka az elrontott integrációs folyamat – mondta a szakember. Magyarországon 1996 óta úgynevezett „hideg integráció” zajlik, vagyis beültetik a többségi osztályba a sajátos nevelési igényű, vagy a hátrányos helyzetű gyermekeket, akik aztán sokszor külön segítséget sem kapnak, így vagy be tudnak illeszkedni, vagy nem. „A sikeres integrációhoz pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra, iskolapszichológusra lenne szükség” – mondta Totyik.

A PSZ alelnöke attól tart, hogy a jövőben újabb konfliktusforrást jelenthet a vidéki kis létszámú iskolák összevonása, amiről – értesülése szerint – jelenleg is folynak tárgyalások. Ezeken a helyeken ugyanis sokkal több gyermek fog tanulni, viszont a személyi feltételek nem lesznek jobbak.

©

Az iskolai agresszióra Totyik szerint a pályakezdő pedagógusok sincsenek felkészülve. A tanárképzésben például létezik tantárgy, amely az eltérő kultúrájú gyermekek oktatását tanítja, de nem kötelező, hanem szabadon választható. Ugyanígy nem tanítják azt sem, hogyan ismerjék fel az SNI-s vagy a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekeket.

A szakember szerint a megoldásért nem kell messzire menni, elég megnézni a hejőkeresztúri iskolát, ahol a tanulók nyolcvan százaléka roma származású, mégis mindenki továbbtanul, és a tanároknak sincsenek fegyelmezési problémái. De ugyanez elmondható az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány módszereiről is.

„Az állam felelőssége nem a kamerarendszer bevezetésében van, hanem az ehhez hasonló pedagógiai módszerek elterjesztésében és a feltételrendszer kialakításában” – tette hozzá.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Kulcsár István: Nem ezt ígértétek! Regénynek álcázott korrajz

Kulcsár István: Nem ezt ígértétek! Regénynek álcázott korrajz

Meghatóan búcsúznak a tavaszi szünet előtt a diákoktól egy hajdúszoboszlói iskola tanárai

Meghatóan búcsúznak a tavaszi szünet előtt a diákoktól egy hajdúszoboszlói iskola tanárai

Jól érezte, tényleg az idei volt az egyik legmelegebb március a világon

Jól érezte, tényleg az idei volt az egyik legmelegebb március a világon