„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántulajdonban álló építőanyag-eladó cégekkel is szerződött, ez utóbbi szerződések adataira vonatkozott az adatigénylés. Csakhogy kiderült: magáncégek esetében a mostani jogszabály szerint nem lehet bírósággal kikényszeríttetni az adatközlést, csak „közfeladatot ellátó” szervezet esetén. Egy vállalkozás esetében legfeljebb „a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását” lehet kezdeményezni, ami a cégbíróság, ennek pedig nincs értelme, hiszen a cégbíróságnak nincs ilyen hastásköre.
Az Alaptörvény viszont azt mondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.” Márpedig az uniós pénz is közpénz, amelyből például a panaszos érdeklődését kiváltó (meg nem nevezett) kőszállító céget fizetik. Ezért a pert tárgyaló bíróság kérte az Alkotmánybíróság véleményét.
A testület pedig 8:6 arányban úgy döntött, hogy a mostani szabályozás nincs rendben. Nem a jelenlegi törvény szövege hibás, hanem hiányzik belőle valami: az országgyűlésnek ez év végéig úgy kell módosítania az információszabadság-törvényt, hogy „az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen”, tehát akár magánvállalkozásokat is lehessen perelni.
