„Te, Fegya, látsz valamit? Azt hiszem, nekimentem egy hajónak” – mondta rádión a Viking Sigyn nevű szállodahajó kapitánya a mögötte haladó testvérhajó kapitányának 2019. május 29-én, este kilenc óra után néhány perccel.

Jurij C. nem sokkal korábban futott ki a szállodahajóval az Akadémia nevű kikötőből, az úti célja Passau volt. A 64 éves kapitány az induláskor még mindent rendben talált: ezt az előírás szerint német nyelven jelentette is rádión a hajózási hatóságoknak. A Viking 184 utasa és 46 fős személyzete a zuhogó eső miatt nem sokat élvezhetett a budapesti panorámából, de a kapitánynak, a leengedett kormányállásnál jók voltak a látási viszonyai, egy kilométerre is ellátott.

Ugyanebben az időben egy jóval kisebb városnéző sétahajó is az útjára indult a Duna belvárosi szakaszán: a Hableány 35 fővel – 33 dél-koreai turistával és két fős magyar személyzettel – a fedélzetén a Jászai Mari téri kikötő felé tartott.

A két hajó útja nem sokkal a Margit híd előtt keresztezte egymást. Egy ideig egymás mellett haladtak, mindkettőnek a pesti oldaltól második, hatvan méter széles hídnyílás volt kijelölve az áthaladásra. Mikor odaértek, a Viking kapitánya gyorsítani kezdett, majd 10-11 km/órás sebességgel kezdte követni a nála lassabb Hableányt.

Hiába volt a Hableánynak a hajózási szabályzat szerint elsőbbsége, hiába lehetett látni szabad szemmel és a radaron is, a Margit hídnál ekkor a Viking jobb oldala nekiütközött a nála jóval kisebb magyar sétahajónak, és pillanatok alatt maga alá gyűrte. A Hableány az ütközés után mindössze 30 másodperccel, az összes utasával már teljesen a víz alá került.

A balesetet rengeteg térfigyelő kamera rögzítette, felvételeikből pontosan rekonstruálhatók az utolsó percek. Az alábbi videón, melyet a Személyhajósok Szövetsége tett közzé, még a Viking fedélzetén álló, kétségbeesésükben integető turisták is jól látszanak:

A katasztrófát - melynek fenti részletei az ügyészségi vádiratból derültek ki - mindössze hét dél-koreai turista élte túl, őket az arra járó hajók és a vízi rendőrök mentették ki. A többieknek esélyük sem volt: 25 dél-koreai állampolgár, a magyar kapitány és a matróz életüket vesztették. Többeket elsodortak a hullámok, mások a hajó testébe szorultak be és csak a roncs kiemelésekor találták meg őket, egy eltűnt dél-koreai nőt pedig még egy évvel a tragédia után is keresnek.

Az, hogy a túlélők élete is csak a szerencsén múlt, jól mutatja egyikük beszámolója, amit korábban a Blikk idézett. A férfi felrúgta magát a vízben, de bevágta a fejét a süllyedő hajótestbe.

„Újra elmerültem, arrébb úsztam, és amikor feljöttem, belekapaszkodtam egy fehér műanyag dobozba. Egy hajó jött a segítségemre, de az olajos víz miatt többször is kicsúszott a ruhám a matrózok kezéből. Végül le is mondtak rólam, hagyták, hadd sodorjon el a víz. Egyre jobban gyengültem, közben arra gondoltam, ez egy lehetetlen helyzet, inkább kiúszom a partra, mert nem ment ki senki. Szerencsére egy hajó közeledett, felhúztak a fedélzetre, így menekültem meg” – mondta a rendőröknek vádirat szerint.

MTI / Lakatos Péter

Az a bizonyos öt perc

A nyomozás hamar a Viking Sigyn ukrán kapitányára koncentrálódott, akit az eljárás alatt többször is őrizetbe vettek majd szabadon engedtek, jelenleg bűnügyi őrizetben várja a koronavírus miatt elhalasztott tárgyalást. Jurij C. tapasztalatához nem fért kétség: 1975 óta hajózott a Duna ezen szakaszán, 2000 óta dolgozott a svájci cégnél, Budapest és Nürnberg között pedig harmadik éve vezetett.

AFP / STR

A nyomozás és az azóta elkészült vádirat szerint ehhez képest a baleset előtt és után is végzetes hibákat követett el. Az ügyészség szerint a katasztrófa előtti öt percben szabad szemmel és a radaron is egyértelműen látható volt az elsőbbségi helyzetben haladó Hableány helyzete és iránya, Jurij C. pedig tudhatta, hogy ha így folytatja, akkor a két hajó ütközése be fog következni. Ennek ellenére – áll a vádiratban - a kapitány legalább 5 percig nem a hajó vezetésére koncentrált, nem lassult le és nem kezdeményezett kötelező rádiókapcsolatot sem, nem adott le hangjelzést.

Ez már csak azért is érthetetlen, mert több túlélő is arról beszélt, tisztán lehetett látni, mi történik. Gulyás Krisztián, az elhunyt magyar hajóskapitány ügyvédje a kihallgatások jegyzőkönyveiből idézve korábban azt mondta: volt olyan dél-koreai utas, aki szerint az ütközés előtt a Viking Sigyn utasaival még a szemkontaktusa is megvolt.

A dél-koreai turisták azt is hallották, ahogy koreaiul azt üvöltik nekik, hogy

fogják meg a mentőkötelet, különben meghalnak.

Azóta több feltételezés is napvilágot látott arról, hogy mi történhetett abban a bizonyos öt percben, de erre valószínűleg csak a szakértői vizsgálatok fognak választ adni. Az iratok állítják, Jurij C. a tragédia utáni percekben nem állt meg rögtön és nem riadóztatta a személyzetet, holott ezt késedelem nélkül meg kellett volna tennie. Két perccel később kezdeményezett bejelentést a hajózási információs és segélykérést fogadó csatornán, de akkor sem az előírt német nyelven, hanem egy mondatban három különböző nyelven, és csak részinformációkat osztott meg a balesetről.

Az ügyészség ezért nemcsak halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége, hanem és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt is vádat emelt ellene. Ez utóbbival nemcsak őt, hanem januárban a Viking Sigyn mögött haladó testvérhajó, a Viking Idun kapitányát is megvádolták, ő szintén bűnügyi őrizetben van.

A márciusi előkészítő tárgyaláson Jurij C. vitatta felelősségét és nem tett vallomást. Itt derült ki az is, hogy a Hableány is mulasztott: annak ellenére kezdte meg az utat, hogy a hajóbizonyítványban az állt, műszaki hiányosságok miatt egy fő matrózzal meg kell emelni a hajó személyzetét. Ez viszont a vádirat szerint nem járult hozzá ahhoz, hogy bekövetkezett a baleset.

A per kezdetét a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki tájékoztatása szerint szeptember 8-án lesz az első tárgyalási nap.

Nem változott semmi

Bár a Hableány tragédiáját az eddig ismert adatok alapján valószínűleg emberi mulasztás okozta, a katasztrófa után a dunai – azon belül is főleg a budapesti – hajózás problémái is előtérbe kerültek. A folyó jelenleg a koronavírus-járvány és a turisták elmaradása miatt szinte teljesen üres, de előtte hosszú évek óta problémát okozott a megnövekedett forgalom.

MTI/Cseke Csilla

Ennek egyik oka a szállodahajókon utazó külföldi turisták megduplázódása. A magyar fővárosban a nyári hónapokban nem ritka látvány, ahogy a belvárosi folyószakaszon egymás hegyén-hátán állnak a rakparton az úszó szállodák. Az esti órákban nemcsak ezek viszik városnézésre az utasaikat, hanem számos kisebb, a Hableányhoz hasonló sétahajó is, ami miatt nem túlzás azt állítani, hogy szinte dugó van a Duna vizén.

A Hableány-baleset után azonnal újra előkerült az a hosszú évekkel ezelőtt felvetődött ötlet, hogy a szállodahajókat tiltsák ki a folyó belvárosi szakaszáról. Ezt nemcsak Tarlós István egykori és Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester támogatta, hanem Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. vezetője is beszélt róla, mégsem változott semmi.

A belvárosi kikötők és a logisztika kérdése azért is érdekes, mert a szállodahajók Budapesten szinte kivétel nélkül a Mahart Passnave szolgáltatását használják, melynek ebből milliárdos bevétele származik. A Mahart jelenleg a Rogán Antalhoz tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozik, kisebbségi tulajdonosa pedig éppen a Viking magyarországi leánycége. A kikötői bevételekből is ők részesülnek.

MTI / Jászai Csaba

A Hableány-baleset óta eltelt egy évben nemcsak a szállodahajók megregulázása futott zátonyra, hanem azok a javaslatok is, melyeket tavaly szeptember 16-án nyújtott be az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a magyar belvízi hajósok érdekképviseleti szervezete, a Magyar Hajózási Országos Szövetség, megismételve korábbi javaslataikat is.

Információink szerint a javaslatok a következő témákat érintették:

• 80 méternél hosszabb hajók sebességének és a más hajóktól tartott biztonsági távolságok mértéke,
• olyan szakaszok kijelölése - például a baleset helyszíne is - ahol az előzés és találkozás tiltása indokolt,
• a hosszú hajók megfordulásának időbeli és térbeli korlátozása,
• a rádióhasználatra vonatkozó szabályok szigorítása, beleértve a bejelentkezéseket és az egyeztetéseket
• hidak térségének minden hajóra kiterjedő sebesség-szabályozása.

Az általunk megkérdezett hajózási szakember szerint a jelenlegi szabályok is elegendőek a biztonságos hajózáshoz – feltéve, hogy betartják és betartatják őket. A probléma inkább az, hogy az előírások (szándékosan) félreértelmezhetők, ezért lenne szükség konkrétabb szabályokra.

Hiába hever azonban több mint nyolc hónapja a javaslatcsomag az ITM Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárságán, arra forrásunk szerint semmilyen válasz nem érkezett. Az ügyben kerestük a minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A szabályozás és a büntetőeljárás mellett elakadtak a kártérítési perek is, melyeket az áldozatok hozzátartozói, a dél-koreai turisták útját szervező cég, a magyar áldozatok hozzátartozói és a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. indítottak. A kártérítési igények együttesen több milliárd forintra rúgnak, de Sógor Zsolt, a Panoráma jogi képviselője szerint a Viking River Cruises és brit biztosítója „ma már tárgyalni sem akar”. Az ügyvéd a Magyar Nemzetnek azt mondta, hamarosan polgári pereket fognak indítani a Viking ellen nemzetközi bíróságokon.

A pénteki egyéves évforduló így a gyász mellett meglehetősen keserű lesz mind a magyar, mind a dél-koreai áldozatok hozzátartozóinak. Utóbbiak a koronavírus-járvány miatt személyesen nem is tudnak részt venni a megemlékezésen, így a Panoráma Deck dolgozói péntek reggel hajóról vízbe helyezett koszorúkkal emlékeznek meg elhunyt kollégáikról és a koreai áldozatokról, majd beszédet mond Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, valamint Kyoo Sik Choe, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete is.

Az, hogy a Hableány Dunából kiemelt roncsával mi lesz, egyelőre még a jövő kérdése. A hajótestet jelenleg a Népszigeten őrzik, de nem kizárt, hogy a jövőben a hajó orrát egy emlékmű részeként kiállítsák, örök menentóul a történteknek.