Nemcsak a rengeteg tanú és szakértő, hanem a vádlott egészségügyi állapota miatt is elhúzódó tárgyalásra lehet számítani a Hableány-baleset miatt indított büntetőperben. A 28 áldozatot követelő tragédiára a dél-koreai hozzátartozók most nem jöttek el, a koronavírus miatt pedig különleges intézkedéseket vezettek be a tárgyaláson. A vádirat leghomályosabb pontja még mindig az öt perc, ami alatt az ukrán kapitánynak észre kellett volna vennie a Hableányt, de nem tudni, ehelyett mit csinált.
Vitatja felelősségét és egyelőre nem tett vallomást a Hableány-baleset előkészítő tárgyalásán a Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya. Jurij C. ellen az ügyészség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat.
Ha a kapitány beismerte volna bűnösségét az előkészítő ülésen és lemond a tárgyalási jogáról, akkor 9 év börtönbüntetést kért volna rá az ügyészség, melybe az előzetesben töltött idő is beleszámítana, és kétharmad letöltése után feltételesen szabadon lehetne bocsátani. Ez azonban nem történt meg: a kapitány nem mondott a le a tárgyalásról. Így 2-11 éves büntetésre számíthat.
A Hableány tavaly május 29-én este borult fel és süllyedt el a Margit hídnál, amikor nekiütközött a Viking Sigyn nevű szállodahajónak. A Hableány fedélzetén 33 dél-koreai turista és kétfős magyar legénység utazott. A tragédiát mindössze hét utas élte túl, egy áldozat holttestét még mindig keresik.
A Fővárosi Törvényszéken tartott előkészítő tárgyalás szerda reggel, hatalmas sajtóérdeklődés mellett kezdődött, de az újságírókkal és a fotósokkal már az elején közölték, hogy a koronavírus terjedése miatt csak az első öt percet követhetik a tárgyalóteremben, utána át kell vonulniuk egy másik terembe, ahol kivetítőn követhetik az eseményeket. A koronavírus-járvány miatt Dél-Koreából sem érkezett senki a tárgyalásra.
A kapitány most nem takarta el az arcát, viszont nemcsak a felvételek közzétételéhez, hanem azok elkészítéséhez sem járult hozzá.
Az a bizonyos öt perc
A tárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött, amiből kiderült: a leghomályosabb pontja a balesetnek továbbra is annak az öt percnek a tisztázása, amikor a Viking Sigyn kapitánya még észlelhette volna a Hableány helyzetét és a balesetveszélyt, mégsem tett semmit.
A vádirat szerint Jurij C. évente 30 alkalommal vezetett személyszállító hajókat a Dunán, pontos helyismerettel rendelkezett. A 2018-ban gyártott, tökéletes műszaki állapotban lévő, modern Viking Sigynnel az Akadémia megállónál kötött ki, majd onnan indult el városnézésre május 29-én este. Ekkor 184 utas és 46 fős személyzet volt a fedélzeten. Indulásnál az ukrán kapitány minden szükséges ellenőrzést végrehajtott, a radarberendezést úgy állította be, hogy a hajótól előre 450 méter, jobbra és balra 250 méter, mögötte 150 métert fogott át.
Budapesten ekkor zuhogott az eső, éjszakai látási viszonyok voltak, magas volt a folyó vízállása és rendkívül sűrű volt a hajóforgalom, de az indulásnál minden megfelelő volt. A Viking kapitánya az előírás szerint német nyelven mindenről tájékoztatta a magyar hajózási hatóságokat.
A baleset előtt a Hableány haladt a bal oldali nyomvonalon, a Viking pedig a jobbon. A vádiratból az is kiderült, hogy a Hableány is mulasztott:
annak ellenére kezdte meg az utat, hogy a hajóbizonyítványban az állt: műszaki hiányosságok miatt egy fő matrózzal meg kell emelni a hajó személyzetét.
Ez viszont nem járult hozzá ahhoz, hogy bekövetkezett a baleset.
A Hableány a Jászai Mari téren akart kikötni, és ugyanúgy a pesti oldaltól második hídnyílás volt számára kijelölve a híd alatti áthaladásra, mint a Vikingnek (ez hatvan méter széles).
Az ügyész által ismertetett vádirat szerint a hídnál a Viking kapitánya gyorsítani kezdett, 10-11 km/órás sebességgel követte a Hableányt, mely 6-8 km/órás sebességgel ment a vízen, és szükségszerűen balról kellett előznie.
Az ügyészség kiemelte, hogy öt percig szabad szemmel és a radaron is egyértelműen látható volt az elsőbbségi helyzetben haladó Hableány helyzete és iránya,
Jurij C. pedig tudhatta, hogy ha így folytatja, akkor a két hajó ütközése be fog következni.
Ehhez képest a Viking kapitánya ezeket nem észlelte, az oldaltávolságot a biztonsági előzéshez nem tartotta meg, továbbá annak ellenére nem lassított, hogy a Hableány változatlan sebességgel haladt. „Az előzés feltételei nem voltak adottak, csak úgy lehetett volna végrehajtani, ha a Viking lelassul a Hableány sebességére, megtartja a helyzetét, a Hableány mögött megy át a hídon és miután áthaladt, végrehajtja az előzést” – mondta az ügyész.
Egy mondat három nyelven
A vádirat szerint a kapitány legalább 5 percig nem a hajó vezetésére koncentrált, nem lassult le és nem kezdeményezett kötelező rádiókapcsolatot sem a 10-es csatornán, nem adott le hangjelzést, majd körülbelül 11 km/órás sebességgel a Duna Margit híd alatti hajóútján, közvetlenül a második hídnyílásnál jobb oldali részével nekiütközött a Hableánynak. A sétahajót maga alá forgatta, majd benyomta a hajótest alá az akkor már víz alá került Hableányt.
A sétahajó az ütközés után 30 másodperccel más teljesen a víz alá került, rajta az összes utassal.
Az ügyészség azt állítja: a baleset azért következett be, mert a vádlott a gyorsítás után nem észlelte a Hableányt, azt sem, hogy lassítani kellene, pedig egy vészfékezés ekkor még segíthetett volna. Jurij C. viszont csak a lökésből, valamint a fedélzet orrészén álló utasok angol nyelvű kiabálásából jött rá arra, hogy mi történt. Negyven másodperccel a Hableány elsüllyedése után állt meg, de még ekkor is manőverezésekbe kezdett, két és fél perccel a teljes elsüllyedés után állt meg.
A segítségnyújtás elmulasztásával azért vádolták meg, mert bár volt kidolgozott protokoll a mentésre, mégsem riadóztatta a személyzetet, holott ezt késedelem nélkül meg kellett volna tennie. Két perccel később, kezdeményezett bejelentést a hajózási információs és segélykérést fogadó csatornán, de akkor sem az előírt német nyelven, hanem egy mondatban három különböző nyelven, és csak részinformációkat osztott meg a balesetről.
A vádlott ügyvédje az előkészítő tárgyaláson rengeteg új tanú és szakértők meghallgatását indítványozta, az előbbiekét azért, mert a nyomozók őket azelőtt hallgatták ki, hogy a kapitány ellen 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztása miatt is vádat emeltek volna. Márpedig létfontosságú lehet, hogy azok például, akik a Viking fedélzetén voltak, ezt hogyan látták.
A védő azt is kérte, hogy idézzék be a halottak boncolását végző orvosszakértőket, mert egyértelműen el kellene dönteni, hogy kiken lehetett volna még egyértelműen segíteni az áldozatok közül a baleset után.
A tárgyalás elhúzódására nemcsak a tanúk miatt lehet számítani, hanem a vádlott egészségügyi problémái miatt is. Az előkészítő ülésen ugyanis kiderült, hogy a kapitányra komoly orvosi vizsgálatok és egy ambuláns műtét is vár. A bíróság az ügyben az első tárgyalást április 30-ára tűzte ki, majd a következőt május 28-ára, az évforduló előtti napra.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
