A George Floyd halálát vizsgáló, független orvosszakértői vizsgálat már kimondta: az afroamerikai férfi azért hunyt el, mert az őt igazoló rendőrök egyike közel 9 percen át térdelt a nyakán és a hátán. Az Index ebből kiindulva utánajárt, hogy vajon a magyar rendőrök is rátérdepelhetnek valakinek a nyakára. A kérdésre adott rövid válasz az, hogy igen,

de nem mindegy, mikor, milyen körülmények közt, miért és mennyi ideig teszik ezt.

“Ha például lehetősége van egy rendőrnek arra, hogy erőszak alkalmazása nélkül intézkedjen, akkor nincs választási lehetősége: erőszak, kényszerintézkedés nélkül kell fellépnie. Így tehát eleve törvénysértő egy olyan intézkedés, amikor az intézkedés alá vont ember nem tanúsít ellenállást, a rendőr mégis rátérdepel a nyakára” – olvasható a cikkben.

Más azonban a helyzet, ha valaki ellenállást tanúsít, ellenszegül, vagy számítani lehet arra, hogy az intézkedés közben magában vagy másban kárt tesz, esetleg megszökik. A rendőr ilyenkor folyamodhat erőszakhoz, mivel nincs más választása, hiszen ellenkező esetben akár tragédiába is torkollhat az intézkedés.

Összességében elmondható: a rendőri erőszak, azaz a testi kényszer alkalmazásának célja az önkárosítás, támadás vagy a szökés megakadályozása, illetve, hogy az ellenszegülést megtörjék.

Az intézkedés célja ugyanakkor nem lehet a kínzás (azt a törvény egyébként is tiltja), kizárólag az, hogy harcképtelenné, ártalmatlanná tegyék az embert. “Azt tehát nem teheti meg egy rendőr, hogy amint lehetősége lenne például bilincset tenni az illető kezére, ő inkább térdepel a nyakán, vagy megbilincseli ugyan, de tovább térdepel a nyakán”.

A cikkben megjegyzik azt is, hogy a Helsinki Bizottság honlapján több olyan eset is van, amikor rendőrök bántalmaztak valakit, de az ritkának számít, hogy valaki bele is hal a bántalmazásba.