szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Vakcina nélkül gyakorlatilag nulla az esélye, hogy a világból eltűnjön a koronavírus – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Kemenesi Gábor virológus. A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa – aki a Koronavírus Kutató Akciócsoportnak is tagja – a járványügyi védekezésről úgy fogalmazott: most füstöl az avar, de ha lazul a figyelem, leéghet az erdő. Ezért bármilyen nehéz, most nem javasolja a horvátországi nyaralást.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

hvg.hu: Magyarországon csökken a koronavírus okozta halálozások, az új fertőzöttek és az aktív esetek száma, de közben folyamatosan azt halljuk, hogy a veszély még nem ért véget. Járványügyi szempontból végül is minek nevezhetjük a jelenlegi időszakot?

Kemenesi Gábor: Úgy fogalmaznék, hogy takaréklángon ég. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban azt is tudni kell, hogy Magyarország közigazgatásilag létezik ugyan, de a járvány szempontjából nincsenek határok. A koronavírus-járványnak van egy jól látható fő hulláma: Kínából indult, majd Európa lett a fő gócpont, utána következett az Egyesült Államok, most Dél-Amerika van a soron, a következő jó eséllyel Afrika lesz. Ebben éppen az az óriási kockázat, hogy a járvány a világ minden pontjára eljutott, így azt is nehezebb megjósolni, mikor és hogyan térhet vissza. Annak, hogy teljesen eltűnjön, vakcina nélkül gyakorlatilag nulla az esélye.

hvg.hu: Ezek szerint a második hullám tényleg elkerülhetetlen? Egyáltalán mit kell ezalatt érteni?

K. G.: A globálisan, cseppfertőzéssel terjedő járványoknak – ilyen az influenza is – hullámtermészete van, az eddig ismert koronavírusok is szezonálisak. Ha ezeket a hullámokat rárakjuk egy görbére, akkor nemcsak a csúcsokat lehet látni, hanem azt is, hogy az őszi mindig magasabb. Ha elfogadjuk, hogy a vírus jelen van, könnyű levonni a következtetést: nagy a kockázat, hogy lesz második hullám és súlyosabb lehet, mint az első.

©

hvg.hu: Épp, hogy véget ért az első, már készülhetünk az újabb karanténra?

K. G.: Semmi nem fekete és fehér. Az egyik oldal, hogy már ismerjük az ellenséget, tudjuk, hogy mi vált be ellene. A maszkviselés, a távolságtartás és a kézmosás béna fegyvereknek tűnnek ugyan, de egyelőre ennyink van és működnek. Ellenünk játszik viszont, hogy az emberek kezdik elengedni magukat, romlik a fegyelem. Hasonlattal élve, most füstöl az avar. Ha lazul a figyelmünk és jön egy kis szél, simán leég az egész erdő. Dátumokat persze felelőtlenség lenne mondani, nem állíthatjuk, hogy szeptember 20-án vagy október elsején jön a második hullám, de ez a vírus okozhat meglepetéseket, jobb, ha készülünk rá.

hvg.hu: És addig hogyan éljünk? Elmehetünk egyáltalán nyugodtan nyaralni?

K. G.: Virológusként én csak egyet mondhatok: legyünk tudatosak és racionálisak és ne most menjünk Horvátországba nyaralni, pláne ne a Maldív-szigetekre. Tudom, hogy nehéz, de nézzük a tágabb képet, fogadjuk el, hogy pandémia van, minél inkább korlátozzuk a mozgásunkat, annál jobb. Azzal is tisztában vagyok, hogy a gazdaságra ez katasztrofális hatással lehet. Ezért van a politikus, aki meghallgatja mindkét oldalt, utána pedig hoz egy döntést. Én sem azt mondom, hogy üljünk otthon a konyhában és sírjunk, de legyen józan eszünk, figyeljük a híreket, az aktuális javaslatokat. Akármit is gondolunk a hatóságokról, náluk fut össze az összes adat, ők látják a trendeket, hallgassunk rájuk.

hvg.hu: A koronavírus azokat az országokat sújtotta a legjobban, melyek még nem voltak rá felkészülve. Magyarországnak például ilyen szempontból szerencséje volt. Hogyan lehet megelőzni, hogy a második hullám ne érjen minket meglepetésként?

K. G.: Magyarországon működik egy kiváló elemzőcsapat, nem túlzok, tényleg nagyon jók. Nemcsak a hazai trendeket elemzik, a régiós és a világtrendekkel is összevetik őket. Ez rengeteg adat, úgynevezett big data, ezekből lehet elemezni a járványgörbét.

hvg.hu: Az operatív törzs arról is beszélt, hogy a szennyvíz elemzése is segíthet, ez hogyan működik?

K. G.: A világ számos országában monitorozzák a szennyvizet, amiből kimutatható a vírus RNS-e. Ha egy városban sok fertőzött van, akkor gyakorlatilag több vírust húznak le a WC-n. Ez PCR-vizsgálattal kimutatható, ami a tünetes fertőzöttek száma mellett egy plusz jelzés a vírus terjedésére.

hvg.hu: Máshogy kell majd védekezni a második hullámban, mint az elsőben?

K. G.: A mantra ugyanaz: tudatosság, zárt térben viselt maszk, távolságtartás és kézmosás, mert ez az, ami bevált. Nem attól kell félni, hogy lehet-e vírus a Kínából érkező csomagon, mert az talán 50 millióból egy eset, hanem a mindennapi szabályokat kell betartani.

©

hvg.hu: A Pécsi Tudományegyetemen hogyan tudnak hozzájárulni a védekezéshez, jelenleg milyen kutatásokat folytatnak?

K. G.: Három alappillére van a kutatásainknak. Az első a gyógyszer és a vakcina: a hatóanyagok keresése és tesztelése, valamint egy osztrák konzorciummal a vakcinafejlesztések is folynak, ezek ígéretes úton haladnak. A második lábunk részben kiszolgálja az elsőt, ezek genetikai vizsgálatok, melyek mellékadatként azt is elmagyarázzák, hogyan működött a járvány, milyen trendek vezettek a terjedési időszakhoz így a későbbiekre is tudunk következtetni és tanulhatunk belőle. A harmadik pillér pedig maga a vírus alapkutatása, alapvető működésének a feltárása.

hvg.hu: Hosszú évek óta foglalkoznak víruskutatásokkal, a közvélemény mégis csak most ismerte meg a munkájukat. Ez milyen érzés?

K. G.: Most nagyon jó. Az egész szakma évekig kaparta az ajtót kutatási pénzekért, és nem mondom, hogy nem volt támogatásunk, de nem tudtunk olyan messzire menni, mint szerettünk volna. Most a politika szintjén is lényegessé vált a munkánk, ami persze normális, hiszen mindig az kerül előtérbe, ami fontos a társadalomnak. A járványok márpedig ilyenek és a globalizált világnak köszönhetően még lesz is belőlük.

hvg.hu: Mindenkit az érdekel, mikor készül el a vakcina. De ha ez meg is történik, mi lesz a következő lépés?

K. G.: A legfrissebb adatok szerint a világon jelenleg 15 olyan vakcinakísérlet van, ami már túljutott a preklinikai fázison és embereken tesztelik. Ebből hét az első fázisban tart, azaz azt vizsgálják, biztonságos-e. Szintén hét van a kettes fázisban, itt az nézik, elég erős immunválaszt vált-e ki, mi a megfelelő dózis. Egy vakcinafejlesztés – az Oxfordi Egyetemé – pedig a hármas fázisba került és nagyobb embertömegeken vizsgálják, ami nagyon biztató. Aki azonban pontos dátumot mond a vakcina elkészültének időpontjára, az hazudik. Ha megvan a hatóanyag, még le is kell gyártani. Az ehhez szükséges technológia kiépítését már a klinikai fázisokkal párhuzamosan elkezdték néhány kiválasztott vakcinánál (az amerikai kormány erre hozta létre az Operation Warp Speed elnevezésű akciót), de akkor is idő kell hozzá. Ha ez is megvan, akkor lehet megszervezni az oltást. Nem lehet tehát megjósolni, mikor lesz elérhető a vakcina, ahhoz túl sok tényező befolyásolja.

hvg.hu: Az mitől függ, hogyan kezdenek neki az oltásnak, kik kapják meg először?

K. G.: Erre milliónyi stratégia van, de mindig a járvány határozza meg, például az, van-e éppen gócpont. Ha nincs, akkor lehet az egyik stratégia, hogy a kockázati csoportok, az egészségügyi dolgozók kapják meg először.

hvg.hu: Még mindig sokan állítják, hogy ez a vírus semmivel nem veszélyesebb, mint a hagyományos influenza, ezért nem értik, miért van szükség ilyen szintű korlátozásokra. Nekik mit tudna mondani?

K. G.: Mindig megdöbbenek, amikor valaki ilyet mond. Rendkívüli mennyiségű álhír és szkepticizmus nehezíti meg a kutatók munkáját az egész világon, sokan inkább hisznek egy kommentnek, mint annak a szakembernek, akit hosszú évek munkájával, az adófizetők pénzéből képzett ki a társadalom. Kutatóként kicsit lehetetlennek érzem ezt a küzdelmet, a legfrissebb tanulmányok például azt mutatják, hogy 10 év múlva a vakcinaellenes mozgalmak elérése nagyobb lesz az online térben, mint az oltást támogatóké. Eközben az elmúlt években több olyan járvány is kitört az oltástagadás miatt – például a kanyaró – amit meg lehetett volna előzni. A társadalom érdeke, hogy ne a hülyeség nyerjen teret, a megelőzés egyetlen módjának pedig csak azt látom, hogy kötelezővé kell majd tenni az oltást.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
12,3 millió forintért keltek el Hitler jegyzetei

12,3 millió forintért keltek el Hitler jegyzetei

Visszautasítják a megfélemlítést és folytatják a sztrájkot az SZFE dolgozói

Visszautasítják a megfélemlítést és folytatják a sztrájkot az SZFE dolgozói

Motorbalesetben 43 évesen meghalt Veréb Krisztián kajakozó

Motorbalesetben 43 évesen meghalt Veréb Krisztián kajakozó