Ha a világban egyre romlik is, de Magyarországon úgy tűnik, enyhülőben van a járványhelyzet: véget ért a vészhelyzet, a kormány visszaadta a rendkívüli felhatalmazást (hogy a másik kézzel visszavegye), már nem tart napi tájékoztatókat az operatív törzs, eltörölték az idősek vásárlási sávját, szerdára virradóra pedig mindössze 7 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak hivatalosan. Budapest forgalma is újra élénkebb, de itt maradt egy sor, közlekedést érintő intézkedés és terv, amik meglehetősen komoly indulatokat szültek. Megnéztük, mi lesz velük.

Csigatempóra lesznek kényszerítve az autóvezetők?

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ötlet az általános közúti sebességkorlátozás volt. Karácsony Gergely főpolgármester eredeti felvetése szerint általánosan bevezetendő 50 és 30 kilométer per órás korlátozásról napokon belül kiderült, hogy nem kell szó szerint érteni.

MTI / Máthé Zoltán

Ez jelenleg úgy áll, hogy a főpolgármesternek az év végéig kell készítenie egy átfogó, a kerületi polgármesterekkel és különböző szervezetekkel egyeztetett, szinte utakra, utcákra lebontott tervet, aminek célja a közlekedés biztonságának és a levegő minőségének a javítása. A javaslatot januárban tervezik a közgyűlés elé vinni, vagyis jövő év elejére kiderül, hol kell majd lelassítani és hol lehet az eddig megszokott – akár 70-es – tempóval hajtani a vezetőknek.

Elindult a tesztüzem

A május elsejei hosszú hétvégén két belvárosi kerület, Terézváros és Erzsébetváros fogott össze, és közösen tartottak egy forgalomcsillapított napot a Dohány utca, az Erzsébet körút, a Nagymező utca, az Andrássy út és a Kiskörút által közrefogott területen. A Terézvárosi Önkormányzat szerint erre többségében pozitív visszajelzéseket kaptak, “a kerületi lakosok hangsúlyozták, hogy rég volt példa ilyen nyugodt és csöndes hétvégére, és mivel a különböző útvonaltervezők jelezték a forgalomváltozást, azoknak sem okoztunk bosszúságot, akik áthaladtak volna ezeken a területeken” – írta a sajtóosztály a hvg.hu megkeresésére. A városrész a jövőben is tervez hasonló, próba jellegű lezárásokat, “hiszen így kaphatunk olyan pontos képet a város működéséről, amit a későbbiekben fel tudunk használni egy emberbarát és zöld Budapest kialakításában”.

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke szerint júliustól a főváros is indítani fog olyan mintaprojekteket, amik során kísérleteznek a forgalomcsillapítás lehetőségeivel. Jelezte azt is, hogy más eszközökkel, de folytatni szeretnék a VI-VII. kerület májusi kezdeményezését, illetve a Belső-Ferencvárosban már meglévő forgalomcsillapított területek kiterjesztését.

Az ezekben a városrészekben közlekedők tehát hamarosan maguk is megtapasztalhatják – és erről online visszajelzést is adhatnak majd a városvezetésnek –, milyen itt élni és közlekedni, ha egyirányúsításokkal, hurokutcákkal és célforgalmi utcákkal csökkentik a járműforgalmat.

MTI / Balogh Zoltán

Nem biztos, hogy ideiglenesek maradnak egyes kerékpársávok

A járvány ideje alatt kialakítottak egy sor kerékpársávot, amik vegyes fogadtatásra találtak, főleg az autóval közlekedők körében, bár az eddigi forgalmi adatok azt mutatják, hogy sokan használják őket. Hogy ezek megmaradnak-e hosszabb távon, azt még nem tudni biztosan, Balogh Samu a hvg.hu-nak azt mondta, nyár végén döntenek majd róluk az aktuális forgalmi adatok alapján.

Az mindenesetre látszik, hogy a Bartók Béla és Tétényi úti kerékpáros sávok nem keltettek különösebben negatív visszhangot, a kabinetfőnök szerint ez a szakasz nagyon sikeres, és a forgalma gyorsan felzárkózott a budai felső rakpartéhoz, ami a legforgalmasabb kerékpáros útvonal a városban. A Bartók Béla útnak eddig is volt a két végén kerékpársáv, szóval nem volna meglepő, ha sávok itt megmaradnának.

Az Üllői úti kerékpársáv már komolyabb indulatokat váltott ki – főleg a sokak által balesetveszélyesnek nyilvánított, majd később eltávolított a kerékpárosok védelmét szolgáló elválasztó betontömbök miatt.

MTI / Mónus Márton

Az azonban biztos, hogy ezeket a sávokat egyhamar nem kapják vissza az autók, de nem a kerékpározás miatt. Ősztől buszsávvá alakítják őket, ahol a 3-as metró középső szakaszának felújítása idejére beállított metrópótló buszok járnak majd a Nagyvárad- és a Lehet tér között.

2022 tavaszáig tehát senki ne számítson arra, hogy gondtalanul autózhat majd a két szélső sávon. A kabinetfőnök érvelését hallgatva – aki sajnálkozott, hogy a 2008-as válság után, majd a 2010-es évek első felében a szinte a fél város lezárásával járó felújítási munkálatok miatt megcsappant autóforgalmat 2016–19 között “engedte visszanőni” az előző városvezetés – az sem lenne meglepő, ha ez a két sáv többé nem lenne az autós forgalomé.

A legtöbb indulatot kiváltó nagykörúti bringasávok sorsa is kérdéses még. Mindenesetre Balogh Samu szerint meg kellene tartani azokat, de nem elsősorban a kerékpározás miatt. Karácsony Gergely az egyik Budapest Restart beszélgetésen is azzal érvelt, hogy sokan gondolnak a Nagykörútra, mint egy koszos zajos poros városi autópálya, de a városvezetésnek mások a céljai. “Mi nem autópályát képzelünk ide, hanem élettel teli üzlethelyiségeket, teraszokat” – mondta Balogh Samu, aki nem is ment messzire példáért: pont a korábban 2x2 sávos Bartók Béla utat említette, aminek “teljesen átalakult az imázsa” azzal, hogy a Gellért térhez közelebbi szakaszát évekkel ezelőtt átépítették és csak egy sávot hagytak az autók számára.

A kabinetfőnök jelezte, hogy a Nagykörútnak vannak forgalmasabb és kevésbé forgalmas szakaszai: komoly forgalom használja délen az Üllői út és a Petőfi-híd között, északon pedig a Váci út és a Margit-híd között, ahol, mint emlékeztetett “Nem is vettünk el sávokat, és nem is akarunk.” Szerinte addig amíg az északon és délen tervezett új Duna-hidak (a Galvanit és az Aquincumit említette) nem épülnek meg nem is lesz ez másként. “A köztes szakaszon viszont, például a Nyugati és a Corvin között, sokkal kisebb a forgalom.”

Fazekas István

Ki járhat a pesti rakparton?

A pesti alsó rakpart hétvégenkénti megnyitása a gyalogosforgalom előtt egyelőre inkább egy kísérlet, ami már a járvány előtt is tervbe volt véve. Ősztől várhatóan visszaengedik ide a hétvégeken is az autós közlekedést, de addig lesz még egy háromhetes időszak nyáron, amikor “teljesen megnyitják” a gyalogosok és kerékpárosok számára, vagyis hétköznap is csak ők használhatják majd, igaz, csak rövidebb szakaszon, a Margit híd és a Lánchíd között.

Balogh Samu szerint ebben az időszakban kitelepül majd ide a főváros, hogy beszélgetést folytasson a budapestiekkel a rakpart jövőjéről. Ezt a több hetes teljes megnyitást még februárban jelentette be a főpolgármester, akkor még rendezvényként, de a járvány miatt módosítani fogják a terveket.

MTI / Mónus Márton

Változik a parkolás is

A járványhelyzet miatt országosan ingyenessé tett parkolásnak július 1-től búcsút mondhatnak a városokban autózók, de a fővárosban új rendszerre is készülhetnek: Budapest ugyanis egységesítené a parkolási rendszert. A Karácsony Gergely által múlt héten bejelentett terv értelmében rövid ingyenes időszak után sávosan emelkedne a parkolási díj.

A távolabbi változások viszont ennél is tovább mennek majd. A főpolgármester kabinetfőnöke többször is jelezte a hvg.hu-nak, hogy eltökélt szándékuk a 2014-ben Balázs Mór Tervként elfogadott, majd 2019-ben Budapest Mobilitási Terv néven még az előző városvezetés által előterjesztett, és a fővárosi frakciók ritka egyetértésével (a szavazáson egyetlen tartózkodás volt) megújított stratégia megvalósítása, aminek hangsúlyos eleme a városi autóforgalom jelentős csökkentése.

Az már más kérdés, hogy a tervben szereplő sok tucat projekt közül mennyit lehet majd megvalósítani, miután az adóbevétel-kiesések és elvonások miatt októberig zároltak 65 milliárd forintnyi forrást a fővárosi költségvetésből.