Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az Országgyűlés kedden tizenkét előterjesztésről szavazott, miután megemlékeztek Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójáról. A kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet, majd a hónap végén a Fidesz-kétharmad elfogadta a felhatalmazási törvényt is, amivel lényegében a rendeleti kormányzást vezették be a veszélyhelyzet idejére.
Kedden az országgyűlési képviselők először:
- megszavazták a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény visszavonását és felhívták a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére (ez utóbbival kapcsolatban azt lehetett olvasni, hogy június 20-án történhet meg, de a szavazás után Gulyás Gergely miniszter azt mondta, már szerda éjfélkor véget érhet a különleges jogrend), majd rögtön utána
- igent mondtak a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokra és az egészségügyi készenlétre, tehát arra, mi jön a veszélyhelyzet után.
| Így szavaztak |
A veszélyhelyzet megszűnéséről szóló javaslatot példátlan egyetértésben szavazták meg a képviselők, 192 igen szavazattal, 0 nem vokssal és 0 tartózkodással. A Fidesz és a KDNP politikusai mellett igennel szavaztak a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd politikusai is, valamint a szintén a parlamenti patkóban ülő, a Jobbikból kilépett függetlenek és a nemzetiségi képviselő, Ritter Imre is. A veszélyhelyzet megszűnése utáni helyzetre vonatkozó javaslatra azonban már csak a Fidesz-kétharmad nyomott igent. A javaslat minősített többséget igénylő részét 135 igen, 54 nem és 3 tartózkodással fogadták el. (A 133 kormánypárti politikus mellett igent nyomott Volner János és Ritter is.) Az ellenzék nemet nyomott, a Mi Hazánk névleg független képviselői pedig tartózkodtak. |
A két szavazás után – ahogy a Süddeutsche Zeitung is fogalmazott – minden ütőkártya Orbánnál marad, a rendeleti kormányzás úgy megy, hogy marad.
A kormányfő ugyanis kiválogatta magának, mi kell neki a rendkívüli időszakból, ráadásul a veszélyhelyzet visszavonásával büszkén állíthatja, nem volt igaza kritikusainak, akik a fejére olvasták, diktatúrát vezet be. De a miniszterelnökre nem jellemző, hogy engedjen és visszaadjon a megszerzett hatalomból.
A most megszavazott második törvénnyel Orbán lényegében ismét különleges felhatalmazást kapott, ugyanis egy esetleges újabb járványhelyzetre erős felhatalmazást szavaztatott meg magának a kormány. A módosított katasztrófavédelmi törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a kabinet egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és veszélyhelyzetben – a körülmények fennállása esetén – rendelettel kormányozhasson.
Bemutatták a járványügyi bevetési egységet, kijárási tilalmat is elrendelhet a vezetője
A veszélyhelyzet megszűnése után a járványügyi bevetési egység fog részt venni az elsődleges feladatok végrehajtásában. Az egység vezetője egészen széles körben intézkedhet, látogatási tilalmat, kijárási tilalmat, területlezárást, és kijárási korlátozást is rendelhet.
A törvény alapján akkor hirdethet ki egészségügyi válsághelyzetet a kormány, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. Az országos tiszti főorvos kezdeményezésén múlik mind a bevezetése, mind a visszavonása. Egészségügyi válsághelyzet alatt kormányrendelettel lehet megtiltani személyes érintkezést, üzletek működését, intézménylátogatást, egyes területek elhagyását, de konkrétan kijárási korlátozást nem lehet előírni.
A kormány a szükséges és arányos mértékben gyakorolhatná jogait, de a járvány megelőzése, a következmények elhárítása érdekében felfüggeszthet törvényeket, és más rendkívüli intézkedéseket hozhat. A rendeleteket első körben legfeljebb fél évre lehet meghozni, de ha a járványhelyzet indokolja, ez meghosszabbítható.
Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható a többi között
- minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,
- az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása,
- a személyforgalom, az áruszállítás,
- az emberek személyes érintkezése,
- az intézménylátogatás,
- az egyes területek elhagyása,
- egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.
Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója lapunknak korábban arról beszélt, a most újraszabályozott egészségügyi válsághelyzet leginkább a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez hasonlítható a TASZ szakmai igazgatója szerint, amit legutóbb 2020 márciusában hosszabbítottak meg és 2016 márciusában hirdették ki, mindkettő egy „félig rendkívüli jogrendként értelmezhető”.
Szerinte ez a mostani törvény „tered ad az önkénynek”, a felhatalmazási törvény visszavonását csak látszatintézkedésnek nevezte, mert ez a mostani jogszabály is a kormány lehetőségeinek a kiterjesztéséről szól.
Orbán mindenkire lőtt, aki mozgott, és a koronavírust is eltalálta
„Az első csatát megnyertük, ez a győzelem a zsákban van" - így értékelte a koronavírus elleni védekezés első ütemének végét Orbán Viktor. De a védekezés során a miniszterelnök több csatát is felvállalt, aminek a célja egyértelmű volt: politikai ellenfeleivel próbált meg leszámolni.
Ami marad |
Hiába lesz vége a veszélyhelyzetnek, a kórházparancsnoki rendszer tovább él majd, ugyanis a kormány szerint bevált a jelenlétük. De megmarad a könnyített receptkiváltás is, valamint felmentést adhat a hatósági házi karantén alól a járványügyi hatóság különös méltánylást érdemlő esetekben. Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban. A törvény megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelre, a kölcsönökre és a lízingszerződésekre december 31-ig. Tartalmaz rendelkezéseket például az iskolákban, a szakképzésben a tanév befejezéséről, egyes vállalati adónemek bevallásának elhalasztásáról, az egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezményekről, a Széchenyi Pihenő Kártyára adható béren kívüli juttatás emeléséről és mentesítéséről a szociális hozzájárulási adó aló, vagy a lejáró szociális és családügyi ellátások meghosszabbításáról. Év végéig továbbra is 15 ezer forintig lehet PIN-kód nélkül érintéssel fizetni, és július 1-jéig marad az ingyenes parkolás is, szeptemberig pedig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a vendéglátóhelyeknek. Újdonság, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal munkáltatói kérelem alapján engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. A törvényjavaslat eredeti szövegében még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter adta volna ki az engedélyt, de az igazságügyi bizottság változtatást kezdeményezett, mert úgy látta: a kormányhivatal rendelkezik azzal a gyakorlati tapasztalattal, amely a hatósági feladat ellátáshoz szükséges. Különleges szabályokat fogadtak el a járvány miatt meghiúsult, utazási iroda által szervezett utakra. Ez a többi között azt tartalmazza, hogy ha az ügyfél ezt elfogadja, az iroda utalványt is adhat pénzvisszafizetés helyett. Rögzítették azt is, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a kormány továbbra is különös szabályokat állapíthat meg. A veszélyhelyzet idején lejárt okmányok pótlására lesz idő, mert azok a veszélyhelyzet megszűnését követően még 180 napig érvényesek. Meghatározták a menekültügyi eljárás átmeneti szabályait december 31-ig az Európai Bíróság tranzitzónával kapcsolatos májusi ítélete nyomán. A menedékjogi kérelmet a kormányrendeletben meghatározott külképviseleteken lehet benyújtani. |
A törvénygyár kedden nemcsak ezekről, hanem több más fontos törvényről is szavazott. Döntöttek például a 2020-as költségvetés átírásáról, a különleges gazdasági övezetekről, de még az Erzsébet-táborok és az illetékek szabályain is változtattak.
