Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A le nem adott aláírásgyűjtő ívekért darabonként 1000 forintos bírságot kell fizetni. Az alkotmánybíróság szerint azonban ez a népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását jelenti.

A népszavazási törvény szerint a szervezőknek minden vissza nem adott aláírásgyűjtő ívért 1000 forint bírságot kell fizetniük. Ez ellen tett panaszt Bíró Zoltán, aki december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáért kezdeményezett népszavazást. Szerinte a szankcióval fenyegetés „lényegében lehetetlenné teszi egy magánszemély számára, hogy népszavazást kezdeményezzen, hiszen lehetetlen teljesítenie azt, hogy 20 ezres nagyságrendű iratmennyiséget úgy kezeljen, tartson nyilván, osszon ki, gyűjtsön be, szállítson, kötegeljen, hogy az aláírásgyűjtés végeztével valamennyi ívvel maradéktalanul el tudjon számolni.” Tehát a büntetés „aránytalan, elriasztja a magánszemélyeket a népszavazások kezdeményezésétől”.

Ezzel szemben az igazságügyi miniszter azt írta az Alkotmánybíróságnak, hogy a bírság célja „a választópolgárok különleges adatainak védelme, egyúttal a választások tisztaságának biztosítása”, mert az ívek érzékeny adatokat tartalmaznak.

Az Ab a panaszossal értett egyet: „a szervezőnek szükségképpen másokat is be kell vonnia közreműködőként az aláírások gyűjtésébe ahhoz, hogy határidőben sikerrel kísérelhesse meg a szükséges számú aláírás összegyűjtését”, az íveket pedig ezalatt nem tartja folyamatosan a birtokában. Megtartania nem szabad ezeket, éppen a rajtuk szereplő adatok miatt, tehát az helyes, hogy a papírokat le kell adni. De visszaélni az adatokkal úgy is lehet, hogy valaki a visszaadás előtt lemásolja az íveket. Ezt és más visszaéléseket jogos büntetni, de önmagában az aláírásgyűjtő ívek leadásának elmulasztását ilyen mértékben nem. Valóban a népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását jelenti az, hogy a szervezőt akár több tízmillió forintos (és 15 napon belül megfizetendő) bírság fenyegeti kimentést nem engedő módon még akkor is, ha igazolható, hogy az aláírásgyűjtő ívek leadásának elmaradása a népszavazásban közreműködő valamely személy magatartására, illetőleg a szervezőtől független, elháríthatatlan külső körülményre vezethető vissza. Ez „nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza attól, hogy gyakorolják az Alaptörvény által is elismert jogukat”.

A szabályt mégis csak 2021. június 30-i hatállyal semmisítették meg, hogy az országgyűlésnek legyen ideje  eldönteni: megelégszik-e az adatokkal való visszaélést jelenleg is tiltó szabályokkal, vagy visszaállítja a bírságot, de úgy, hogy meghatározza annak eltérő számítási módját és felső határát, illetve lehetővé teszi a kimentést, és ezzel a jogszabályt összhangba hozza az Alaptörvénnyel. Ez azt is jelenti, hogy akit már megbírságoltak a le nem adott ívekért, az nem kap vissza semmit, mert a döntés csak 2021. június 30-tól érvényes.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

NVB: Nem lehet népszavazást tartani a nyugdíjemelésről

Nem egyértelműek, a költségvetést illetve az országgyűlés hatásköreit érintik a nyugdíjemelések mértékével és az idősek jogainak biztosával kapcsolatos népszavazási kérdések a választási bizottság szerint, ezért nem hitelesítették őket.