Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Egyes városok, intézmények lezárását is elképzelhetőnek tartja a koronavírus-járvány elleni küzdelemben a hvg.hu olvasóinak többsége. Az oldalunkon megjelent felmérésben válaszadóink majdnem fele (45 százalék) indokolt esetben egy várost is izolálna, ha szükséges, 30 százalékuk is egyetért azzal, hogy a lezárás hasznos eszköz lehet, ám ők ezt intézményekre korlátoznák.
Ennek fényében érthető, hogy mindössze negyedük tartja hasznosnak a kormány döntését arról, az iskolák szeptember elsején a normál munkarendben, vagyis személyes jelenléttel indulnak újra. 46 százalékuk ehhez képest a járványhelyzettől függően döntene a hibrid oktatás bevezetéséről, 16 százalékuk már eleve így nyitna, 14 százalékuk pedig egyenesen visszahozná a tavaszi távoktatást.
Az óvatosságuk összefüggésben lehet azzal, hogy egy esetleges iskolai fertőzés esetén komoly szigorral lépnének fel: 57 százalékuk az egész iskolát tesztelné, 22 százalékuk pedig bezárná az intézményt két hétre.
Ami a csúsztatott napkezdést illeti, megoszlanak a vélemények, 28 százalék nem látja értelmét, 40 százalék csak az idősebb diákok esetében (felső tagozattól), 32 százalék pedig hasznosnak tartaná.
Olvasóinkat annak kapcsán kérdeztük meg, hogy várhatóan a pénteki kormányülésen dönthet a kabinet az esetleges szigorításokról. Az időpont ironikus módon amiatt képlékeny, mivel a kormány több tagja is jelenleg karanténban várja Covid-tesztje eredményét egy múlt hét végén, a hírek szerint több mint száz (kormányközeli) résztvevővel lebonyolított magánbuli után, sőt, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója koronavírusban szenved. Azt viszont tudni lehet, hogy a kormány a külföldi utazások feltételeinek szigorításában gondolkozik, Orbán Viktor kormányfő egy héttel ezelőtt ezzel kapcsoltban annyit lengetett be, hogy „satu közeli” zárlatra készül a kabinet, felváltva a július óta érvényben levő, az országokat három csoportba soroló, az utazásokat ez alapján engedélyező rendszert.
Ehhez képest olvasóinknak ezzel – az Európa legtöbb országában alkalmazott – szisztémával nincs különösebb baja, a külföldi utazások korlátozásával kapcsolatos véleményüket firtató kérdésünkre 38 százalékuk úgy válaszolt, megtartaná ezt. Igaz, közel ennyien, 30 százalék a tavaszihoz hasonló, szinte teljes zárat hozná vissza, további 16 százalék pedig a turisztikai célú utakat korlátozná. A belföldi turizmus feltételeiről 37 százalékuk az egyes területek fertőzöttségéhez mérten döntene, a legtöbben (41 százalék) viszont inkább a vendégek és a személyzet ellenőrzésével csökkentené a kockázatokat.
A kijárási korlátozásokkal kapcsolatban is egy adott terület fertőzöttsége alapján döntenének a legtöbben (44 százalék), míg 39 százalék szerint nincs értelme az elmúlt hónapok szigorának. Csupán 18 százalék válaszolt úgy, hogy minél előbb, annál jobb lenne egy újbóli zár.
A mérsékelt óvatosság jele, hogy a maszk viselésével kapcsolatban a jelenlegi rendszerrel a válaszadók majdnem kétharmada (63 százalék) ért egyet, és csupán 24 százalékuk szigorítana, az viszont szembetűnő, hogy 61 százalékuk akár pénzbüntetést is kiróna azokra, akik nem, vagy nem megfelelően takarják el az arcukat.
Az egészségügyi ellátásnál viszont a szigorítás hívei olvasóink: 64 százalékuk látogatási tilalmat vezetne be a kórházakban, és mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy nincs értelme az intézményekben a korlátozásoknak. Az egészségügyi ellátásnál is csak bő egyharmaduk (35 százalék) tartja kielégítőnek a mostani szokást (lázmérés, maszkviselés, távolságtartás), 51 százalékuk csak negatív teszteredménnyel tenné lehetővé a szolgáltatások igénybevételét.
Válaszadóink nem tartják kielégítőnek a rendezvényekre vonatkozó mostani korlátozásokat sem. Az általános, ötszáz fős korláttal mindössze 13 százalékuk ért egyet, 36 százalék mindössze 25 főt engedélyezne. A többség viszont rugalmas szabályt alkalmazna, vagyis nem a létszámtól, hanem a távolságtartás lehetőségétől tenné függővé egy rendezvény megtartását. Ennél is egyértelműbb, mennyire elutasítják azt a kivételezést, amelyet a sporteseményekkel látogatásával kapcsolatban alkalmaz a kormány – Gulyás Gergely indoklása szerint azért, mivel ezeken a rendezvényeken a látogatók nem fogyasztanak alkoholt, ellentétben például egy koncerttel. 65 százalékuk elutasítja az engedékenységet, 29 százalék pedig engedné ugyan a meccsek látogatását, de megint csak a távolságtartás szabályainak tiszteletben tartásával.
Nem tudjuk, a kényelem vagy a félelem mondatja-e olvasóinkkal, de elsöprő többségük, 83 százalék kedveli a home office-t: ők úgy tartják, ez megfelelő eszköz a védekezésre, ha ugyanolyan hatékonyan lehet a munkát végezni. 12 százalékuk tartja úgy, hogy nem végezhető otthon ugyanolyan értékű munka, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érvelését a home office ellen („szakszervezetesdit eddig sem játszottunk, ezután sem fogunk”) pedig mindössze 5 százalékuk tette magáévá.
Az intézkedések mellett megkérdeztük olvasóinkat arról is, mennyire tartják veszélyesnek a jelenlegi helyzetet. Emlékeztetőül: Gulyás Gergely júliusban azt közölte, hogy második hullámról akkor beszélhetünk, ha ezer fölé kerül az aktív fertőzöttek száma, ami éppen csütörtökön következett be, pénteken pedig újból száznál több – 132 – új fertőzöttet regisztráltak, ennél magasabb számról mindössze egy napon, április 10-én számoltak be.
Ezt a számot még nem ismerhették ugyan válaszadóink, ám az elmúlt időszak trendjét igen, ez magyarázhatja, hogy több mint kétharmaduk (67 százalék) reálisnak tartja, hogy itt a járvány második hulláma, ezzel szemben csupán 3 százalék gondolja úgy, a legnehezebben túl vagyunk. 29 százalék szerint viszont csak a felhajtás nagy, nem a probléma.
Egy esetleges vakcinában is óvatosan bízik a többség. 56 százalékuk csak akkor adatná be, ha már látszik, milyen mellékhatásai vannak az ellenszernek, mindössze 22 százalék rohanna azonnal az orvoshoz, amint elérhető lesz. Az ár annyira nem számít, legalábbis mindössze 5 százalék tette függővé az oltást attól, fizeti-e az állam. 17 százalék viszont úgy látja, igazából az sem nyújt kielégítő megoldást a világjárványra.
A hvg.hu felmérése nem reprezentatív, a kérdéseket 5600-6700 olvasónk válaszolta meg 2020. augusztus 27-én.
