Tetszett a cikk?

Sokkal kevesebb koronavírus-fertőzött kerül most kórházba, mint tavasszal. Akik mégis bekerülnek itthon egy kórház koronavírusos osztályára, azokon a fertőzöttek számára hatásosnak gondolt, nemzetközileg ismert gyógyszerek közül többfélét is használnak. Már csak azt lenne jó megtudni, hogy tényleg azok győzik-e le a betegséget.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Folyamatosan változik a koronavírus kezelésében alkalmazott protokoll, ahogy újabb és újabb kutatási eredmények kerülnek napvilágra. A részletekben azonban még egy adott időpontban sincs konszenzus – derült ki a hvg.hu által megkérdezett szakértők nyilatkozataiból.

Ez azonban nem magyar sajátosság. Süle András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi szervezetének az elnöke a hvg.hu-nak arról beszélt,

közvetlen, univerzális oki terápia hiányában sem nemzetközi, sem hazai végleges eljárásrend nincs arra, hogy milyen gyógyszereket kapjanak a súlyos állapotban lévő betegek.

Miután a szó klasszikus értelmében egy gyógyszer sincs a koronavírusos megbetegedések kezelésére engedélyezve, a beteg állapota alapján minden esetben a kezelőorvos döntése, melyik hatóanyagot a betegség mely fázisában választja.

©

Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke szerint a súlyos állapotban lévő betegeknél azért próbáltak ki annyiféle szert, hogy hátha használ,

olyankor sok vesztenivalója sem a betegnek, sem az orvosnak nincs.

A nemzetközi tapasztalatokból kiindulva mindenesetre március 27-én megszületett az első protokoll arra, mivel kezeljék a kórházba került koronavírusos betegeket úgy, hogy a vírus ellen nincs konkrét gyógyszer – erről Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa beszélt a hvg360 Terasznak adott interjúban. Eleinte használták a közismert malária elleni szereket (egy időben Donald Trump is szedte a hidroxiklorokint), illetve az AIDS és a C-típusú hepatitis elleni készítményeket is. Jó sok gyógyszer volt, mára rendkívüli módon kikristályosodott, hogy a malária elleni szer kevésbé hatékony, és mi is kevésbé alkalmazzuk őket.

Kiderült az is, hogy egy japán gyógyszer (a favipiravir) hatékony lehet a fertőzés korai szakaszában, és törzskönyveztek egy intravénás gyógyszert, a remdesivirt, ami a súlyos betegek kezelésénél lehet hatékony – tette hozzá Szlávik János.

A magyar protokollt 2-3 havonta felülvizsgálják a szakemberek, hogy Magyarországon egységes legyen, és mindenki tudja, hogyan kell a koronavírusos beteget kezelni. Úgy tudjuk, az ajánlott gyógyszerek listája itthon is hamarosan változik, lekerülhet róla több készítmény.

©

A súlyos betegek kezelésére a jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok reményt keltőek a dexametazon (ez gyulladáscsökkentő, szteroid), egy úgynevezett kortikoszteroid és a már említett remdesivir, egy eredetileg a hepatitis C és az ebola ellen kifejlesztett vírusellenes hatóanyag esetében. Számos vizsgálat folyik a favipiravir nevű, influenza elleni hatóanyaggal is.

A súlyos mellékhatások miatt komoly mérlegelésre van szükség

Azt az Országos Gyógyszerészeti Intézet hagyja jóvá, hogy mely hatóanyagú készítményeket lehet egyáltalán alkalmazni. Az OGYÉI az Európai Gyógyszerügynökség álláspontjával harmonizálva jár el, amely pedig nagyon nagy részben a WHO iránymutatása alapján jár el.

Süle András hangsúlyozta, mérlegelni kell, hogy a betegség adott fázisának és súlyosságának tükrében milyen várható előnye, illetve kockázatai lehetnek egy nem törzskönyvezett, kísérleti terápiának.

Várandósok esetében például favirapir hatóanyagú készítmény különösen ellenjavallt, mert súlyosan károsíthatja a magzatot. Számos más gyógyszer pedig a májat károsítja.

Az említett gyógyszerektől a kórházban kezeltek esetén a betegség súlyosabb fázisában várják a legtöbbet. A remdesivirt például a légzésfunkció meghatározott romlásához kötik az ajánlások, a már nagyon súlyosra forduló stádiumban érdemes használni. A gyulladásos fázis indulásakor pedig szteroidokban lehet érdemes gondolkodni.

©
Más szemlélet van

A súlyos lefolyású Covid-19 megbetegedés jellemző tünete a tüdőgyulladás, annak is egy jellegzetes elváltozásokkal járó formája. A kórházi kezelés során, lehetőség szerint ennek kialakulását, illetve kiterjedését kell megakadályozni – magyarázta Süle András. Ehhez akár többszöri laborvizsgálattal, röntgennel vagy CT-vel kell követni a beteg állapotát.

Riasztó jelzésként értékelhető az aggodalomra okot adó vérkép, illetve a jellegzetes elváltozást mutató tüdőfelvétel. Ilyenkor késlekedés nélkül meg kell kezdeni az indokolt gyógyszeres (például szteroid) terápiát.

A kezeléssel kapcsolatban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Klub Híradónak azt mondta:

más szemlélet van most, megpróbálják elkerülni, hogy a betegek lélegeztetőgépre kerüljenek, inkább gyógyszerrel próbálnak az állapotukon javítani.

Merkely szerint éppen ezért hiába lesz több a fertőzött, a halálozási arány jóval alacsonyabb lehet a tavaszi hullámhoz képest.

Azzal kapcsolatban is folynak kutatások, hogy a betegség korai fázisában, vagy koronavírusos beteg kontaktszemélyeként, megelőzési céllal milyen hatóanyagot lehet használni, de az eredmények még nem ismertek.

 

©

Szlávik János azt mondta, a hatékonynak tűnő gyógyszerekből szerencsére van Magyarországon is (a protokollban is csak az itthon is elérhető szereket sorolják fel), Csilek András viszont azt tapasztalja, a remdesivir alig elérhető.

Jelenleg a favipiravir elérhető, nem tudom, hogy jó-e vagy nem. Mi is azt adjuk, a betegek gyógyulnak, de nem tudni, hogy attól, mert megkapták a gyógyszert, vagy mert az immunrendszerük legyőzte a betegséget. Ennek eldöntéséhez még idő kell.

Ugyanilyen alapon más vírusellenes készítmény hatását is nehéz egyelőre pontosan megítélni.

Süle András azt mondta, miután nincs még olyan gyógyszer, amit általánosan a koronavírus ellen lehet adni, a kórházba került betegeknél a támogató kezelés az elsődleges, ennek pedig egységes a protokollja. Ez elsősorban a keringés és a légzés segítését, valamint a gyulladásos folyamatok mérséklését jelenti.

Kérdésünkre, hogy mostanra mennyire magabiztosan kezelik a koronavírusos betegeket, Süle András azt mondta, "úgy kell magabiztosnak lennünk, hogy közben tudatában vagyunk, egyelőre nincs egyértelmű, tudományos bizonyítékokkal alátámasztott válasz arra, ha nagyon rossz a helyzet, mi segít leginkább a betegnek. Ezzel a nehéz kettősséggel kell megküzdenünk."

©

Néha csak egy nátha

A hétfői adatok szerint itthon kicsit több mint 4 ezer igazolt aktív koronavírus-fertőzött van, noha Merkely Béla azt valószínűsíti, a fertőzöttek száma országosan 100 ezer lehet. A vírus lefolyása javarészt enyhe, illetve tünetmentes, sok esetben igen nehéz megkülönböztetni más légúti megbetegedésektől, megfázástól, ami főleg az őszi időszakban okozhat problémákat – teszi hozzá Süle András. Ezen enyhébb esetekben a betegek nem igényelnek kórházi ellátást, a tüneteiket csillapító gyógyszeres kezelésre számíthatnak.

Ilyenkor, a háziorvos telefonos megkeresése mellett, a legfontosabb az izoláció és a maszkviselés, valamint az ágynyugalom és a hagyományos láz- és fájdalomcsillapítók alkalmazása.

Súlyosabb tünetek – nehezített légzés, erős hányás, szélsőséges elesettségérzés, korábban nem tapasztalt jellegű fájdalom – esetén a háziorvos kórházi ellátást tarthat szükségesnek, a részletesebb kivizsgálás érdekében.

Bár nehéz pontosan előrejelezni, Csilek András azt mondja, ha a mellkas-CT rendben van, a tüdő nincs tele foltokkal, és a laboreredmények is jók, kicsi az esély, hogy igazán súlyosra fordul a betegség. Egyébként mostanra változott az orvosok hozzáállása: miután tavasszal alig ismerték a vírust, az enyhe tünetekkel rendelkező fertőzötteket is felvették a kórházba, mert nem tudták, hova fajul a betegség.

 

A koronavírus kórházi fertőzésként is pusztítóbb, mint az eddigiek

A koronavírus hazai halálos áldozatai közül 260 kórházi fertőzésként kapta el a betegséget, ami nemcsak önmagában, hanem a korábbi kórházi fertőzési adatokhoz képest is kiemelkedő szám. Ez nem csak magyar jelenség, kérdés azonban, hogy egy esetleges második hullám esetén mit lehet tenni a járvány kordában tartása érdekében.

Jelenleg ugyan 26 év a fertőzöttek átlagéletkora, azonban továbbra is az idősek és a krónikus betegek vannak nagyobb veszélyben.

A közepe megvan

Egyelőre a szakemberek sem értik, hogy a vírus három azonos korú, amúgy teljesen egészséges embernél miért okoz eltérő tüneteket. "Az egyiknek nincs tünete, a másik egy napig lázas, a harmadik pedig lélegeztetőgépre kerül és meghal. Remélem, valamikor lesz rá válasz, hogy miért van ez az eltérés" – magyarázza Csilek András. Ez szerinte olyan, mint a többi légúti vírus, nehezen megfogható.

©

Süle András azt mondja, ha a vírus pályafutásának kronológiáját egy számegyenesként képzeljük el, akkor a középső szakaszt – vagyis hogy hogyan fertőz a vírus – már meglehetősen jól értik. Azzal kapcsolatban kevésbé tiszta a kép, hogy honnan érkezett az emberiséghez a betegség, ám minden valószínűség szerint egy állatokat fertőző vírus alakult át emberi kórokozóvá. Járványtani szempontból pedig az az egyik legveszélyesebb esemény, ha egy vírus vagy más kórokozó, átlépi a fajok közti határokat, hiszen ez készületlenül éri az emberi faj immunrendszerének „kollektív emlékezetét”.

A képzeletbeli egyenes végét, vagyis azt, hogy milyen hosszú távú hatásai vannak a vírusnak, még csak most kezdik érteni, feltárni. Ebből következően felmerülhetnek még újabb szövődmények is.

Úgy tűnik, bizonyos esetekben nagyon hosszú a felgyógyulási idő. Egyre több példa van a hónapokig tartó íz- és szaglásvesztésre, a mindennapi aktivitást, munkát is ellehetetlenítő krónikus fáradtságra, idegrendszeri és a szívet érintő tünetekre.

Csilek András úgy véli, előbb-utóbb megszokjuk a vírust, ahogy az influenzát is megszoktuk.

Ugyan nem lesz olyan jó PR-ja, és lehet, hogy többször is el lehet majd kapni, de a lényeg, hogy lesz immunitás, és remélem, lesz vakcina is, ami jó.

A szakemberek azt valószínűsítik, hogy vakcina előbb lesz, mint kifejezetten a koronavírus ellen szedhető gyógyszer. Csilek András szerint amúgy sem a gyógyszer lesz a megoldás, hanem az oltóanyag, hiszen a legtöbb vírust azzal győzzük le.

Merkely Béla az InfoRádió Aréna című műsorában azzal számolt, 2 hónapon belül meglehet az oltóanyag. Azt is mondta, átütő gyógyszeres kezelést nem látni, és az

nagy valószínűséggel nem is lesz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kálmán Olga is megkapta a lemondott védőoltást

Kálmán Olga is megkapta a lemondott védőoltást

A konspirációs realizmus mesterének jó hírei vannak a harmadik világháborúról

A konspirációs realizmus mesterének jó hírei vannak a harmadik világháborúról

Orbán Viktor aláírta a rendeleteket

Orbán Viktor aláírta a rendeleteket