szerző:
Windisch Judit - Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tudományos áttörést hoztak brit kutatók a koronavírus elleni küzdelemben, mikor kiderítették, hogy egy 60 éve használt gyulladáscsökkentő szer hatékonyan segít a súlyosan beteg koronavírusos embereken. A kezdeti stádiumra való szer, a favipiravir klinikai tesztje is gőzerővel zajlik, a szert annyira ígéretesnek tartják, hogy a hazai gyártása is elkezdődött. A klinikai teszt viszont csak ősszel indulhat – tudta meg a hvg.hu. Kiderült az is, a rendkívül hatékonynak tartott vérplazma-terápia sem segít mindenkin, itthon is meghalt öt olyan beteg, aki megkapta a készítményt.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Tudományos áttörésként értékelte kedden a dexametazon nevű gyógyszerről szóló brit bejelentést az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A dexametazon az egyik vizsgált szer volt abban az Oxfordi Egyetemen zajló nagyszabású kísérletsorozatban, amelyben azt próbálták kideríteni, hogy van-e olyan, más betegségeknél már alkalmazott hatóanyag, amely – akár más szerekkel vagy kezelésekkel kombinálva –, hatékony lehet a koronavírus ellen.

A három hónapig tartó klinikai kísérletek tanúsága szerint a dexametazon a lélegeztetésre szoruló koronavírus-betegek körében 35 százalékkal, az oxigénkezelésben részesülő, de lélegeztetőgépes kezelést nem igénylő pácienseknél pedig 20 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát. A brit kutatók egyenesen úgy fogalmaztak a keddi bejelentéskor, hogy ha már a járvány kipattanása előtt ismerték volna a dexametazon ilyen irányú hatását, akkor az Egyesült Királyságban legalább 5000 koronavírus-fertőzött életét meg tudták volna menteni.

A kétségkívül jól hangzó statisztikákkal kapcsolatban azonban több ország kutatói is óvatosságra intettek, mondván: a COVID-19-járvány alatt többször is megégették már magukat a kutatók és az eredményeikben bízó orvosok is azzal, amikor a „csodás eredmények” után részletesebben is megnézték az adatokat, de az már nem volt annyira meggyőző.

©

Trump is esküdött rá, majd lehúzták a listáról

Ez annyira így van, hogy a járvány kezdetén, olasz és kínai klinikai tapasztalatok alapján beváltnak tűnő maláriagyógyszert, a hidroxiklorokint többen – köztük Donald Trump amerikai elnök is – már-már csodaszernek titulálták (a magyar kormány márciusban emlékezetes módon még a kivitelét is megtiltotta az országból), az időközben lefolytatott kísérletek alapján azonban nemcsak az derült ki, hogy nem is biztos, hogy hatásos, hanem az is, hogy az alkalmazása egyenesen káros, sőt veszélyes.

A gyógyszerrel kapcsolatos kísérleteket a WHO és számos ország ezután leállítatta (az amerikai gyógyszerészeti hatóság (FDA) a héten visszavonta a szer vészhelyzeti felhasználási engedélyét is), ennek ellenére lehet, hogy a hidroxiklorokinnak még sincsenek olyan súlyos mellékhatásai, mint állítottak, az ezt állító tanulmány szerzői ugyanis nemrég visszavonták publikációjukat.

Hasonlóképpen úgy tűnt, hogy vakvágányra futottak a kutatók egy másik vírusellenes szerrel, pedig az eredetileg ebola ellen készült Remdesivirtől Magyarországon is sokat vártak. A szer használatát később mégis több országban – köztük Japánban vagy az Egyesült Államokban – is engedélyezték, május közepén pedig egy párhuzamosan tíz országban elvégzett kísérlet igazolta róla, hogy felgyorsítja a koronavírus-fertőzésben szenvedő betegek gyógyulását.

©

Pillanatnyi reménysugárnak tűnt március végén két, a HIV-vírus ellen kifejlesztett szer, a Lopinavir–Ritonavir kombinációja, pár hétnyi kísérlet után azonban arra jutottak kínai kutatók, hogy a szer alkalmazása semmilyen előnnyel nem jár a normál kezeléshez képest, mert sem a vírus szintjére, sem a fertőzés tüneteire nincs érdemi hatással.

A vírus elleni gyógyszereken kívül amerikai és francia tudósok korábban egyes daganatos, pszichés vagy allergiás betegségek kezelésre használt gyógyszerek koronavírussal szembeni hatékonyságát is felvetették, köztük például az allergiás gyógyszerekben használt klemasztin nevű hatóanyagét, az antipszichotikus hallucinációk kezelésében alkalmazott haloperidolét, vagy a kísérleti rákterápiában használt plitidepszinét, sőt, a petefészekben termelődő progeszteron vagy sárgatesthormonét is, ami a kutatások szerint arra is magyarázatot adhat, hogy miért okoz a férfiaknál gyakrabban súlyos szövődményeket a koronavírus, mint a nőknél.

Biztató, de még nem végleges eredményre jutottak két hónapja francia kutatók az immunrendszer válaszreakcióit befolyásoló tocilizumab alkalmazásakor is (amit egyik nyilatkozónk szerint a Dél-pesti Centrumkórházban is sikerrel alkalmaztak), az eredetileg ízületi betegek kezelésére használt gyógyszerrel végzett kezelés jelentősen csökkentette a koronavírus-fertőzésben elhunytak és a lélegeztetőgépre szorulók arányát a hagyományos terápiát kapókhoz képest.

Utóbbinak egyelőre ugyanakkor az ára is kérdésessé teszi a széles körű alkalmazhatóságát: jelenleg ugyanis 800 euróba kerül injekciónként. Igaz, a kutatást végzők szerint ez még mindig olcsóbb, mint egynapi kórházi ellátás egy intenzív osztályon.

©

Itthon ősszel indulhat a klinikai teszt

Világszerte 20 klinikai vizsgálatban tesztelik a koronavírus ellen egyelőre szintén hatékonynak bizonyuló favipiravir hatóanyagot, ennek gyártása Magyarországon is elindult. A gyógyszert eredetileg az influenza A és B ellen fejlesztették ki Japánban, majd év elején Kínában is regisztrálták és engedélyezték COVID-19 kezelésére is.

Szijjártó Péter külügyminiszer május közepén büszkén jelentette, Magyarország ingyen kapott Japánból favipiravir hatóanyagú Avigant. Ebből több mint 12 ezer darab érkezett az országba, ami 100 beteg kezelésére elég. Arról egyelőre nincs pontos információnk, hogy ezt beadták-e magyar betegnek, vagy sem, illetve hogy a cikkben felsorolt egyéb, máshol ígéretesnek tartott szerekről mik a hazai tapasztalatok.

Annyi viszont biztos, a favipiravir hatóanyag klinikai tesztje még nem kezdődött el itthon – tudtuk meg Keserű György akadémikustól, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai kutatócsoportjának vezetőjétől. Keserűék a Pécsi Tudományegyetem és a HECRIN konzorcium vezetésével két klinikai vizsgálatot készítenek elő, egyrészt a még készülő magyar fejlesztésű gyógyszer, másrészt a japán Avigan hatékonyságának tesztelésére koronavírusos betegeken.

Egyelőre az engedélyeztetési eljárás előkészítése zajlik, legkorábban ősszel kezdődhet a klinikai tesztelés elsősorban a négy egyetemi klinikán, valamint a Dél-pesti Centrumkórházban és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, amennyiben lesznek újabb koronavírusos betegek.

Keserű György
©
Keserű elmondta, eddig a szer két kínai vizsgálati eredményét publikálták. Noha az eredmény biztató volt, továbbra sincs tudományos bizonyíték arra, hogy a favipiravir a COVID-19 ellen hatékonyan használható lenne. Ez a két vizsgálat ugyanis „veszélyhelyzeti forgatókönyvben” zajlott, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a gyógyszer hatékonyságát nem lehetett megfelelő kontrollcsoporttal értékelni. Ezért fontos az a fajta tesztelés, amit Keserűék terveznek egy esetleges második hullámban.

Mint minden gyógyszernek, ennek is megvannak a korlátai: egyrészt az antivirális szert csak a COVID-19-fertőzés korai, legfeljebb középsúlyos szakaszában lehet sikerrel alkalmazni, amivel "meg lehet akadályozni, hogy a beteg súlyos állapotba kerüljön", de egy súlyos tüdőgyulladásos betegen ez a szer önmagában már nem segít. Előnye viszont, hogy tablettaként kell bevenni, tehát nem igényel feltétlen orvosi jelenlétet szemben a szintén sokszor emlegetett Remdesivirrel, amit injekcióként kap a beteg (mindkét szer a kezdeti stádiumban használható).

A favipiravir másik korlátja – mondja Keserű György „hogy terhes és szoptató nőnek nem adható, mert a japán állatkísérletekben egyes esetekben magzatkárosodást tapasztaltak. Ez a figyelmeztetés az engedélyezési okiratokban is szerepel. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a koronavírus nem ezt a korosztályt veszélyezteti leginkább, így ezt az előírást általában egyszerű betartani.”

©

Vérplazma-terápia: hat gyógyult, öt halott

Itthon viszonylag gyorsan alkalmazták a vérplazma-terápiát, több kórházban is. Részben a Dél-pesti Centrumkórházban, ahol az eddigi információk szerint két orvost kezeltek, részben pedig a Semmelweis Egyetemen, a székesfehérvári és tatabányai kórházban. Utóbbi három helyen 15 beteget kezeltek eddig, szerdán újabb 4 ember jutott a terápiához – mondta Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera Kft. kutatásvezetője. A cég a betegek kiválasztásában nem vesz részt, "csak" a vérplazmát szállítja le.

Vérplazmával nemcsak a hirtelen gyulladást, az úgynevezett citokinvihart, hanem a vírust is lehet kezelni.

Lacza elmondása szerint hat nagyon súlyos állapotban lévő beteg már meggyógyult, csaknem mindannyian lélegeztetőgépen voltak. Esetükben nagyon lassú a gyógyulás. Aki időben – tehát még gépre kerülés előtt – megkapja a kezelést, jellemzően egy hét után jól van.

„A plazma vírusölő, vírussemlegesítő” – mondja Lacza, ezért időben kell alkalmazni. Ebben az esetben az időben azt jelenti, hogy akkor hat igazán, mikor a vírus még a szervezetben van. Amikor már „csak” a súlyosan károsodott, roncsolódott szövetek, szervek maradnak, ez sem hatékony. Éppen ezért nem lehetett már segíteni 5 betegen, akik annak ellenére vesztették életüket, hogy megkapták a kezelést.

©

Itt a lehetőségeket az határolja be, hogy nagyon kevés az alkalmas vérkészítmény. A cégnél 374 ember jelentkezett, de nem mindenki alkalmas donornak. 203 mintavételből eddig 36 plazmát tudtak levenni. A női donorok plazmáját egy ritka szövődmény veszélye miatt eleve nem lehet közvetlenül beadni, egy eljárással előbb úgynevezett stabil készítménnyé kell alakítani. Ennek ugyanúgy vírussemlegesítő hatása van, de jobban eltartható és adagolható, ráadásul már vércsoportazonosnak sem kell lennie.

A nemzetközi vélemények szerint a vérplazma-kezelés a kevésbé súlyos betegek esetén igazán hatékony, azonban itthon a súlyos betegeket kezelik vele (ahogy erre Kínában is volt példa). Lacza szerint ebben nincs ellentmondás: úgy véli, etikátlan lenne bárkitől megtagadni a kezelést arra hivatkozva, hogy túl rosszul van.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ukrán külügyminiszter a HVG-nek: Túl vagyunk a jégkorszakon Magyarországgal

Ukrán külügyminiszter a HVG-nek: Túl vagyunk a jégkorszakon Magyarországgal

A Király utcában edzettek a Mönchengladbach focistái

A Király utcában edzettek a Mönchengladbach focistái

A Ferencváros és a Felcsút sem jutott a Magyar Kupában a legjobb nyolc közé

A Ferencváros és a Felcsút sem jutott a Magyar Kupában a legjobb nyolc közé