Novemberben húsz százalékkal emeli a kormány az ápolók és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, azon az 500 ezer forinton kívül, amit még a nyáron biztosított az egészségügyi dolgozók számára – jelentette be Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Maglódon.

Frissítés. A bejelentett béremelés nem újdonság, hanem az évekkel ezelőtt elkezdett bérfejlesztés következő, rég eldöntött lépése - tisztázta a helyzetet az Emmi a hvg.hu-nak.

"Ez a már korábban bejelentett 72 százalékos béremelés harmadik lépcsőfoka. Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó szakdolgozók  bére 2019 és 2022 között, négy lépcsőben 72 százalékkal emelkedik. A kormány döntése értelmében a 2019. július 1-től életbe lépett változás során a védőnők is a szakdolgozói bértábla hatálya alá kerültek, így a béremelés összesen a mintegy 81 ezer egészségügyi szakdolgozó (ápoló, szakápoló, diplomás ápoló, asszisztens, szakasszisztens, szülésznő, dietetikus, gyógytornász, valamint nem egészségügyi főiskolai szintű végzettséggel rendelkező dolgozó) mellett  kb. 4000 védőnőt is érint.

2019-ben az eredetileg november 1-től esedékes 8 százalékos béremelést július 1-én, előrehozottan kapták meg az egészségügyi szakdolgozók. 2020. január 1-jén további 14 százalékkal folytatódott a béremelés, 2020. november 1-jén pedig 20 százalékkal, majd 2022. január 1-jén újabb 30 százalékkal fognak többet kapni a 2018. évi illetménybázishoz képest."

Rétvári azt sem említette, hogy az 500 ezres emelésről a kormány már korábban döntött, így akkor sem hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át úgy, mintha a járványhoz lenne köze. Erről ebben a cikkünkben írtunk korábban:

A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete

Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.

Az államtitkár a béremelésről a maglódi egészségügyi központ ünnepélyes átadóján beszélt. Az egészségügyi központot több mint háromszázmillió forintos beruházással hozták létre. Rétvári szerint fontos, hogy legyen, aki ezekben az egészségházakban dolgozik, ezért meghatározó, hogy Magyarországon 68,6 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő orvosok száma, és megfeleződött az ilyet kérő ápolóké is. Az orvosi egyetemeken 30–50 százalékkal többen végeznek, mint egy évtizede, ezért a működési engedéllyel rendelkező orvosok száma 34 ezerről 39 ezerre emelkedett – mondta.

Rétvárinak némiképp ellentmond a Központi Statisztikai Hivatal, melynek szeptemberi adatai szerint Magyarországon 2020 második negyedévében több mint 9000 dolgozó hiányzott az egészségügy-szociális ellátásban. A Magyar Orvosi Kamara alelnöke a hvg.hu-nak pedig azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évben 300 negyven év alatti orvos szüntette meg aktív kamarai tagságát, ők jellemzően külföldre mentek, vagy már nem orvosként dolgoznak.

"Ez arányaiban olyan, mintha egy egész egyetemi évfolyam eltűnt volna” – tette hozzá Álmos Péter.

Mit ér Orbán vezénylési terve, ha egyszerűen nincs elég kórházi dolgozó?

Ágyakkal és lélegeztetőgépekkel készül a kormány arra, hogy novemberre akár 400 ezer koronavírus-fertőzött is lehet az országban, azért viszont nem sokat tett, hogy megoldódjon a krónikus létszámhiány. Az elmúlt évben egy egész egyetemi évfolyamnak megfelelő 40 év alatti orvos tűnt el a rendszerből, szakápolókat már a magánegészségügybe sem találnak, az intenzív osztályokon pedig csak találgatni tudják, mikor fog rájuk szabadulni a járvány.

Az államtitkár Maglódon arról is beszélt, hogy ebben az évtizedben 915 milliárd forinttal, 76 százalékkal növelte a kormányzat az egészségügyi ráfordításokat, amik egy részét a maglódihoz hasonló fejlesztésekre, kórházakra, rendelőkre, mentőállomásokra fordították.

Az új maglódi intézményről pedig azt mondta, hogy az már egy 21. századi szemléletű egészségügyi rendszer része, ami a megelőzésnek, az egészségmegőrzésnek is teret ad. Az új szemlélettel az egészségben eltöltött és a várható életévek számát is sikerült egy évtized alatt csaknem kettővel megnövelni – mondta.

Szűcs Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint az egészségügyi központ abból a kormány által biztosított 80 milliárd forintos keretből kapott támogatást, ami Pest megye felzárkózását hivatott elősegíteni.