szerző:
Windisch Judit - Serdült Viktória
Tetszett a cikk?

Pánikolhatott a kormány, ezért rendelt meg 16 ezer lélegeztetőgépet Kínából – mondta a hvg.hu-nak egy egészségügyi szakértő. Ez kétszer annyi, mint amennyit Orbán Viktor bemondott mint szükséges mennyiséget, most próbálják eladni a felesleget. Kérdés, sikerül-e, és ha igen, mennyiért. A beszerzés átláthatatlan, az eddig nyilvánosságra került információmorzsák alapján csillagászati árat fizettünk a gépekért, csak nem tudni, hogy ezért – autós hasonlattal élve – inkább Trabantot vagy Mercedest vettünk-e. A külügy azt sem mondja meg, mennyi gép volt használhatatlan.

Koronavírus-világjárvány
Már több mint 9 millió embert fertőzött meg és csaknem félmillió beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával már egyre több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Aki a védekezést támadja, emberéleteket kockáztat

– mondta Menczer Tamás külügyi helyettes államtitkár a lélegeztetőgép- és egyéb védőfelszerelés-beszerzésről adott interjúban. Ezzel a mondattal a kormány elvárja, hogy az eszközök és részletek pontos ismerete nélkül fogadja el mindenki, hogy a kormány

több mint 300 milliárd forintért vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet.

Ez azt jelenti, hogy egy gép átlagára 18,7 millió forint volt.

A két számmal Menczer Tamás – illetve a kormány – szerdán állt elő először, kiderült az is, hogy a gépek egy része még úton van, miközben itthon is elindult már a gyártás. Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban még arról beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel számolva a járvány csúcsán 7500-8000 lélegeztetőkészülék kellhet a betegek egyidejű kezelésére (akkor itthon 2560 darab volt). Az operatív törzs – Menczer elmondása szerint – 10 ezer gép beszerzését javasolta, mire a kormány a biztonság kedvéért 16 ezer gépre kötött szerződést, hogy a nagy versenyben beérkezzen a szükséges mennyiség.

Menczer Tamás
©

A kormány attól tartott, hogy az olaszországihoz hasonló helyzet következik be nálunk is, de ennek szerencsére a közelébe sem kerültünk: a csúcson sem volt egyszerre 100 beteg lélegeztetőgépen, nemhogy válogatni kellett volna a súlyos állapotú páciensek között.

Nagy a köd

A miniszterelnök "fürkészeket és portyázókat" küldött védőeszközök és lélegeztetőgépek beszerzésére, de a részletek homályban maradtak. Nem tudni, hogy a kormány (az Innovációs és Technológiai, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával) pontosan milyen gépeket, mennyiért és kiknek a közvetítésével szerzett be, a döntő többségnek nincs nyoma sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben. A részletekkel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sincs tisztában, akit a csütörtöki Kormányinfón kérdeztünk erről.

Egyes gépek árairól korábban érdeklődtünk az illetékes minisztériumnál, de nem kaptunk választ, ahogy laptársunk, a 444.hu sem, ezért újabb e-mail helyett a veszélyhelyzet elmúltával közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Külügyminisztériumnak, hogy megtudjuk a részleteket. Addig is az egy-két nyilvánosságra került dokumentumból lehet következtetést levonni.

Például az Ott-One Nyrt.-éből, mely (informatikai fókuszú cégként) március 26-án tájékoztatta a befektetőit arról, hogy a Külügyminisztérium a kínai partnerei miatt rajta keresztül vett 500 darab lélegeztetőgépet, nettó 4,7 milliárd forintért.

A tájékoztatóból nem derült ki*, hogy milyen típusú gépekről volt szó (ami fontos, hiszen több szakértő is arra hívta fel figyelmünket, a gépek tudása között ugyanolyan különbség van, mint egy Trabant és egy C-osztályú Mercedes között, és ez természetesen az árban is meglátszik), de ha feltételezzük, hogy egyenárban sikerült gépeket beszerezni, akkor

darabja nettó 9,4 millió forintba került.

(*Frissítés: cikkünk megjelenése után a cég közölte, SH 300-as típusú, magas tudású, jó minőségű gépekről van szó, melyek a megfelelő specifikációkkal, minősítésekkel rendelkeznek a szakszerű kórházi lélegeztetés szempontjából. Saját akkumulátoruk és kiváló kezelhetőségük révén pedig akár tábori körülmények között is alkalmazhatók. A cég szerint a járvány alatt 40 százalékos emelkedés is tapasztalható volt a társaság korábbi, ugyanazon termékre vonatkozó beszerzéséhez képest.)

Ez jóval alatta van a kormány által kommunikált átlagárnak, ami – mint cikkünkben említettük, 18,7 millió forint. Az is könnyíti a számolást, hogy a járványra tekintettel az EU a január 31. és az év vége közötti beszerzéseket áfa- és vámmentessé tette.

A másik nyilvános szerződés a Semmelweis Egyetemé, amely 196 lélegeztetőgépet szerzett be 1,1 milliárd forintért, ami átlagolva

5,7 millió forintos darabárat jelent.

A későbbi információkból kikövetkeztethető volt, hogy a gépek egy része, 56 készülék úgynevezett non-invazív, vagyis a legsúlyosabb koronavírusos betegek kezelésére alkalmatlan, de a WHO akkori ajánlásainak megfelelő gép volt. Nem tudjuk, hogy az összes non-invazív gép a sajtóban közölt ResMed Lumis 150 típusú készülék volt-e, de abból a neten most durván 1,5 millió forintért lehet hozzájutni egy darabhoz.

ResMed Lumis 150 típusú lélegeztetőgép
©

Összehasonlításként megnéztünk egy 2019-es közbeszerzést, ahol egy gép beszerzése 6,3 millió forintba került. Ismét hangsúlyozzuk, nem tudni, hogy a kínai gépek milyen gyártmányúak és tudásúak.

Élet-halál harc ment

Az árat még egy tényező befolyásolhatta: a gépbeszerzésben érintett, illetve más, a piacra rálátó, névtelenséget kérő forrásaink kivétel nélkül arról beszéltek, hogy a nagy kereslet miatt a kínai partnerek emeltek az áron, a 2-3-szoros ár sem volt ritka, sőt, 20 milliós gépek is előfordultak (ezek már a csúcskategóriásak lehettek). Egyikük azt mondta,

két választás volt: akarod vagy nem akarod. Aki nem látta belülről, nem tudja elképzelni, micsoda élet-halál harc volt a gépekért, az elején csak non-invazív eszközöket lehetett beszerezni, de azok is jobbak, mint a kézipumpa.

A beszerzésekről nem beszélhetett, mert mind a magyar, mind a külföldi szerződés titkos, de azt összehasonlításként elmondta, normál körülmények között egy kínai gép ára – felszereltségtől függően – felmehet 5-10-12 millió forintra, amihez most még jött a covid miatti őrület. Mint fogalmazott, ő olyan gépeket hozott be, amilyenekre a saját gyerekét is gond nélkül rákötné. Más azt tapasztalta, hogy a nagy gyártók nem igazán emeltek árat, a kisebb gyárak viszont jelentősen feltornázták az összeget.

A beszerzési folyamat összességében átláthatalan, nem tudni, hogy Kínától idáig több cég kezén ment-e át egy gép, vagy a minisztériummal szerződött partner hozta be közvetlenül. Az egyik – régóta ezzel foglalkozó – cégnél azt mondták, ők csak a határon vettek igénybe segítséget a vámoláshoz.

A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket pakolnak ki a Wizz Air Kínából érkezett repülőgépéből a Liszt Ferenc repülőtéren 2020. május 9-én
©

Egy egészségügyi szakértő szerint a kormány a járvány elején pánikolt, és biztosra akart menni, azt azonban nem érti, hogy idővel, mikor már látszott a vége, miért nem mondott föl szerződéseket. (Azt sem tudjuk, hogy milyen szerződések születtek, azok felmondhatók voltak-e – a szerk.)

Meg lehet indokolni, hogy veszélyhelyzetben fontos volt a lehető legtöbb gépet a lehető leggyorsabban beszerezni, de akkor is el kell vele utólag számolni tételesen.

Nem keresni akarnak rajta

A felesleget a kormány eladja, Menczer szerint Ázsiából és Afrikából is vannak érdeklődők. Ez azonban a szakértő szerint csak kármentés: közel sem biztos, hogy annyiért lehet eladni, mint amennyiért megvettük, másrészt gyaníthatóan Magyarország – eladó félként – a gép szervizelését és alkatrész-utánpótlását sem tudja garantálni, ami tovább nyomhatja az árat.

Megkérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy a kormány mivel számol, árban vagy ár alatt tudja-e majd eladni a feleslegessé vált gépeket, mire a miniszter azt mondta, a

végén el kell számolni, de nem az a fő mérce, hogy keresett vagy vesztett rajta az ország.

Az is egyébként csak Gulyás szavaiból derült ki, hogy voltak használhatatlan gépek is, amelyekre érvényesíteni kellett a szavatossági igényt. A nyilatkozat után megkerestük a Külügyminisztériumot, hogy hány gép volt használhatatlan, és a szavatossági igényt gond nélkül tudják-e érvényesíteni, mire annyit írtak,

minden beérkező lélegeztetőgépet szakemberek néztek át, és ha kellett, akkor a szükséges összeszerelési, esetlegesen korrekciós munkát elvégezték, így a kórházakba természetesen minden gép életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban kerül.

Miután eredeti kérdéseinkre nem kaptunk választ, újabb mailt küldtünk a tárcának, amire azóta sem válaszoltak.

Képünk illusztráció
©

De mi történt máshol?

Természetes, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor minden ország erején felül próbált lélegeztetőgépekhez jutni, az észak-olaszországi kórházakból érkező képek miatt nem csak a magyar kormány fújt riadót. Mégis, a 16 ezer megrendelt lélegeztetőgép, nem beszélve a 300 milliárdos költségről, még nemzetközi összehasonlításban is aránytalanul soknak tűnik.

Összehasonlításképp: az Európai Bizottság – mintegy koordinátorként – négy közös uniós közbeszerzési eljárást indított orvosi védőeszközök beszerzésére, amelyek közül az egyiket éppen lélegeztetőgépekre írták ki, méghozzá 110 ezer darabra, ennyi gépen 26 európai ország osztozik. A keretösszeg pedig 1,4 milliárd euró volt, ami az elmúlt hónapokra jellemző 350 forintos euróárfolyammal számolva 490 milliárd forint. Vagyis egy berendezés 4,45 millió forintból jött ki.

A rendkívüli helyzetben egyébként nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok sem igazán törődtek a minőséggel, a 110 ezer megrendelt lélegeztetőgép közül csak 57 ezer rendelkezik CE-tanúsítvánnyal – vagyis még az uniós megrendelésben is lehettek használhatatlan gépek.

Azok az európai tagállamok, amelyek megtehették, igyekeztek maguk legyártani a szükséges mennyiséget, de még a nálunk sokkal népesebb és súlyosabb járványhelyzettel küzdő nyugat-európai országok is messze elmaradtak a 16 ezres számoktól.

A Financial Times márciusi összefoglalója szerint Olaszország július végéig 2000 lélegeztetőgépet rendelt az ország legnagyobb lélegeztetőgép-gyártójától, a Siare nevű cégtől. A bolognai vállalat még a hadseregtől is kapott mérnököket, hogy havi 150-től 500-ra növelje a termelést. A gépek egyenként 17 ezer euróba (nagyjából 6 millió forint) kerülnek. Házon belül oldotta meg a hiányt a világ egyik legjobb egészségügyi rendszerével rendelkező Németország is, de még ott is megálltak 10 ezer lélegeztetőgépnél. (Azt nem tudjuk, hogy a járvány előtt hány ilyen készülék állt rendelkezésre az országokban.)

A rekordot a britek tartják: a The Guardian beszámolója szerint a kormány 30 ezer lélegeztetőgéppel akarja kibővíteni a kórházak jelenlegi kapacitását, amit saját gyártásból, új fejlesztésekből és külföldi – izraeli és amerikai – vásárlásokból akar megoldani. A lakossághoz és a betegek számához viszonyítva azonban még ez is eltörpül a magyar beszerzések mellett, hiszen az Egyesült Királyságban 66,6 millióan élnek, a fertőzöttek száma pedig a Johns Hopkins egyetem adatai szerint meghaladta a 300 ezret. (A halottak száma pedig több mint 43 ezer.)

Képünk illusztráció
©

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más országok ne lettek volna biztonsági játékosok, és ne rendeltek volna több lélegeztetőgépet a szükségesnél. A titok inkább abban rejlik, hogy pontosan mennyi is volt ez a mennyiség. A holland egészségügyi minisztérium például 250 millió eurót (87,5 milliárd forintot) különített el a költségvetésben „több ezer” lélegeztetőgép megvásárlására, hogy felkészüljenek a koronavírus második hullámára. Ezt az összeget azonban nem feltétlenül fogják felhasználni, korábbi sajtóhírek 600 gépről és 100 millió eurós büdzséről beszéltek.

A szlovákok még költségkímélőbben oldották meg a problémát, a Stará Turá-i Chirana Medical társaság vállalta, hogy június végéig 300 lélegeztetőgépet gyárt le Szlovákiának. Ezek átlagára – típustól függően – 25 ezer euró (8,75 millió forint) körül alakul.

Lengyelországban viszont politikai botrányt okozott egy félresikerült beszerzés: az ellenzéki pártok – mindössze két héttel a most vasárnap rendezendő választások előtt – azzal vádolták a kormányt, hogy 22 milliárd forintnak megfelelő összegért rendelt 1200 lélegeztetőgépet egy lublini cégtől, amelynek nem mellesleg egy volt fegyverkereskedő a tulajdonosa, de eddig egyetlen eszköz sem érkezett meg.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Ha Windows van a gépén, ezt nézze: így működik majd a vadonatúj Start menü

Ha Windows van a gépén, ezt nézze: így működik majd a vadonatúj Start menü

Soha ennyi uniós eljárás nem volt Magyarország ellen

Soha ennyi uniós eljárás nem volt Magyarország ellen

Elég nagyban bizniszel a korábban "nincstelen" exállamtitkár

Elég nagyban bizniszel a korábban "nincstelen" exállamtitkár