A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az idén alapított 21 Kutatóközpont friss kutatásában arra keresi a választ, hogy az ellenzék és a kormány feltételezett szavazataránya milyen mandátumeloszlást eredményezne a 2022-es országgyűlési választáson. A kutatóintézet elemzésében szerint 2022-ben – 2006 óta először – kétpólusú küzdelemre lehet számítani.
A választási matek azonban a legkevésbé sem egyszerű, a kutatóközpont a következő képlettel számol:
21 Kutatóközpont
A számításukhoz a magyar választókörzeteket három kategóriába sorolták: ellenzéki, billegő, illetve kormánypárti. Elemzésük szerint 2022-ben is jelentősen a kormánypártoknak fog lejteni a pálya, erre példaként hozzák, hogy 4 százalékpontos fideszes fölény 61-39 arányú mandátumtöbblettel járna a kormány számára, ugyanekkora ellenzéki fölény viszont minimális ellenzéki többséget eredményezne csak (51-49). Mint írják, ennek az az oka, hogy az ellenzéki választókerületek átlagosan több választásra jogosult állampolgárral rendelkeznek (kb. 80 ezer fősek), míg a kormánypártiak kevesebbel (kb. 75 ezer fővel), így egy ellenzéki szavazat „kevesebbet ér, mint egy kormánypárti”.
Elemzésük legfőbb tanulságaiként a következőket emelik ki:
1. Az ellenzéknek ahhoz, hogy többségbe kerüljön, nagyjából 3-4 százalékponttal többet kell szereznie, mint a Fidesznek.
2. Szavazategyenlőség (47-47%) esetén a Fidesz 55-45 százalékos parlamenti többségbe kerül. Kiemelik, hogy két százalékpontos ellenzéki szavazattöbblet esetén is 52-48 százalékos mandátumtöbbségre számíthat a kormány.
3. Ahhoz, hogy a kormánypárt megtarthassa alkotmányozó kétharmadát, 14 százalékpontos szavazattöbbletet kell felmutatniuk.
4. Az elemzés szerint a választókerületi együttműködés jelentős mértékben javítani tudja az esélyeit.
A 2020-ban alapított 21 Kutatóközpont vezetője Róna Dániel politológus-közgaszdász, aki korábban segítette a Párbeszéd Magyarországért pártot, valamint dolgozott Botka Lászlóval és Karácsony Gergellyel is. Politikai háttérmunkája azonban nem merül ki ennyiben: 2018 óta dolgozik a Momentumnak is. A 21 Kutatóközpontot 2020-ban alapították, állításuk szerint a „politika és a tudomány területén elkötelezett kutatók”. Bemutatkozásuk szerint társadalomkutatással, közvélemény-kutatással, valamint politikai elemzéssel és tanácsadással is foglalkoznak.
A teljes elemzés ide kattintva érhető el.
