Szijjártó: Kikérjük magunknak, hogy Ukrajna kitiltotta a magyar miniszteri biztost

Derült égből villámcsapásként érte az a hír a külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormányt, hogy Grezsa Istvánt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost nem engedték be Ukrajna területére, illetve arról tájékoztatták, hogy három évre kitiltották az országból.

A Jevropejszka Pravda hírportál értesülése szerint – amelyet később az ukrán külügyminisztérium is megerősített – Grezsát arra hivatkozva nem engedték át a magyar–ukrán határon, hogy a magyar kormány beleavatkozott az ukrajnai önkormányzati választásokba. A hírportál szerint az ukrán fél tudott a miniszteri biztos tervezett látogatásáról, ugyanis Budapest előző nap diplomáciai jegyzékben tájékoztatta erről. Magyarország viszont a lap szerint nem hivatalos forrásokból értesülhetett, hogy Grezsának megtiltották az Ukrajnába való beutazást, így a magyar fél feltételezhette, hogy nem fogják átengedni a határon.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivői irodája később kiadott közleményében arról tájékoztatott, hogy Grezsa István esetében „olyan tényeket rögzítettek”, amelyek alapján megsértette azon ukrán jogszabályokat, amelyek tiltják, hogy külföldi személy agitációt folytasson bármely ukrajnai politikai erő (ez esetben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, KMKSZ) mellett.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta: azért nem számítottak erre a lépésre, mert három héttel ezelőtt arról beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, hogy maguk mögött hagyják azokat a feszültségeket, amelyek az ukrajnai helyhatósági választások nyomán előálltak. Abban állapodtak meg, hogy a pozitív ügyekre, az együttműködésre összpontosítanak.

Ehhez képest Grezsa István kitiltása nem a barátság, nem az együttműködés, nem a közös sikerek keresésének szándékára utal. Ezt nagyon sajnáljuk, tekintettel arra, hogy mi mindig is a jó szomszédi kapcsolatra törekedtünk Ukrajnával.”

Szijjártó szerint ez most is így van, mert a kárpátaljai magyaroknak az a jó, ha Magyarország és Ukrajna jóban van egymással, „sajnos az elmúlt időszakban ez a szándékunk nem igazán találkozott Ukrajna, az ukrán kormány szándékával”.

A tárcavezető szerint a feszültségek akkor kezdődtek, amikor az előző ukrán elnök, Petro Porosenko hivatali ideje alatt „elvették a kárpátaljai magyaroktól az anyanyelven való tanulás és boldogulás jogát”. Abban bíztak, hogy az új elnök, Volodimir Zelenszkij idején ebben változás lesz, ám ez eddig nem valósult meg.

Orbánék pálfordulása is kellett ahhoz, hogy idáig fajult a viszony Ukrajnával

Szijjártó úgy látja, hogy a magyar kormány folyamatosan nyitottságot mutat az együttműködésre, és több tízmilliárd forintért hajtott már végre Kárpátalján fejlesztési programokat, amelyek keretében egyebek mellett óvodákat, iskolákat és kulturális intézményeket újítottak fel. Szerinte ezek vezetnek a közös sikertörténethez, nem a kitiltások.

Ezért a mai napon ide, a külügyminisztériumba kérettük Ukrajna budapesti nagykövetét, kikértük magunknak ezt az eljárást, átadtuk a tiltakozásunkat és azt reméljük, hogy Ukrajna egyszer valóban visszatér majd a közös sikertörténetek kereséséhez és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez”

– közölte Szijjártó.

A két ország közötti, egyébként is hűvös viszonyt az hűtötte tovább, hogy Szijjártó az ukrajnai önkormányzati választás előtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat. Válaszul az ukrán külügy bekérette a magyar nagykövetet, majd kitiltott az országból két magyar kormánytagot. Erre reagálva Szijjártó az EU- és NATO-integráció blokkolásával fenyegette meg Kijevet.