A Népszava emlékeztet arra, hogy amikor a kétezres évek elején a Fidesz körül megalakultak a polgári körök, Aradi Gábor létrehozott egy polgári kört fideszes melegek számára. A Népszabadságnak adott akkori interjújában hangsúlyozta, hogy „a politikai meggyőződésünk független a nemi identitásunktól”.

Azonban a Sokszínű Magyarország Polgári Kört nem fogadták tárt karokkal, a polgári körök szervezését koordináló Hende Csaba elsőre nem is hitte el, hogy valódi kezdeményezésről van szó, és provokációnak minősítette a hírt. Aztán hiába derült ki, hogy a kör tényleg létezik, a szerveződést nem vették nyilvántartásba. Az indoklás az volt, hogy célkitűzései és léte nem egyeztethető össze a polgári körök tevékenységével.

Stiller Ákos

Ungár Klára volt fideszes, majd SZDSZ-es parlamenti képviselő az elsők között (2001-ben, az Élet és Irodalomban) „coming outolt”. Most a Népszavának azt mondta, Szájer József ügye elsősorban arra világít rá, hogy milyen komoly problémákat és károkat okoz, ha valakinek rejtőzködnie kell. "Elképzelhetjük, mekkora lelki teher volt rajta, ha még kijárási tilalom idején sem tudott mit kezdeni a vágyaival" - mondta Ungár. Szerinte mindenképpen érdemes olyan élethelyzeteket keresni, olyan városban élni, olyan pártban tagnak lenni, ahol nem kell bujkálni. Amikor Szájer József vasárnap lemondott az EP-mandátumáról, azt írta, hogy „hosszabb ideje tartó gondolkodás végére tesz pontot”. Ungár Klára szerint utólag másfajta értelmezést is nyerhet az állítás: lehet, hogy Szájer nem is a politikai munkába, hanem a titkolózásba fáradt bele.

Rendkívül mély bizalmi válság van a Fideszben. Könnyen elképzelhető, hogy még a miniszterelnök se tudta, mi a valódi oka Szájer lemondásának - véli Ungár Klára, akit 2015-ben a miniszterelnök egyik homofóbnak tartott szövege késztetett arra, hogy a közösségi oldalán melegként említse meg Szájer Józsefet és Kocsis Mátét, Józsefváros akkori fideszes polgármesterét. Szájer nem reagált, Kocsis viszont (mondván, hogy ő „nem buzeráns”) pert indított. Végül Ungár Klára győzött. A bíróság kimondta: önmagában nem sértő annak közlése, hogy valaki meleg – függetlenül attól, hogy az állítás fedi-e a valóságot.