"A zsák krumpli választási csalás, amit amúgy tiltanak a törvényeink és senki másnak nem jó, csak a Fidesznek, a mi javaslatunk viszont ezzel szemben azt a célt szolgálja, hogy segítsünk sok millió nehéz helyzetbe jutott magyaron, ösztönözzük a lakosságot, hogy minél többen oltassák be magukat, és minél hamarabb visszatérhessünk a normális élethez" – érvelt a legkézenfekvőbb viszonyítási pontot behozva Fekete-Győr András, a Momentum elnöke amellett, hogy szerinte miért nem pusztán a szavazatvásárlásról szól az a javaslatuk, hogy kapjon 100 ezer forintot mindenki, aki beoltatja magát a koronavírus elleni vakcinával.

Gulyás Gergely miniszter szerint ez egy félbolond ötlet, de nem rajongott érte Csilek András infektológus sem, aki az ATV-ben arról beszélt, színtiszta demagógia és etikátlan 100 ezer forintot ajánlani egy oltásért, ezen az alapon azért is lehetne fizetni, hogy valaki leszokjon a dohányzásról vagy letegye az alkoholt.

Kifejlesztették ezt az oltást nagyon rövid időn belül, ami hatalmas előny, ezt beszerzik és ingyenesen be is adják azért, hogy ne legyünk betegek, és még fizessenek is érte?

– tette fel a kérdést Csilek, aki szerint a vakcina értéke pénzben nem is kifejezhető.

MTI / Komka Péter

Kérdés, hogy Fekete-Győr ötlete csak demagóg és etikátlan-e, vagy a napok óta tartó kampánnyal sikerül is elültetni a bogarat az emberek fülében, akik közül lehetnek, akik ezután már a fizetséget is elvárják az oltásért cserébe. A megingatás lenne a legnagyobb probléma, hiszen az oltási hajlandóság ugyan nő, de messze van a nyájimmunitás, vagyis a minimum 50–60 százalékos védettség elérésétől.

Jön a kínai vakcina

A KSH legfrissebb adatai szerint múlt héten már a magyarok 27 százaléka mondott igent a vakcinára (szemben a december eleji 15 százalékkal), 32 százalék pedig talán beoltatná magát (ami szintén haladás a korábbi 27 százalékhoz képest). A két csoport együtt kiadja a szűk többséget, ami jobb, mint volt, de például Németországban a lakosság kétharmada kész beoltatni magát, minden harmadik ember pedig a lehető leggyorsabban.

Az igazi próba most jön: pénteken reális lehetőségként beszélt Orbán Viktor miniszterelnök arról, hogy napokon belül megérkezhet 1,7 millió kínai vakcina az országba – ha a magyar gyógyszerészeti intézet jóváhagyja –, amivel elkezdhetik a 60 év feletti krónikus betegek oltását. Ha ugyanis ez nincs, és csak a közös uniós beszerzések ütemében lehetne haladni az oltással, nyár vége előtt biztosan nem lehetne lazítani a korlátozásokon – tette hozzá.

A korábbi kutatásokban a kínai vakcinának igen nagy volt az elutasítottsága: az Euronews megbízásából novemberben – bármely vakcina engedélyezése előtt – készült felmérés szerint a legtöbben egy Magyarországon gyártott védőoltást választottak volna (ilyet legkorábban egy év múlva lehet), valamivel kevesebben kértek volna amerikai fejlesztésű vakcinát, az orosszal a magyarok 7, a kínaival négy százalék oltatta volna be magát.

Péntekre a napi.hu is rendelt egy felmérést, ott már kedvezőbb számok jöttek ki: a magyarok 22 százaléka azt mondta, bármely engedélyezett vakcinával beoltatná magát, bár kifejezetten a kínait egy százalék sem választaná. Ha választani kell, toronymagasan vezet a Pfizer, amiből hetente durván 80 ezer adag érkezik az országba. Orbán a pénteki interjúban is azt ígérte, lehet majd választani, ám ennek részleteit nem fejtette ki. Kérdés, mi lesz azokkal, akik nem akarják magukat kínai vakcinával oltatni, őket vajon hogyan veszi rá a kormány, hogy meggondolják magukat.

Ahogy az is kérdés, milyen csatorna lehet hatásos. A KSH kimutatta azt is, a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek oltatnák be magukat leginkább, a munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek elutasítóbbak.

Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek több mint a fele egyáltalán nem, további egynegyede alig veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét. Az oltással kapcsolatos kormányzati kommunikáció és a sajtóban megjelenő információk a válaszadók több mint kétharmadát befolyásolják, a közösségi médiában megjelenő információk pedig kevesebb mint 60%-ukat.

Mindezt úgy, hogy a kormányzati kommunikáció be sem indult igazán: most főként a vackinainfóra regisztrációra buzdít a kormányzati kommunikáció, bár azt hetek alatt nem sikerült világosan és koherensen elmagyarázni, hogy a regisztrációnak pontosan mi a célja és értelme, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok keringenek arról, csak az kap-e oltást, aki feliratkozott.

Bevetik a celebeket

Látszik az is, hogy a kormányoldali szavazók közül mely rétegeket kell még meggyőzni az oltás szükségességéről: a bulvárfogyasztókat a Ripost állt neki megdolgozni, napok óta a címlap durván felét elviszik az oltásra buzdító képek, szalagcímek. A pénteki lap például azzal jelent meg, hogy Karikó Katalin megkapta a második oltást is, így mától védett a koronavírus ellen, rögtön mellette Soltész Rezső nyilatkozik arról, hogy beoltatja magát, "hogy még sokáig szóljon hangosan az ének", sőt alig várja már, hogy sorra kerüljön. Utána jön egy Szlávik-idézet arról, hogy év végére mindenkit beoltanak, aki akarja, majd egy kép arról, hogy egy hevesi nő fecskendő alakú futóútvonalat teljesített.

A korábbi lapszámokban is egymást érték címlapon a népszerűsítő írások: Rusvai Miklós víruskutató szerint a Covid sokkal súlyosabb, mint bármilyen vakcina mellékhatása, Bay Éva azt mondta, ha Szlávik doktor szerint jó a vakcina, ő oltat, Kemenesi Gábor virológus szerint minden vakcina szuper, Medveczky Ilona szerint az oltás az egyetlen út, hogy megérje a 80-at, a Covid felerősíti a cukorbajt, az allergiát és a magas vérnyomást, csak az oltás jelenthet megoldást.

A Bors is kampányol, bár ehhez képest visszafogottan, de azt címlapon hozták, hogy a Korda házaspár a kamerájuk előtt regisztrált oltásért. Megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy mikor terveznek komolyabb kampányt indítani, mire azt írták,

a kormány a járvány kezdete óta folyamatos, intenzív tájékoztató tevékenységet folytat, a napi sajtótájékoztatók mellett jelenleg az oltási regisztrációs kampány zajlik. A kampány következő szakaszáról a nyilvánosságot a megfelelő időben tájékoztatni fogjuk, ahogyan tettük ezt eddig is.

Egy névtelenséget kérő kommunikációs szakember szerint egy hatékony oltási kampány levezényléséhez egészen más tájékozottsági szintre volna szükség, szerinte sokaknak még mindig nem világos a tét.

Hangsúlyosabban kellett volna kommunikálni, hogy ez milyen veszélyes betegség és milyen problémákat okozhat, az egészet a betegségtudat felépítésével kellett volna kezdeni.

Nyáron ráadásul szerinte el is bagatellizálták a járvány terjedését. A média sajnálatos módon ki lett zárva az eseményekből, ezáltal az emberek nem érzékelték a valóságot – mondta a szakember. Úgy látja, egy ilyen dinamikusan épülő történetet nem lehet óriásplakátokon kommunikálni, képekkel, videókkal, élő közvetítésekkel kell lekövethetővé tenni az eseményeket.

Nem annyira bonyolult egy ilyen helyzet kommunikációja, ha a valósághoz odaengedik az embereket. A veszélyérzetet nem építették fel elég erősen.

Csepeli György szociálpszichológus a hvg.hu megkeresésére azt írta, a járvány kitörését követő kormányzati kommunikációt kezdettől fogva a habozás, a bizonytalankodás, az ellentmondásosság, a homályosság jellemezte, amit a valóban rendkívüli helyzet indokolhatott. Később azonban szerinte egyre feltűnőbb lett a vírusjárványban követendő stratégia hiánya, a zavarodottság, a szervezeti felkészületlenség, döntésképtelenség, amit a szakirodalom “leolvadásnak” nevez. A vírusjárvány első hullámának viszonylag problémátlan lezajlása hamis bizonyosságérzetet keltett a társadalomban, amire a kormányzat hasonlóképpen reagált. A társadalomban megerősödtek a tévhitek, a konteók, a szorongáscsökkentő öncsaló racionalizációk, megágyazva a vakcinaellenességnek.

Innen szép nyerni

A kommunikációs szakértőt megkérdeztük, hogy mindezek után hogyan lehet egy hatékony oltási kampányt felépíteni. Azt mondta, az oltás egy problémára adott válasz, a kommunikációnak egy „igény, szükség felépítésével” kellene most elindulnia, és vissza kellene menni az alapokhoz: „szükség van arra, hogy a vírus veszélyeit és következményeit taglalja a kampány", amit nem szeret a politika, mert hiszterizálhat. Itt két, egymásnak ellentmondó kommunikációs cél vagy fókusz van: az egyik, hogy lenyugtassa, biztonságérzettel töltse el az embereket, a másik pedig, hogy a problémára felhívva a figyelmüket aktivizálja őket.

Lehet arról beszélni, hogy oltás nélkül nem lehet utazni, az igazság azonban az, hogy a társadalom azon része, amely nem akarja beoltatni magát, nem fogja fel a társadalmi felelősséget.

A szakember az oltási kampányt politikai helyett orvosi, szakmai kérdéssé tenné, szerinte a hirdetéseket is az orvosi kamarának és a kórházaknak kellene feladnia. A Magyar Orvosi Kamara dolgozik egy oltáskampányon, de a részletek még mindig nem ismertek.

A szakember azt mondja, volna értelme influenszereket bevetni a kampányban, illetve „Sebestyén Balázs-féle figurákat”, azonban erről részletes adatok hiányában nem tud beszélni. Annyi biztos, társadalmi státusz és lakóhely szerint egészen másfajta kampányra van szükség.

Oltási kampányra Csepeli György szerint is szükség volna, de arra csak akkor kerülhetne sor, ha a kormányzat kilépne a “senki nem tud semmit” játszmából. Megfelelő szociológiai eszközök állnak rendelkezésre, melyek segítségével követni lehetne a járvány társadalmi útját s azonosíthatók lennének a vírusjárvány által kiváltott lélektani típusok hordozói. Elkülöníthetők lehetnének a meggyőzhetetlen tagadók, a szorongók, a pánikba esettek, a szkeptikus meggyőzhetők és a racionálisan védekezők. Utóbbiakat egy célzott kampány előtérbe helyezhetné, különösen akkor, ha a sorba beállnának a hitelesnek elfogadott személyek. Utóbbiakban nem bővelkedik a magyar társadalom, melynek a nemzetközi összehasonlító szociológiai vizsgálatok eredményei szerint árthat a bizalmatlanság és a félelem.