Súlyosabb büntetéseket kér az ügyészség az egykori Állami Egészségügyi Központ volt főigazgatója és társai ellen indult büntetőügyben – erről adott ki sajtóközleményt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A védők is fellebbeztek, szerintük a pénzbírság is túl sok.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ – azaz a mostani Honvédkórház – volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt. A mostani közleményből nem derül ki, de Szilvásy Istvánról és két társáról van szó.

A bíróság 2019-ben első fokon mindhárom vádlottat felmentette. Másodfokon aztán 2020 októberében az elsőrendű vádlottat, valamint a harmadrendű vádlottat, aki az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosa, bűnösnek mondták ki folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében. A volt főigazgatót 400 ezer, a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Ez ellen fellebbezett most az ügyész: azt kérte, hogy az egykori főigazgatót felfüggesztett szabadságvesztésre ítéljék, a volt főorvossal pénzbüntetése pedig legyen nagyobb.

A másodfokú ítélet szerint az intézmény főigazgatója 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatásként osztályvezető főorvosi beosztásba nevezte ki közalkalmazottként a harmadrendű vádlottat, akinek azonban a főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátása lett volna a feladata. Ezért 2008 februárja és októbere között 2 millió forintnál is több fizetést kapott, miközben a kinevezési okmányában meghatározott feladatait nem teljesítette.

Az egykori főigazgató 2007-ben egy külső vállalkozást bízott meg az intézmény személyi állományával kapcsolatos bér- és pótlékdíjak kifizetésének szakértői felülvizsgálatára, a gazdálkodás-fejlesztés felülvizsgálatára, holott e feladatokat az Állami Egészségügyi Központ gazdasági igazgatója és a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi szervek gazdálkodását támogató szervezeti egységei is végre tudták volna hajtani – állt az ítéletben. A külső vállalkozás a szerződésben meghatározott feladatokat maradéktalanul nem teljesítette, ennek ellenére 3,6 millió forint jogosulatlan kifizetése iránt intézkedett az elsőrendű vádlott.