Egyik vakcina esetében sincs több mellékhatás, mint a korábban megismert más típusú oltásoknál. Nem kell félni az oltóanyagra adott testi reakcióktól sem, azok ugyanis azt jelzik, hogy az emberi szervezet felismerte a beadott injekciót - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az az M1-en.
Szlávik János  főorvos szólt arról is, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem napokban Magyarországra érkezett oltóanyaga úgynevezett vektorvakcina, amely egy ártalmatlan csimpánz-adenovírust használ arra, hogy az emberi szervezet koronavírusként ismerje fel.
A három hét különbséggel beadott két oltást követően több mint 80 százalékos lesz a védettség, ugyanakkor szinte 100 százalékban megvédi az embereket a súlyos megbetegedéstől, a kórházba kerüléstől és a koronavírus-fertőzés miatti haláltól.  Magyarország is úgy döntött, hogy 65 év felett nem adja be az Astra-Zeneca-oltást. Ez azonban változhat, azzal párhuzamosan, hogy a világban egyre több ennél idősebb ember is megkapja a vakcinát - tette hozzá.

Pedig a legidősebbekre kellene koncentrálni az oltási program kezdetén, mert az ő oltásuk csökkenti leggyorsabban a koronavírusfertőzésből fakadó halálozás mértékét – mutatta ki a ELTE Biológiai Intézet elméleti biológusa, Müller Viktor, illetve hallgatója, Zsichla Levente. A  Magyar Hang által ismertetett számításaik szerint, ha beoltanánk 400 ezer nyolcvan év feletti embert, azzal máris majdnem a felére esne a covid-halálozás, a 65 feletti 1,8 millió ember immunizálása pedig 85 százalékkal kevesebb áldozatot eredményezne.

Szlávik János szerint  Magyarországon növekszik az oltási hajlandóság. Néhány hete körülbelül 35 százalék volt azoknak az aránya, akik biztosan beoltatnák magukat valamilyen koronavírus elleni védőoltással, ez az arány ma már több mint 40 százalék, a legnagyobb rizikójúaknál pedig még ennél is sokkal magasabb - mondta.