“Számtalan olyan szabály van, amiről látni kell majd, hogyan működik. Hitelbe aggódni, ez egy kellemes népszokás Magyarországon. Előre félünk valamitől, amiről nem tudjuk pontosan, hogy mi” - mondta az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Inforádió Aréna című műsorában, hozzátéve, őket is meglepte az a gyorsaság, amivel elfogadták a jogszabályt. Ennek volt része a jelentős orvosi béremelés is, amiről egyeztettek a kamarával.

Kincses elmondása szerint a tárgyalások tavaly januárban kezdődtek, a koronavírus miatt viszont az egészségügy átkerült részben Pintér Sándor belügyminiszter alá, akivel “meglepően jó kapcsolat alakult ki”, ugyanis több témában, például a hálapénz ügyében is kért tanácsot a kamarától.

A béremelésre és a hálapénz eltörlésére irányuló javaslatuk megtétele után nem tárgyalás indult, hanem kaptak egy meghívót a Karmelita kolostroba, ahol Orbán Viktor miniszterelnök közölte, a MOK bértábláját elfogadja a kormány azért cserébe, hogy az orvosi kamara kiáll a hálapénz teljes felszámolása és büntethetősége mellett. Kincses elmondása szerint azért mentek bele, mert a kamarának “alapvető célja volt az átláthatóság.”

Az Emmi két nappal később küldte át nekik a törvény tervezetét, amelyben nemcsak ezek az elemek, hanem számos, az orvosok számára sérelmes passzus is szerepelt. “Mi akkor találkoztunk vele először, amikor fent volt már a parlament honlapján. Az elemeiről többször beszélgettünk, de arról nem volt szó, hogy ebből már kész törvény lesz. Utána folyamatosan szögletre mentettünk, mert a kamara volt az egyetlen szervezet, amely azt mondta, hogy a törvényt nem kell visszavonni, mert a két alapvető követelésünket, a tisztességes bért és a hálapénzmentességet tartalmazza. Azokat pontokat akartuk módosítani, amelyeket pluszban kaptunk, de nem kértünk” - mondta, hozzátéve, hogy az egész véleményezésre másfél órát kaptak, bár ez is elég volt arra, hogy az igazán súlyos kérdéseket rendezzék.

Kincses szerint fontos, hogy senkinek se lehessen kevesebb a bére, mint korábban, az országos kórházfőigazgató pedig saját hatáskörben lehetővé tette az ügyeleti díjak megemelését, de a főigazgató nem tud forrást rendelni ehhez a többlethez, úgyhogy kormányzati cselekedetre lenne szükség.

További probléma a pihenőidő kérdése: ha valaki végigdolgozik 24 órát, akkor másnap kötelező pihennie, de ezt sok kórház levonja a munkabérből, tehát tulajdonképpen éjszaka 70 százalékért dolgozik, másnap százat vonnak le tőle.

Elsőre az a szándék sem tűnik rossznak, hogy kevésbé lehessen kijátszani a munka heti 60 órás felső limitjét, de Kincses szerint ha egy orvos nem dolgozhat többet ennél, akkor az munkaerő- és kapacitáshiányt okozhat.

Kincses szerint az osztrák orvosi bérek 50 százalékát megcélzó bértábla is szerkezeti problémákkal küzd, mivel ehhez tisztességes pótlékrendszer is kéne.

Az elnök beszélt a magánegészségügy helyzetéről is: szerinte fontos lenne, hogy ez választékbővítő, és ne hiánypótló szerepet kapjon, “annak nem szabad bekövetkeznie, hogy valaki életet vesz pénzért, és nem kényelmet.”

Az új szabályozásban nem lehet átvinni magánbeteget az állami ellátásba, a törvény kimondja, hogy azt a beteget, akit a magánellátásban kezelt valaki, ugyanaz az orvos nem kezelheti az állami ellátásban. Bár ez alól elvileg a szülészet például kivételt fog képezni, de a részletszabályokról és kivételekről szóló kormányrendelet nem született meg, ezért most ott sem lehetséges.

Kincses szerint továbbra is van lehetősége tovább élnie a hálapénznek, az önkéntes segítő intézményében: “Nem életszerű, hogy valaki feláll szombat este a vacsoraasztaltól, egész éjszaka dolgozik a kórházban, és amikor megkérdezi a beteg, hogy mivel tartozom, azt mondja, hogy semmivel” - mondta.

“Az orvosi kamarának nem volt álláspontja abban, hogy írjanak-e alá a kollégák. A kamarának az a dolga, hogy minél tisztességesebb feltételeket biztosítson és mindenki maga dönthet. A mérleg mindkét serpenyőjében vannak érvek, az egyik oldalon tisztességes bér van, a másik oldalon kötöttségek, ezt kell értékelni” - mondta, hozzátéve, hogy a többi egészségügyi dolgozónak csak a kötöttségek jutottak, de a szakdolgozók nem kaptak ehhez társuló béremelést. Még elmaradottabb bérügyben a kiszolgáló technikai-műszaki személyzet, szerinte a kormánynak kell kezelnie ezeket a feszültségeket.

Végül beszélt a jáárványhelyzetről: “A világjárvány megmutatta, hogy a magyar egészségügy ugyanabban a hibában szenvedett, mint a világ fejlett országai. Elkényelmesedtünk, azt hittük, hogy a fertőző betegségek már mögöttünk vannak, nem okoznak problémát. Az egészségügyet is elérte az a világtendencia, hogy a hatékonyság növelése érdekében nulla tartalékkal működik minden. Nincsenek felesleges kapacitások. Ezt most az egész fejlett világ egészségügye megszenvedi” - mondta. Kincses szerint a jövőben fel kell készülni ezekre a helyzetekre, és forrásokat kell lekötni.

“Nagyon bízom abban, hogy ezen a járványon alapvetően túl leszünk, de komoly az esélye, hogy együtt kell élnünk vele, csak nem ilyen szinten” - zára a beszélgetést.

Az a hivatalosan a hálapénz eltüntetését célzó új rendszer életbe lépése óta márciusban ezrek hagyták ott az állami egészségügyet, és akik maradtak, azok is kilátástalannak tartják a helyzetet.