Nagyon jelentős a lemorzsolódás az informatika, a műszaki és a természettudomány területek hároméves egyetemi képzésein, ezeken a területeken a fiatalok fele elbukik vagy kiiratkozik - derül ki az Oktatási Hivatal kutatásából, amiről a Magyar Nemzet írt. Az ötéves képzéseken sem jobb a helyzet.
Az egyetemi alapszakokon az államtudományi, valamint az egészségtudományi alapszakokon főleg saját elhatározásból szakítják meg tanulmányaikat a fiatalok, ezzel szemben a bölcsész- és az informatikushallgatók általában a követelményekkel nem boldogulnak, a hitéleti és sporttudományi alapképzéseken pedig rendszerint a túl sok passzív félév áll a sikertelenség hátterében - idézi az Oktatási Hivatal felmérését a napilap.
A legnagyobb mértékű lemorzsolódás a földmérő és földrendező mérnöki, a programtervező informatikus és a fizika szakon jellemző (50-65 százalék). A sor másik végén a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelők, valamint a gyógytornászok állnak, közülük csak 15-17 százalék nem végez.
Az ötéves osztatlan képzések esetében a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. Legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnöki képzésből (12-17 százalék), valamint az általános orvosi szakról (15-18 százalék). A legtöbb sikertelen jogviszonyt a győri és a pécsi intézmény regisztrálta, de országos átlag fölötti a lemorzsolódás az ELTE ötéves képzésein is.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
