Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?

A jogi környezet lehetővé tenné, hogy az egészségügyi dolgozók névvel-arccal vállalják a nyilatkozatukat, és emiatt semmilyen hátrány nem érhetné őket. A legtöbb forrásunk viszont csak név nélkül hajlandó beszélni, mert retteg, hogy utánanyúlnak.

“Munkábaálláskor aláírtuk a titoktartási nyilatkozatot.” “A kórházakban csak a sajtóreferens nyilatkozhat.” “A főnökeink elrettentés címén emlékeztetnek, amennyiben nyilatkozunk, akár azonnali fegyelmivel, vagy felmentéssel kell számolni...”,“Nem fogunk tudni elhelyezkedni, ha megszólalunk, utánunk nyúlnak.” “Inkább mindenki hallgat, mert nem tudja mit mondhat és mit nem” - ezek az egészségügyi dolgozók válaszai, mikor arról kérdeztük őket, szóba állhatnak-e újságíróval, hogy könnyebben megérthessék az emberek, mi zajlik most a kórházakban.

Az utolsó mondat, vagyis hogy "mindenki hallgat" természetesen nem igaz, hiszen a hvg.hu-nak rengeteg, a covid-ellátás frontvonalában küzdő orvos, ápoló, mentős nyilatkozott eddig is. Csakhogy 99 százalékuk név nélkül, a munkáját féltve, sokszor a névtelen nyilatkozatokat is többször visszaolvasva publikálás előtt.

Ezt a falat szeretné lebontani az a 28 szerkesztőség, amely nyílt levélben kérte a kormányfőt és az országos tiszti főorvost, hogy tegyék végre lehetővé az objektív tájékoztatást a kórházakban uralkodó állapotokról, ne akadályozzák meg, hogy az egészségügyi dolgozók hallathassák a hangjukat a médiában. A mostani információhiány ugyanis közvetve a járvány súlyosbodásához vezet.

Szájkosár a maszk mellé

A hivatalos kommunikáció szerint minden a legnagyobb rendben és mindenki a legmagasabb minőségű ellátást kapja, és ha a dolgozók nem beszélnének ki, akkor a betegeken kívül senki nem lenne tisztában azzal, ami ma már világosan látszik: a magyar egészségügyi rendszer jócskán túllépte azt a szintet, ahol mindenki a legmagasabb ellátást kapja és ahol- Orbánt idézve - “mindenkit meggyógyítanak”. És ez nem az ott dolgozók hibája, viszont az ő felelősségük.

Szijjártó László: "Magyarországon senki nem fogja észrevenni, ha összeomlik az egészségügyi rendszer"

Komoly tévedés, hogy az igazság kimondása az egészségügyről pánikot kelt - állítja Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A gyermekgyógyász szerint a magyar egészségügyet jelenleg azok az orvosok és ápolók tartják össze, akikben mélységes hivatástudat van.

Az elképesztő terhelés miatt nap mint nap súlyos döntések elé állítja az orvosokat. Az ápolók, nővérek már lassan egy éve dolgoznak hosszú órákon át beöltözve, csak rövid szünetekre kiugorva a zsiliprendszeren át. Közben haldoklóktól körülvéve naponta több embernek fogják a kezét az utolsó pillanataiban. Erről pedig joga van tudni a közvéleménynek, ahogyan az egészségügyi dolgozóknak is joga lenne erről beszámolni félelem nélkül és joguk lenne ahhoz is, hogy a nagy nyilvánosság tisztában legyen vele, milyen körülmények között állnak helyt mindennap.

Természetesen mindenhol megvan a menete és módja annak, hogyan kommunikálhat egy munkavállaló a munkahelyével kapcsolatos információkat a nyilvánosság felé. A világjárvány tombolása idején pedig különösen fontos, hogy minden energia az ellátásra összpontosuljon, ne okozzon pánikot egy-egy meggondolatlan kiszólás. Az egészségügyi dolgozókon azonban az indokoltnál jóval szorosabb a szájkosár.

“Az intézményvezetőknek nincs olyan jogosultsága, hogy lakatot tegyen a kórházban dolgozók szájára. Vannak olyan kérdések, amik munkaviszonyból, vagy más jó hírnevéből fakadóan nem beszélhet, de nem kell engedélyt kérnie. Jó ha konzultál erről, de nem azért mert engedélyre van szüksége, hanem azért, hogy ne keveredjen jogsértésbe, ne lépjen vele szemben fel a saját intézménye” - mondta el a hvg.hu-nak Asbóth Márton, a TASZ magánszféraprojekt-vezetője. A szervezethez több szolgálati jogviszonyról szóló szerződés befutott, Asbóth szerint szinte az összesben szerepelt valamilyen titoktartásra vonatkozó kitétel, ami szerintük jogellenes. "A szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem szabályozza a véleménynyilvánítás kérdését, ahol pedig ez a törvény nem határoz meg külön szabályt, ott a munka törvénykönyvét kell alkalmazni”.

A munka törvénykönyvének rendelkezéseitől viszont nem lehetne eltérni, ha csak ezt nem engedi kifejezetten maga a jogszabály – márpedig a munkavállaló véleménynyilvánításának korlátai esetében ilyet nem tesz. “Az egészségügyi dolgozók szempontjából fontos, hogy bár a véleménynyilvánításuk nem sértheti vagy veszélyeztetheti súlyosan a munkáltatójuk szervezeti érdekeit, de mivel az állam alkalmazásában állnak, az esetükben a gazdasági érdek nem értelmezhető olyan tágan, mint egy piaci alapon működő magánszolgáltatónál, így az üzleti titok fogalmára csak korlátozottan lehet hivatkozni” - teszi hozzá Asbóth Márton. A TASZ projektvezetője szerint ráadásul az állami ellátással kapcsolatos információk szinte mindig a közérdekű adat fogalma alá esnek, amelyeknek a terjesztése alapvető jog (kivéve az orvosi titkot képező személyes, egészségügyi adatokat).

A kikötés tehát Asbóth szerint érvénytelen, vagyis az nem köti az egészségügyi dolgozót.

Ha ennek ellenére mégis retorzió érné az egészségügyi dolgozót és emiatt munkaügyi per indulna, a bíróságnak automatikusan figyelembe kell vennie a szerződéses kitétel érvénytelenségét, a megszólalást pedig aszerint bírálja el, hogy az érint-e közérdekű adatot, illetve a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan veszélyezteti-e.

Hogyan mondják el

Mindennek ellenére még jogilag sem teljesen fekete-fehér, hogy miről beszélhet egy egészségügyi dolgozó, aki a nyilvánosság elé áll - mert az egyértelműen nem tiltható meg, hogy ezt tegye. Egy egészségszakmai kérdésben minden további nélkül nyilatkozhat, például akár arról is, hogy melyik védőoltást tartja a legjobbnak. Ahhoz, hogy hogy olyan dologról beszéljen, aminek nincs köze a munkahelyéhez, nincs szüksége semmiféle engedélyre.

Ha egy közpolitikai - de nem pártpolitikai - kérdésben hallatná a hangját, azt is bátran megtehetné, akkor is, ha ez történetesen az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról általánosságban és nem a saját a munkaviszonyáról beszél.

“A nehezebb kategória az, ami közvetlenül összefügg az intézménnyel. Nem beszélhet egészségügyi adatokról, például, hogy hány embert hoztak be mondjuk egy baleset után és ők milyen állapotban vannak. Ezek érzékeny egészségügyi adatok. Ezt egyeztetnie kell az intézménnyel, mert ez a statisztikai- és a személyes adatok határán mozgó információ - mondta el Asbóth Márton.

A legutolsó halmazba tartoznak azok az információk, amik már intézményen belüli érzékeny témákat érintenek. Ilyenek lehetnek az osztályösszevonások, vagy annak továbbadása, hogy mit mondott egy osztályvezető orvos, vagy a főigazgató, mert ez már belső viszonyokról szól, nincs köze a nyilatkozni vágyó szakmai ismereteihez. “Ez már vékony jég, itt nagyon vigyáznia kell a munkavállalónak, hogy ne sértse meg az intézmény jó hírnevét, így itt nehéz is lenne általánosítani, helyzettől függ” - mondta el a TASZ magánszféraprojekt-vezetője.

Nagyon ritka azonban, hogy valaki élne véleménnyilvánítás jogával, ezek az ügyek nem nagyon jutnak el a bíróságra. Bőven elég a fenyegetés, emiatt önbeteljesítővé válik a jogkorlátozás, hiszen mindenki elhiszi, hogy ha felmondanak neki, akkor máshova se veszik majd fel és nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy ez bosszúból történt. Bár az egészségügyi jelenlegi állapotában elég nehéz elképzelni, hogy valaki ne tudna elhelyezkedni. A fenyegetésről szóló hangfelvételt viszont a bíróságon elvileg elfogadhatják bizonyítékként.

Ez persze csak a jogi háttér, ami a kórházakban mint munkahelyeken zajlik, még akkor is külön világ, ha jog uralma elvileg ott is érvényesül. Egyáltalán nem lehet valakit hibáztatni azért, hogy nem áll ki a nyilvánosság elé beszámolni arról, amin keresztül megy, ha pontosan tudja, hogy a feljebbvalói még akkor is megkeseríthetik az életét, ha nem rúgják ki a munkahelyéről. Kismillió módszer létezik erre a beosztások variálásával végletekig kizsigereléstől kezdve az elszigetelésen és és kiközösítésen át egészen az átvezénylésig.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bihari Ádám Itthon

„Könyörögnek, hogy maradjak még, mert nem bírják elviselni a haláltudatot és a magányt”

Letelt az első hét, amikor tömegesen rendeltek ki orvostanhallgatókat, hogy így enyhítsék az egészségügyi ellátásban a Covid miatt jelentkező hiányt. Haldoklók kezét fogják az utolsó pillanatokig, hozzátartozókat kísérnek elbúcsúzni, vagy egyszerűen segítenek az ápolóknak, ahol tudnak. Covid-osztályon dolgozó egyetemistákat kérdeztünk arról, hogyan élték meg a komoly veteránokat is megviselő körülményeket.

Műszaki hiba miatt elhalasztja a marsi drón reptetését a NASA

Műszaki hiba miatt elhalasztja a marsi drón reptetését a NASA

Extravagáns és méregdrága az aranyozott karbon kerékpár

Extravagáns és méregdrága az aranyozott karbon kerékpár

A 2019-ben alapított cégek is kérhetik az újraindítási gyorskölcsönt

A 2019-ben alapított cégek is kérhetik az újraindítási gyorskölcsönt