Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Mivel a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló tendencia figyelhető meg, hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére – mondta a Magyar Nemzet szerdai számában Pándics Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője.
Pándics a szennyvízvizsgálat jelentőségét hangsúlyozva arról beszélt, hogy ez a fajta diagnosztika széles körű képet ad, mert nem egy statisztikailag összeállított, hanem valós, a lakosságot reprezentáló mintával dolgoznak. "Magyarországon a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben fellelhető mennyiségét négymillió embertől származó mintából mérjük, ami bőségesen elegendő ahhoz, hogy követni tudjuk a járványügyi folyamatokat" – emelte ki a szakértő, hozzátéve, ezeket az információkat az NNK honlapján rendszeresen közzéteszik. A mintavételi helyek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a lakosság minél nagyobb részét és az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás a megyeszékhelyekre, a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint öt további agglomerációs településre (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta), amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják.
Pándics Tamás beszélt arról is, hogy az NNK közegészségügyi laboratóriumában tavaly májusban indult vizsgálatok során nem magát a kórokozót, hanem annak örökítőanyagát (RNS-ét) mutatják ki, ehhez azonban saját fejlesztésre volt szükség, ugyanis a légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban sem Magyarországon, sem máshol nem vizsgálták még. Az innovációra azért volt szükség, mert a tömeges megbetegedések megjelenésekor a diagnosztikához nélkülözhetetlen egyes eszközök, alapanyagok világszerte hiánycikké váltak. Mint fogalmazott, a PCR-alapú tesztek és a szennyvízvizsgálat egymással karöltve működik.
Jelenleg öt-hat nappal előre tudjuk jelezni a járványhelyzetben várhatóan bekövetkező változásokat, ez az időtartam pedig lehetőséget ad mind a hatóságok, mind a lakosság felkészítésére, valamint az eredmények a döntéshozók támogatását is szolgálják"
– mondta Pándics Tamás.
A szakember kitért rá, hogy a módszert az igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztik, így vált lehetővé, hogy most már a különféle vírusvariánsokat is ki tudják mutatni a szennyvízből. "Az eredmények azt igazolják, hogy a korábban jellemző, eredeti vírustörzs már csak nagyon kis mennyiségben van jelen, és jelenleg a brit mutáns dominál országszerte. Ez pedig jelentősen hozzájárult a mostani, kedvezőtlen járványügyi statisztikákhoz". Hozzátette: a legújabb vizsgálatok eredményei szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló, illetve enyhén mérséklődő tendencia figyelhető meg, ami azt mutatja, hogy hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére. Szerinte a magyarországi oltási program, illetve a korlátozó intézkedések hatékonyak, ezek eredménye, hogy a napi új esetszámokban érdemi emelkedést várhatóan már nem fogunk tapasztalni.
Pándics Tamás kijelentette, hogy a vizsgálatokat mindaddig folytatni fogják, amíg a koronavírus-járvány jelen van hazánkban, a módszert pedig ezt követően is megtartják, a jövőben például az influenzajárványok előrejelzésére hasznosítják majd. Arról is beszélt, hogy a világban sok helyen monitorozzák tudományos érdeklődésből a szennyvizet, hazánkon kívül azonban Európában mindössze néhány államban, például Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Finnországban történik ilyen szisztematikus, rendszeres és előjelzésre használt mintavételezés. A módszer működéséről és hatékonyságáról az Egészségügyi Világszervezet felkérésére nemzetközi szakmai fórumokon rendszeresen beszámolunk – hangsúlyozta a tudós, aki a WHO európai környezet és egészség bizottságát is vezeti.
Tájékoztatása szerint hosszú távon mind az Európai Unió, mind a WHO kiemelkedően fontos feladatként jelölte meg a szennyvízalapú vizsgálatokat, az unió pedig harmonizációs folyamatot indított azért, hogy a tagállamok egymással összehasonlítható módszerekkel dolgozzanak.
