A jelenleg házi őrizetben lévő Bige László rendelte meg azt a több 10 millió forintba kerülő közvélemény-kutatást, amely részletesen foglalkozik a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzettel. Bár a kutatást még nem hozták nyilvánosságra, a Telex már ránézhetett, illetve az újság információi szerint az ellenzéki kampányfelelősöknek is bemutatták a héten.

Bige saját bevallása szerint nem tervez beszállni a politikába, és nem is egyeztetett a pártokkal, csak arra volt kíváncsi, mit gondolnak valójában az emberek, és hogy le tudja-e az ellenzék győzni a Fideszt a 2022-es választáson. A kutatás azért különleges, mert a szokásos 1000–1500-as létszám helyett 5000 fős mintán végezte a Závecz Research idén január 8. és február 4. között, az adatok elemzésében pedig Horn Gábor is részt vett a Republikon Intézettől.

“Saját magamnak csináltattam a kutatást, érdekelt, hogy a magyar társadalom a járvány közepén hogy viszonyul a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzethez, és arra is kíváncsi voltam, van-e a mostani ellenzéki összefogásnak reális esélye a győzelemre a Fidesz ellen” – mondta az egy régi vesztegetési ügy miatt házi őrizetben lévő Bige, aki a kutatás pontos áráról annyit árult el, nem jelentett gondot a kifizetése.

Bige azt ígérte, a kutatást mindenki számára elérhetővé fogja tenni, az ellenzékkel való esetleges összemosásról pedig elmondta, őt már sok dologgal megvádolták, amihez semmi köze nincs.

A kutatás fő megállapításai között ott van, hogy az ellenzéki összefogás népszerűbb, mint a pártok külön-külön mért eredményei: a kormánypártok a teljes népesség körében 35 százalékot, a biztos pártválasztók között pedig 49 százalékot kapnának, az ellenzék összeadva pedig 33, illetve 48 százalékot tenne ki.

Viszont közös listával más a helyzet: ott a teljes népességen belül 40–37-re vezet a közös lista, a biztos pártválasztóknál pedig 51–48-ra.

Ennek ellenére a megkérdezettek többsége úgy véli, a Fidesz nyer 2022-ben. A megkérdezettek 33 százaléka szerint az ellenzék jobban fog kormányozni, 31 százalékuk szerint gyengébben, 21 százalékuk pedig ugyanúgy.

Bár a kormánnyal 44 százalék elégedetlen az ellenzék 32 százalékához képest, a családpolitikáról és a víruskezelésről a többség jó véleménnyel van, a legtöbben az oktatást, az Unióval való viszonyt és a gazdasági helyzet kezelését tartják problémásnak.

A politikusok kedveltsége meglepő eredményt hozott: Áder János a legnépszerűbb, mögötte Karácsony Gergely, mögöttük megosztott harmadik helyet szerzett Orbán Viktor, Jakab Péter és Márki-Zay Péter, a legkevésbé Gyöngyösi Mártont, Dúró Dórát és Gyurcsány Ferencet kedvelték a megkérdezettek.

Ellenzéki miniszterelnök-jelöltként Karácsony Gergelyt tudják a legtöbben elképzelni, de őt is csak az ellenzékiek fele, mögötte Dobrev Klára és Jakab Péter vannak.

Az ország helyzetét értékelve kiderül, hogy a nagyvárosokból kisvárosokba tartva egyre optimistább az emberek helyzetértékelése, de az ország többsége úgy gondolja, romlott az elmúlt egy évben a gazdasági helyzet.

Csupán a magyarok tizede érzi magát a Fidesz-kormányzás nyertesének, az alacsonyan képzettek érzik leginkább, hogy veszítettek az elmúlt évek kormányzása alatt.

Ami még érdekes, hogy a kormány által évek óta erőltetett bevándorlás kérdésköre különösebben nem mozgatja meg az embereket: a migráció nem fért bele az első tíz leggyakrabban említett problémakörbe, főleg a kistelepüléseken élők említették, sokkal többen hozták fel az alacsony nyugdíjakat, a társadalmi egyenlőtlenségeket és a lakhatási költségeket.