Rezsimeken átívelő karriert futott be a szexbotrányba belebukott bangkoki magyar nagykövet
Bár a szocialista kormányok alatt szépen ívelt fel a karrierje, a fideszes “tisztítótüzet” elkerülte Bus Szilveszter, akit nemrég a bangkoki nagyköveti posztról rendeltek haza “tisztségéhez méltatlan viselkedése” miatt. Utóbbi nemcsak politikailag lehet kínos, hanem kockázati tényezőnek is számít. Főleg az egyébként profi diplomata hírében álló Bus esetében, aki már korábban olyan pozíciókban dolgozott, ahol a “méltatlan viselkedés” könnyen bajba sodorhatja.
Előléptetik – információnk szerint április végén ezzel indokolta közvetlen kollégáinak Bus Szilveszter bangkoki nagykövet, hogy miért kell váratlanul hazamennie Thaiföldről. A valós indok ennél prózaibb volt, a férfi olyan szexügybe bukott bele, ami leginkább Szájer József brüsszeli kalandjához hasonlatos. Úgy tudjuk, az egyik helyi hatóság finoman jelezte magyar nagykövetség biztonsági tisztjének Bus kicsapongásait, így szerzett erről tudomást az Információs Hivatal, majd azon keresztül Szijjártó Péter miniszter.
De nemcsak Bus bizonyult diszkrétnek, amikor kollégáinak “előléptetéssel” indokolta gyors távozását, hanem a külügyi tárca is: ahogy Kaleta Gábor ennél jóval súlyosabb ügyét, úgy Bus hazarendelésének okát se verte nagydobra. Ám ahogy ilyenkor lenni szokott, az információt nem lehetett visszatartani, a folyosói pletykából idővel sajtóhír lett, a külügy pedig, akárcsak Kaleta esetében, szűkszavúan ugyan, de megerősítette Bus kirúgását, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig annyit közölt róla csütörtökön, hogy Bus Szilveszterrel szemben nincs eljárás.
Bus vérbeli, profi diplomatának számított és Kaleta Gáborhoz hasonlóan kormányokon át tudott egyre feljebb és feljebb jutni. A nyolcvanas években a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, az IMO-ban végezte a tanulmányait 1986 és 1991 között, a rendszerváltás is ott érte utol. Noha az IMO-t szeretik az egykori orosz titkosszolgálat, a KGB keltetőjeként emlegetni, ez inkább csak mítosz. Az IMO-ra nehéz volt bekerülni, jellemzően jó gimnáziumok jó tanulói nyertek csak felvételt, és minden fiatal, aki nemzetközi pályára készült, azt próbálta elvégezni. Az IMO után egyből a külügyhöz került, először a skandináv országok referense lett, majd 1993-tól már a stockholmi magyar nagykövetségen dolgozott sajtó- és kulturális attaséként.
Svédországból 1997-ben tért haza Budapestre, ahol amerikai vonalra került. Először amerikai referens, majd az amerikai referatúra vezetője lett, az első Orbán-kormány idején pedig az ottawai nagykövetségre került első beosztottnak. Ez komoly pozíciónak számított, már csak azért is, mert éppen ebben az időszakban vándoroltak ki magyar romák Kanadába, ahol politikai menedékjogot kértek, mondván, a hazájukban üldözik őket. Olyannyira forró téma lett ez Kanadában, hogy az első belügyminiszteri megbízását töltő Pintér Sándornak ki is kellett utaznia Ottawába éppen akkor, amikor ott már Bus volt az első beosztott, és tárgyalnia kellett a kanadaiakkal a magyar romák ügyében.
Bus a Medgyessy-kormány megalakulása után is Kanadában maradt, végül 2004-ben került vissza Budapestre és lett először titkárságvezető a külügy szakállamtitkárságán, majd az amerikai főosztály vezetője. Ebbéli minőségében rendszeresen tartotta a kapcsolatot az amerikai diplomáciával, ennek is köszönhette aztán, hogy később a neve egy Wikileaks által kiszivárogtatott amerikai táviratban is megjelent. Eszerint 2008-ban Bus elmesélte az amerikaiaknak, hogy a havannai magyar nagykövet és követtanácsos rendszeresen vendégül látta lakásán a kubai ellenzék vezetőit. Sőt, Bus azt is elmondta, hogy a magyar diplomaták DVD-ket és kamerákat is adtak a kubai ellenzék képviselőinek, és ellátták őket a magyar rendszerváltozásról szóló anyagokkal. De mint az amerikai főosztály vezetője, Bus még a Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben Moszkvába is ellátogatott, mégpedig egy olyan egyeztetésre, amit a magyar fél kezdeményezett, a külügyminisztériumi szintű megbeszélésen az orosz–amerikai viszonyról értekeztek. Ez utóbbit akkori ellenzéki, azaz fideszes külügyi források furcsállták, mert szokatlannak tartották, hogy az éves munkaterv keretében Magyarország egy másik NATO-tagországról folytat megbeszélést Moszkvában.
Az első komolyabb pozícióba Bus még a második Orbán-kormány hivatalba lépése előtt, 2009-ben került, ekkor nevezték ki az indonéz fővárosba, Jakartába nagykövetnek, ahol Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Kelet-Timoron és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségénél képviselte Magyarországot. A külügyben történő fideszes hatalomátvétel idején is Jakartában volt nagykövet, és elég jól átvészelte a külügyi tárcánál tapasztalható hullámzásokat. Miután 2010-ben először Martonyi János lett a külügyminiszter, sok, balosként elkönyvelt tisztviselőtől szabadult meg a minisztérium, majd amikor 2014-ben Navracsics Tibor lett a tárca vezetője, sok “martonyista” hagyta el a fedélzetet, de Busnak nem esett bántódása. 2014-ben Új-Delhiben, majd Srí Lankán és a Maldív-szigeteken képviselte Magyarországot, az igazi felemelkedése pedig csak ezután, Szijjártó Péter érkezésével jött. Miután Szijjártó lett a külügyminiszter, 2015-ben Bus fontos pozíciót kapott, őt nevezték ki a déli nyitásért felelős helyettes államtitkárnak.
Bust profi diplomatának jellemezték azok, akik egykoron a külügyben dolgoztak és ismerték őt. Igaz, a legtöbbjüket a fideszes hatalomátvétel, de főleg Szijjártó Péter érkezése elsodorta a tárcától. Azok, akiket a fideszesek “üldöztek” el a külügytől, Bust azon árulók közé sorolják, akik a karrierjük érdekében kiegyeztek az Orbán-rezsimmel és szenvtelenül végrehajtották azt, amit kértek tőlük. Bus nagyjából három évet dolgozott helyettes államtitkárként, sokan a déli nyitás politikájának bukását látták abban, hogy végül 2019 tavaszán újra nagykövet lett, ezúttal Bangkokban.
Az őt még a külszolgálatról ismerők szerint már a jakartai állomáshelyén tudták róla, hogy nem mindig nagykövethez illően viselkedik a magánéletében, és mesélik: gyakran megesett, hogy egy-egy hivatalos esti rendezvényről nagyon korán lelépett. És bár sokan a Kaleta-ügyhöz hasonlították a mostani sztoriját, a kettő nem igazán összehasonlítható, mivel pedofil vád, de még csak gyanú sem merült fel Bussal szemben, sokkal inkább az, hogy nagykövetként olyasmi életet él, mint a Brüsszelben rajtakapott Szájer József, ami egy civil esetében elfogadható, de egy vezető diplomatánál már korántsem.
Azok, akik a külügyben együtt dolgoztak vele, főleg azt nem értik, hogy profi diplomataként miért nem vigyázott jobban, hiszen akadnak intő példák: 2011-ben Minszkből kellett hazahívnia a külügynek egy magyar diplomatát, miután a férfinak szexuális viszonya lett egy nővel, akit a fehérorosz titkosszolgálat, a KGB küldött rá, majd mindezt videóra is vették.
Vannak, akik Bus óvatlanságát a távolsággal magyarázzák, mondván: a nagykövet úgy érezhette, hogy távol Budapesttől már elengedheti magát, nincs kontroll alatt. Forrásaink azt mesélték, hogy amikor Bus helyettes államtitkárként dolgozott a minisztériumban, akkor azért is volt szoros kontroll alatt, mert Szijjártó Péter elvárta a vezetőktől, hogy non-stop elérhetőek legyenek. Ez lelkileg megterhelő lehetett Busnak is, aki egy pillanatra sem kapcsolhatta ki a mobiltelefonját. Az őt ismerők szerint a helyettes államtitkári munkája után a bangkoki kiküldetés már korántsem volt olyan stresszes, ezért a nagykövetnek több ideje jutott a szórakozásra.
Ám van egy ennél is lényegesebb szempont, mégpedig a biztonsági kockázat. A külszolgálaton dolgozó diplomatákat átvilágítják, így volt ez régen, és így van ez most is. Bús évtizedek óta a külügyben dolgozik, ezért már többször átesett nemzetbiztonsági átvilágításon: akkor is, mielőtt nagykövetté nevezték ki és akkor is, mielőtt helyettes államtitkár lett. Kérdés, hogy ezeken az átvilágításokon a magánéletre vonatkozó kérdésekre őszintén válaszolt-e. “Ha például az átvilágított személynél rákérdeznek a szexuális orientációra és a kérdésre az illető őszintén válaszol, akkor nincs kockázat, mert nem zsarolható. De ha elhallgatja, akkor az baj” – magyarázta az átvilágítás részleteit ismerő forrásunk, hozzátéve: ilyenkor megeshet például az, hogy az illető titkait kifürkészi egy ellenérdekelt titkosszolgálat és felhasználja azt egy esetleges beszervezésnél.
Persze nem csak az elhallgatott szexuális orientáció sodorhat bajba egy diplomatát, hanem minden olyan viselkedés, ami nem összeegyeztethető a pozíciójával. Ez lehet sorozatos ittas vezetés éppúgy, mint az, ha valaki szerencsejáték-függő, vagy ha esetleg el van adósodva. Ráadásul a távolabbi országokba kiküldött diplomaták nagyobb veszélynek vannak kitéve, ugyanis a külföldi titkosszolgálatok könnyebben tudnak valakiről környezettanulmányt végezni, ha a célszemély egy olyan országban tartózkodik, ahol az anyaországának az elhárítása nincs jelen. Bár minden külképviseleten van (akár több) embere a titkosszolgálatnak, akinek a feladata részben a kolóniavédelem is, a Magyarországtól távol eső államokra értelemszerűen kevesebb figyelmet fordítanak a magyar szolgálatok, főleg akkor, ha stratégiailag nem olyan fontos az adott ország, márpedig Thaiföld vagy éppen Indonézia nem éppen kulcsfontosságú.
Ha viszont ilyen távol eső országokban egy ellenérdekelt szolgálat olyan magyar diplomatára bukkan, akin esetleg lehet fogást találni, akkor fennáll a veszélye, hogy meg is környékezik. Főleg akkor, ha általa értékes információkhoz lehet jutni. Márpedig Bus Szilveszter elég jó kapcsolatrendszerrel és tudással bírhat, hiszen a kétezres években amerikai területen dolgozott – ez pedig sokaknak, így például a kínaiaknak, oroszoknak is fontos lehet. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Bust bárki is megkörnyékezte volna, ám mindenképpen az eset súlyosságát jelzi, hogy a “tisztségéhez méltatlan viselkedés” már a bangkokiaknak is szemet szúrt, tehát a lehetősége vagy a veszélye fennállt. Ráadásul mivel a kolóniavédelem – ahogy Kaleta Gábor esetében – ezúttal is csődöt mondott. Akár meg is környékezhették, mert tudni akkor sem tudnánk róla.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Tisztségéhez méltatlan viselkedés miatt visszahívták a bangkoki magyar nagykövetet
Hazarendelték Bus Szilveszter nagykövetet Thaiföldről, és már nincs is a külügy kötelékében – tudta meg a hvg.hu. Az MSZP-s Mesterházy Attilát az “agyonhallgatás” a pedofilbotrányba keveredett, azóta elítélt volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyére emlékezteti.
Túl szabadosan élt Bangkokban a kirúgott magyar diplomata
A hvg.hu-nak több, egymástól független külügyes forrás is azt állítja, hogy Bus Szilveszter bangkoki magyar nagykövet hazarendelése mögött olyan magánéleti okok húzódnak, amelyek valamelyest hasonlítanak az egykori perui nagykövet, Kaleta Gábor hazahívásához, azonban szó sincs arról, hogy nála is gyermekpornográf felvételeket találtak volna. Úgy tudjuk, ezúttal az egyik magyar titkosszolgálat, az Információs Hivatal derítette ki, milyen szabadosan élt Thaiföld fővárosában a kirúgott diplomata.
