Bár több mint egy éve, sőt, már Tarlós István főpolgármestersége alatt is szó esett a budapesti parkolás megreformálásáról, jelentős lépésekre egészen 2021. augusztusáig kellett várni: Soproni Tamás terézvárosi polgármester hétfőn jelentette be, hogy az este 6 és reggel 7 óra közötti idősávra felszabadítják a kerület parkolóinak 30 százalékát a helyi lakosoknak, a tervekhez pedig a XIII., a VII. és az V. kerület is csatlakozna – bár utóbbi fideszes vezetése állítja, Karácsony útjába áll a törekvéseinek, ugyanis a fővárosnak kell engedélyeznie minden kerületben a helyieknek fenntartott parkolóhelyek létrehozását.
Soproni kerületében kedden már gyakorlatban is kezdetét vette a program: a környék egyes részein várakozni tilos táblákat helyeztek ki, amelyek alól csak a lakcím alapján elérhető parkolóengedélyekkel lehet mentesülni, ezeket a helyeket pedig egyedi, kék felfestéssel teszik majd láthatóvá. Az illetéktelenül ide parkolókat októberig csak figyelmeztetik, onnantól viszont élesedik a rendszer – a büntetés mikéntjéről még nincs döntés –, hamarosan 405 hely válhat szabaddá a lakosoknak estétől reggelig.
„Egy nagyjából húsz éve fennálló probléma megoldása vette kezdetét az intézkedéssel” – mondta Soproni Tamás a hvg.hu-nak. Terézváros momentumos polgármestere már a 2019-es önkormányzati választási kampányában is kiemelt figyelmet szentelt a helyiek parkolási problémáinak, és a prágai, valamint milánói megoldásokhoz hasonlóan a közterületek egy részét félre akarta tenni az ide hazatérőknek, legalábbis a legzsúfoltabb órákban. Hozzátette azonban, hogy ez csak egy kis lépés:
a hosszú távú cél az, hogy egyre kevesebb autós legyen az utcákon, és a közterületek a helyiek hasznos életterévé váljanak.
Éppen ezért is van egybekötve a parkolási program a mikromobilitás fejlesztésével – fűzte hozzá Soproni. Az élhetőbb környezet jegyében külön infrastruktúrával támogatják az olyan, a polgármester szavaival „puha” közlekedési formákat, mint a bicikli, a roller és a robogó, illetve ezeknek elektromos és közösségileg megosztott formái: kereszteződések környékén komplex tárolókat helyeznek ki a kerületben, ahol az eszközöket kényelmesen le lehet tenni. Ez egyúttal – reményeik szerint – megoldja az út közepén hagyott e-rollerek problémáját, valamint a kereszteződésekben szabálytalanul parkoló autók okozta nehézségeket is csökkenti – jegyezte meg. Az új parkolási és mobilitási rendszert októberig folyamatosan nyomon követik, hogy pontos képet kapjanak a kihasználtságról és a lehetséges forgalmi hatásokról.
A polgármester szerint a legjobb megoldást egyébként a mélygarázsok jelentenék, azonban Magyarországon soha egyetlen kormány sem támogatta a belvárosban az efféle törekvéseket, utólag pedig felbecsülhetetlen összeg lenne minden ilyen beruházás. Mindazonáltal a kerület igyekszik bevonni a helyi privát garázsokat a parkolási programba: eddig 150 helyről állapodtak meg különböző cégekkel. Ezeket akár 50-60 százalékos önkormányzati támogatással vehetik igénybe a helyiek, ennek azonban van egy feltétele:
vissza kell adniuk az utcai parkolásra jogosító kártyájukat.
Soproni elmondta, jelenleg 7000 parkolási engedély van kiadva, és ugyan irreális lenne azt várni, hogy mindenki sorban álljon a drágább alternatíváért, a mélygarázsok őrzött terei számtalan előnyt nyújtanak, melyekre szeptembertől jelentkezhetnek a helyiek, októbertől pedig el is foglalhatják azokat.
Kevesebb autót
Bár javarészt hasonló gondokkal küzd a Niedermüller Péter vezette VII. kerület is, Erzsébetvárosnak megvannak a sajátos problémái, amelyek a szomszédos kerülethez hasonló megoldásért kiáltanak. A városrészben összesen 12 ezer autót regisztráltak, azonban csak 7200 parkolóhely áll rendelkezésre. Niedermüller szerint a parkolóhelyek harminc százalékának felszabadítása a helyi lakosoknak nem oldja meg a problémát, pusztán mérsékelné azt. Ő egy jóval népszerűtlenebb álláspontot képvisel, ami miatt a kormánysajtó „feltehetően őt is autósüldözőként fogja felcimkézni”: szerinte a főváros belső részeire egyszerűen jóval kevesebb autót kellene beengednie a budapesti vezetésnek. „Szigorúan szabályozni kellene, hogy ki hajthat be a belvárosba, nincs szükség a töméntelen sok autóra” – mondta Niedermüller, aki a korlátozást római, illetve bécsi mintára vezetné be (a kívülről érkezők egyik nagyváros központjában sem közlekedhetnek autóval). Niedermüller hozzátette, hogy Erzsébetváros legtöbb látványossága, illetve munkahelye tömegközlekedéssel jóval könnyebben megközelíthető, mint autóval.
A polgármester lapunknak azt is mondta, egyeztetnek a parkolóházakkal is arról, hogy a lakók ott is letehessék autóikat. Mint mondta, a Városligetben található parkolóházat üzemeltető céggel és a Soproni Tamás vezette hatodik kerülettel közösen állapodtak meg kétszáz parkolóhely sorsáról, amelyek így a helyi lakosok rendelkezésére fognak állni. A lakóknak ezzel egy problémája van: így nem tudják a kocsit a lakásuk közvetlen közelében letenni, vagyis reggelente utazniuk kell még az autó eléréséhez is.
A városligeti mélygarázs
Reviczky Zsolt
A nyolcadik kerületben – hiába jelezték korábban, hogy szívesen csatlakoznának a kezdeményezéshez –, egy helyben toporog a parkolási reform. Ennek több oka is van: a képviselő-testület július 22-ig tárgyalta a projekttel összefüggő, a főváros által előfeltételként megszabott mikromobilitási programot. Józsefvárosban úgy vélik, a mikromobilitási pontok a lakóknak külön kialakítandó parkolóhelyek rovására mennének – mondta Békési Zsuzsanna, a kerület sajtófőnöke.
A nyolcadik kerületben így egyelőre sem hivatalos projektelőkészítés, sem kitűzött céldátum nincs a helyieknek szóló parkolóhelyekről. Békési szerint ez jelenleg nem is hátrány: egyelőre megnézik, hogy teljesít a hatodik-hetedik kerületekben a program, később az ő tapasztalataikra építve alakíthatják ki annak józsefvárosi megfelelőjét is.
Megkerestük a kezdeményezéshez csatlakozni kívánó XIII. kerületet is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint egyébként az összes kerület csatlakozhat a kezdeményezéshez, jóllehet, ezzel nehezen fér össze, hogy a fideszes V. kerület technikai apróságokon esett el. Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter közleményében azt állította: a kerület még 2020. novemberében kezdeményezte a helyieknek szóló parkolóhelyek kialakítását. Ezt akkor Karácsonyék leszavazták, mondván: nem áll rendelkezésre a megvalósításához a megfelelő jogszabályi környezet. Júniusban viszont hiába kapott a kerület arról értesítést, hogy már zöld az út, privát parkolóhelyekről szóló kezdeményezésüket a Főváros elkaszálta. Igaz, utóbbi szerint az egyeztetések továbbra is folyamatosak a két fél között.
Tüneti kezelés
Nem csak Soproni Tamás és Niedermüller Péter mondja azt, hogy a városban a hosszabb távú cél az autósforgalom általános csökkentése, mintsem a parkolóprobléma megoldása. Ekés András, a Mobilissimus mobilitási műhely ügyvezetője szerint a motorizáció folyamatosan növekszik a nagyvárosokban és környékükön,
és illúzió azt hinni, hogy ennyi autó akár a forgalomban, akár várakozva elfér egymás mellett.
Ekés szerint csupán tüneti kezelés a kerületek megoldáskeresése, mert semmilyen egységes fővárosi szabályozás nincs sem a parkolásra, sem a belvárosba behajtásra. A szakember úgy véli, a problémát a gyökerénél kellene megfogni: a fizetős kerületekben a lakosok évi pár ezer forintos parkolóengedélyei (egyes helyeken akár háztartásonként több is)
az ingyensör kategóriába tartoznak, és nem motiválják a mobilitási szokások megváltoztatását.
Példaként azt hozta fel, hogy ha ugyanazokat a helyeket az önkormányzatok a rendes tarifák szerint értékesítenék, évi több mint egymillió forint bevételt generálnának mindössze egy gépkocsi helyéből, ezeket az összegeket pedig a helyi lakosok jólétére lehetne fordítani. Hozzátette, míg az autósokat ösztönözheti az olcsó parkolás, a közösségi közlekedést használók semmilyen ehhez fogható lökést nem kapnak.
A Mobilissimus vezetője szerint a parkolás megoldásához nem kizárólag a parkoláspolitikán keresztül vezet az út: olyan városrendezési és közlekedésfejlesztési megoldások kellenének, amelyek akár saját autó nélkül is minden mobilitási igényt kiszolgálnak. A „Mobilitás, mint szolgáltatás” egy ilyen megközelítés: Ekés úgy látja, egy olyan rendszerre lenne szükség, amelybe integrálva van minden közlekedési forma (a tömegközlekedéstől és a taxitól kezdve az autó-, kerékpár- és más járműmegosztókon át a parkolásig), és egy fix havidíjért az emberek össze tudnak állítani egy, a saját igényeikhez leginkább passzoló csomagot, mindig a legkézenfekvőbb közlekedési megoldást választva. Ehhez azonban olyan városarculat kellene, amely az élhető, letisztult, zöld környezeteket helyezi előtérbe, az utcákat pedig nem autótároló folyosókként képzeli el.