Meglehetősen alacsony a koronavírus-fertőzés ellen beoltottak aránya a leginkább hátrányos helyzetű magyar településeken – írja a Fővárosi Kormányhivataltól korábban megkapott dokumentumok alapján Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. A politikus közlése szerint a „Felzárkózó települések” elnevezésű kormányzati programba bevont 67 településen 76 500 ember él, akik közül 30 500-nak – azaz 40 százalékuknak – van védettségi igazolványa.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén a legrosszabb a helyzet, az ott élőknek csupán 5 százaléka kapott igazolványt. A Heves megyei Tarnabodon 25, a Pest megyei Tatárszentgyörgyön 42, a Baranya megyei Cserdiben 40 százaléknak van ilyen okmánya. A Nógrád megyei Rimócon a legmagasabb az igazolvánnyal rendelkezők aránya, 66 százalékos.

Íme az ország "védettségiigazolvány-térképe" - van falu, ahol százból 5 embernek van ilyen kártyája

„Azt is tudjuk, összesen nem csak ez a 67, hanem 300 olyan település van, ami a kormány szándéka szerint elvileg idővel bekerül a felzárkóztató programba, itt pedig összesen 270–300 ezer ember él. Ehhez képest eddig is takaréklángon ment a kormány oltóbuszos kampánya” – írta Szél.

A képviselő azt is kikereste a kapott adatokból, hogy egy hónappal ezelőttig az öt útnak indított oltóbusz segítségével 37 ezer embert oltottak be, a felzárkózó települések közül azonban csak hétben jártak. „Pedig ez a legjobb eszköz: ahova ment oltóbusz, magasabb is az oltottak aránya, Nagybárkányban pl. 61%, Mátraverebélyen 57%. De pl. nagyon látványosak a nógrádi Rétsági járás adatai is, ahova szintén ment oltóbusz: Nőtincsen pl. 74%-os az arány.”

Szél felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Magyarországon ő számolja ki az átoltottságot, addig Szlovákiában a kormány teljesen magától járási szintre lebontott oltottsági arányokat tesz közzé, és ez alapján egyes megyék célzottan mobil oltópontokat hoznak létre a legkevésbé átoltott településeken.

A politikus azt várja a kormánytól, hogy pörgesse fel az oltóbuszos kampányt, legyen több ilyen jármű, azok pedig szisztematikusan járják végig a hátrányos helyzetű falvakat, szegregátumokat. Azt is szeretné elérni, hogy tegyék lehetővé az előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltást.

(Nyitókép: Csenyéte)