Szeptember 15-én ül össze a Fidesz-frakció, a parlamentet 20-ára hívják össze

A szeptember 20-i parlamenti ülésszak kezdete előtt, szeptember 15-én tartja kihelyezett frakcióülését a Fidesz Esztergomban, de előtte még szeptember 4-én megrendezik a kötcsei jobboldali évadnyitót.

  • hvg.hu hvg.hu
Szeptember 15-én ül össze a Fidesz-frakció, a parlamentet 20-ára hívják össze

Az ATV értesülései szerint szeptember 15-én, Esztergomban tartják meg a Fidesz kihelyezett frakcióülést a szeptember 20-án kezdődő parlamenti ülésszak előtt. Továbbá szeptember 4-én lesz a kötcsei jobboldali évadnyitó. A szeptember 15-ei frakcióülésen

Orbán Viktor ad politikai helyzetértékelést a Fidesz és a KDNP-s képviselők előtt – szigorúan zárt körben.

A hvg.hu írt róla, hogy a mostani ősz egyébként kifejezetten “forrónak ígérkezik”,elsősorban a pedofilellenes/gyermekvédelmi törvény keltette politikai hullámok, vagy az atlétikai vb-Fudan miatti főváros-kormány konfliktus okán.

Az őszi ülésszakon, nem függetlenül a koronavírus-járvány várható újabb hullámától, az Országgyűlésnek ismét döntenie kell majd a veszélyhelyzeti rendeletek hatályának meghosszabbításáról is. A legutóbbi, májusi döntés ugyanis csak “az őszi parlamenti ülésszak első napját követő 15. napig" szól. Az újabb hosszabbításához kétharmados parlamenti többség szükséges, magáról a veszélyhelyzetről a kormány azonban saját hatáskörben dönthet.

Lesz-e idén forró ősz a politikában?

Az ellenzéki pártok lefoglalják magukat az előválasztással, a Fidesz alapvetően azt mantrázza majd, mint 4 éve ilyenkor, de mégsem lesz eseménytelen az őszi politikai szezon: összeül a törvénygyár, szárnyra kaphat a Pegasus-botrány, jöhet az újabb járványhullám, miközben erős lesz a kormányon a nemzetközi nyomás is.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.