A környezetvédelmi eljárásához készült hatástanulmány szerint a sikló miatt jelentősen megváltozik a gellérthegyi tájkép.
Megkapta a környezetvédelmi engedélyt, ezzel megnyílt az út a gellérthegyi sikló beruházása előtt – tudta meg a Népszava.
A lap információi szerint az eljárásba senki nem jelentkezett be ügyfélként, nem támasztott ellenvetést sem a fővárosi, sem az I. kerületi önkormányzat, beleegyezett a vasútüzem létesítésébe a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is. Mindössze annyi feltételt szabtak a beruházó – 25 százalékban fővárosi, 75 százalékban magántulajdonban lévő – Rác Sikló Kft.-nek, hogy a felső állomás épületét a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedéssel” valósítsák meg.
A környezetvédelmi eljárásához készült hatástanulmány szerint viszont a sikló „a főváros több nézőpontjából, így például a történelmi belvárosból, a Dunáról, a pesti rakpartról is látható lesz” és „jelentősen megváltozik a gellérthegyi tájkép”. A környezetvédelmi hatóság többször is hiánypótlásra szólította fel a beruházót, megkérdezte az illetékes budavári önkormányzatot, a szakhatóságokat, de senki sem mondott volna nemet a projektre.
Az előzetes régészeti dokumentációt a Budai Vár átépítését szervező Várkapitányság készíti el, az örökségvédelmi engedélyt a fővárosi kormányhivatal adja ki.
Az I. kerület azt válaszolta, hogy a benyújtott tervlapok megfelelnek a helyi építési szabályzatnak. A fővárosiaknak meg nem sok lehetőségük nyílt a beleszólásra.
A november közepén kiadott engedély 2031. november végéig érvényes, a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ezzel megnyílt az út a gellérthegyi sikló megépítése előtt.
A lap szerint az engedélyben, illetve indoklásában szó sem esik a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”, így a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról, illetve az építendő sikló és állomásainak "markáns művi elemként” való megjelenéséről.
A korábbi dokumentáció szerint a pályavonalon 12 méter szélességben nem lehet fa, az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat. Azt ugyan a friss engedélyben sem tagadják, hogy a „tervezett beruházás miatt jelentős számú fa kivágását tervezik”, de az alsó épület és az alagútban vezetett szakasz nem jelenik meg markáns elemként, a magas vezetésű rész pedig „a környezetében lévő fák takarása következtében elviselhető táji hatást jelent”.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
