szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem volt igaz, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a szoftvert, Kósa így nem követett el bűncselekményt az „adat” nyilvánosságra hozásakor.

Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

Nem mondott igazat Kósa Lajos, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a Pegasus-kémszoftvert – írja a 24.hu a lap birtokába került feljelentést elutasító határozat alapján, amit a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség adott ki. A dokumentumot Tényi István, az egyik feljelentő juttatta el a portálhoz.

Feljelentést az ügyben még november elején tettek minősített adattal való visszaélés, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt azt követően, hogy Kósa azt mondta az újságíróknak, hogy a Belügyminisztérium vette azt a szoftvert, amivel többek között újságírókat és a közéletben aktívan résztvevő embereket figyeltek meg.

A feljelentés elutasításának indoklásából az is kiderül, hogy az ügyészség hivatalosan tudja: a Belügyminisztérium nem vásárolt Pegasus néven semmilyen szoftvert. Az ügyészség azt írta, a feljelentésben szereplő bűncselekményt minősített adatra lehet elkövetni, „feljelentés – a feljelentő feltételezésén túl – ugyanakkor nem tartalmaz olyan körülményre vonatkozó konkrét adatot, tényt, amely az általa kifogásoltak szerint azt támasztaná alá, hogy a feljelentéssel érintett személy minősített adatot tett volna jogosulatlan személyek részére hozzáférhetővé”.

„Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában ugyanis konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek. Az, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a Pegasus-szoftvert – a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatok alapján – tényszerűen nem felel meg a valóságnak, így ez a valóságnak meg nem felelő adat nem minősülhet minősített adatnak, vagyis a nyilatkozat ezen részében a minősített adattal visszaélés bűncselekményének elkövetése kizárt” – tette hozzá az ügyészség.

Vadai Ágnes DK-s képviselő még Kósa nyilatkozatának napján azt mondta, hogy „az ide vágó meghallgatáson nem az hangzott el, hogy a BM vette volna meg a kémszoftvert”. Vadai azt ugyanakkor nem mondhatta el, hogy a magyar oldalról ki írta alá a szerződést.

A Pegasus-botrányról itt írtunk bővebben:

Pegasus-ügy

Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dezső András hvg360

Újságírók ellen igen, de a maffia és a kémek ellen nem jó a Pegasus? – interjú Laborc Sándor volt NBH-főnökkel

Jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de az elmúlt tizenegy évben folyamatosan ellenőrizték, az élete nyitott könyv, ezért mulatságosnak tartja, hogy a Pegasust is bevetették ellene – mondta a hvg360-nak adott interjúban Laborc Sándor egykori hírszerző és kémelhárító, aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette. Laborc szerint csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. De nem csak a Pegasusról kérdeztük az egykori titkosszolgát, aki az „Ovi-Bajusz” dossziéról, valamint az alvilág és a rendőrségi vezetők közötti hídemberek létezéséről is beszélt.