Csütörtökön tartotta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatását az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, utána Pintér Sándor belügyminisztert hallgatták meg.

A Telex beszámolója szerint Szijjártó arról beszélt, a világjárvány gazdasági és politikai helyezkedést indított el a világ országai között, és egy ilyen időszakban megnövekszik a hírszerzés jelentősége. Ahhoz, hogy Magyarország ebben az új világrendben a nyertesek közé tartozzon, „európai mércével erős, közép-európai mércével a legerősebb hírszerzéssel” kell rendelkeznie – tette hozzá.

A miniszter szerint az Információs Hivatal az ország szuverenitásának megőrzésében játszik fontos szerepet, és az elmúlt években 60 százalékkal több információ keletkezett, mint korábban. Emellett az elmúlt évben 75 százalékkal nőtt a külföldről Magyarországra jutó információ mennyisége is, Szijjártó szerint ugyanúgy nyugat, mint kelet felől.

Képviselői kérdésekre Szijjártó kijelentette:

az Információs Hivatal nem vásárolt a Pegasus szoftverből, nem üzemeltet és nem üzemeltetett ilyen szoftvert, valamint az IH-nak nincs együttműködése olyan országokkal, ahol használták a kémprogramot.

Azt mondat, amikor először kérdezték a Pegasust gyártó NSO-ról, azt hitte, a Nemzeti Sport Online-ról van szó, mert az izraeli cégről nem tudta, mi az.

Azt hittem, a Nemzeti Sport Online-ról van szó. Furcsálltam is, hogy mi közünk van ehhez.

Megkérdezte a munkatársait, hogy a sportlap-előfizetésével van-e probléma az Információs Hivatalban. De azt a választ kapta, hogy papíralapon veszik a Nemzeti Sportot. Szijjártó azt mondta, semmilyen együttműködése nincs az Információs Hivatalnak azokkal az országokkal, amelyekben használták a Pegasus szoftvert.

Szijjártó szerint rosszul idézték a Financial Times-nak adott interjújában, és nem arra utalt, hogy Amerika valóban beavatkozna a 2022-es választásokba Magyarországon, szimplán arra, hogy

Közép-Európában mindenki szeretne befolyást szerezni.

Szerinte ezeket hol kommunikációval, hol egyéb eszközökkel kell kivédeni. A miniszter furcsállta, hogy bizonyos nagykövetségek „a kormány ellen dolgozó sajtót” támogatják anyagilag, és megtiltotta a nagyköveteknek, hogy részt vegyenek tüntetéseken és felvonulásokon, mert ezek „nem férnek bele a normális diplomáciai működésbe”.

Pintér: Hét terrortámadást akadályoztak meg

A csütörtöki meghallgatáson Pintér Sándor belügyminiszter a nemzetbiztonsági szolgálatok éves munkájáról számolt be. Pintér szerint a Terrorelhárítási Központ hét terrortámadást akadályozott meg 2020-ban, de kémelhárításnak is sok munkája adódott, mert „sokan voltak kíváncsiak, hogy miként védekezünk a járvány ellen, és milyen gazdasági lépéseket teszünk.”

Pintér hozzátette, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a kibervédelemben is jelentős lépéseket tett, az EESZT-rendszer védelmét külön is kiemelte, és azt mondta,

nem tudnak informatikai támadást indítani a magyar választási rendszer ellen sem,

mert papíralapú a választás, a szavazatszámlálók között pedig ellenzéki delegáltak is vannak.

Pintér egyéként úgy látja, a 2022-es választások lebonyolításában legfeljebb a járványhelyzet okozhat gondot, bár bízik benne, hogy jövő tavasszal már túl leszünk rajta. Megjegyezte: a választás szerinte a demokrácia ünnepe, és ennek megfelelően a rendőrök fegyvertelenül fogják ellátni a szolgálatukat jövő áprilisban.

Pintért Kövér László a titkosszolgálati vezetőknek tartott beszédéről is kérdezték, amelyben nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket. Pintér erre annyit mondott:

a titkosszolgálat félévente jelentést adnak a nemzetbiztonsági kockázatokról, és eddig nem merült ez fel az ellenzékről vagy bármely ellenzéki képviselőről.