Ha kommunizmus egyenlő szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása, akkor az orbánizmus leírható az önkormányzatok és az egész ország sötétbe borulásának képleteként.

Az időutazást a sötét középkorba címlapsztorinkban követjük nyomon, cikkünk szerint a települések energiaköltsége szerényen számolva is a tízszeresére emelkedik, ami, ha nem lesz állami segítség, a közvilágítás kikapcsolásához, a művelődési házak, könyvtárak, galériák, uszodák, bölcsődék, óvodák bezárásához vezet, nagyjából ebben a sorrendben. A kormány pedig egyelőre nem mutatkozik segítőkésznek, kivéve persze, ha zabrálásról van szó. A szenteltvíz is nyomban H2O-vá változik, ha le lehet nyúlni, hát még ha komplett vízközműveket lehet elkobozni, amellyel sokszor az utolsó vagyonelemüktől fosztják meg az önkormányzatokat. Ami ez után marad, az a központosított tanácsrendszer, szovjethatalom.

Ha a kommunizmushoz egy kis peresztrojkát és glasznosztyot adagolunk, akkor viszont a szovjethatalom és birodalom összeomlik.

Tudjuk ezt a napokban elhunyt Mihail Gorbacsov életművéből, amelyről Vitalij Manszkijt, a Gorbacsov.mennyország című film alkotóját faggatjuk Szellem rovatunkban. A Szovjetunió utolsó elnökének két varázsigéje, amelyek a legtöbb nyelvbe oroszul épültek be, és szabad fordításban nagyjából úgy hangzanak, hogy nyílt társadalom és reformok, egyenesen szitokszavak Orbán szótárában. Így azután nem világos, mit keresett a magyar kormányfő Gorbacsov temetésén – nyilván újabb vagyonokat és persze Putyin kegyeit.

Gorbacsov krédója, amellyel erőszak és vérontás nélkül milliók szabadságát adta vissza a keleti blokkban, a Kreml jelenlegi urától is igen távol áll. Világ rovatunkban beszámolunk az ukrajnai orosz invázió frontjairól, amelyek hovatovább az első világháború lövészárok-hadviselését idézik, és a több tízezres emberveszteségek dacára évekig tartó válságot vetítenek előre. A rovat másik cikke az elmélyülő orosz–iráni barátságot elemzi, ami ezúttal az Ukrajna elleni háborúban bevethető iráni drónok szállításában teljesedik ki. Szerencsére egyelőre gyatra technikai színvonalon. A Putyin háborúja mellett hitet tevő Kirill pátriárka egyházának magyarországi szellemi műhelyéből pedig egyfajta vállról indítható keresztes hadjáratról tudósítunk, amit Magyarországról lehet irányítani, hogy Európában a templomokból ne csináljanak diszkót. Isten bizony.

Ahogy az egyházak, a törvény is azt szolgálja, aki többet fizet érte – a jelek szerint e keresztapai bölcsesség jegyében folyik az igazságszolgáltatás csúcsszerveinek a politika szolgálatába állítása. Magyarország rovatunk cikke szerint Varga Zs. András Kúria-elnök húzásai és személyzeti politikája nyomán úgy váltak leuralhatóvá a bíróságok, hogy közben formálisan nem sérülnek az uniónak tett vállalások.

A látszat és a valóság a magyar gazdaságban is távol áll egymástól. Noha első ránézésre imponáló volt a gazdasági növekedés az első fél évben, a megtermelt jövedelem vásárlóértéke cikkünk szerint csak igen szerény mértékben emelkedett, a többi elszivárgott a dráguló importtermékekre, például az orosz gázra, amiből aztán Moszkva gondtalanul fegyverkezhet.

A nemzetek időnként kiirtják saját lakosságukat, ha ezzel nem nézünk szembe, akkor hazudunk, és ennek jelképe a köztéri pátosz – nyilatkozza Portré rovatunkban Mohácsi András, aki a kegyeletsértő turul ellenszobraként alkotta meg a második világháború hegyvidéki áldozatainak emléket állító művét. Reméli, hogy egyszer a NER-korszak Disneylandjébe kerülnek a hatalomnak benyaló giccses amatőr munkák, amelyekhez képest a kommunista Szoborpark alkotásai is műremekeknek tűnnek.

JAKUS IBOLYA

szerkesztő