„Palack nélkül és önállóan feljutni az Everest csúcsára viszont ugyanolyan nehéz, mint 45 évvel ezelőtt volt” – mondta utolsó, május 22-én közzétett interjújában Suhajda Szilárd a Bizalmi Kör Vezetői Klub blogján, amire a 444.hu akadt rá. A Bizalmi Kör a csúcsmászás előtt készített interjút Suhajdával, aki az ezt követő napokban eltűnt, szombaton pedig a keresésére induló mentőcsapat bejelentette, nem folytatják tovább keresését.

„A sokaság egyértelműen befolyásolja az élményt: egészen más ma elmenni egy ilyen legendás hegyre, mint 30 vagy 50 évvel ezelőtt volt. A 90-es évek végén kezdődött a kereskedelmi expedíciózás, ami ma ott tart, hogy lényegében mindenkinek „csúcsgaranciát” kínálnak, akkor is, ha a mászónak semmilyen előképzettsége nincsen! (…) Ha kell, szó szerint húzni-vonni fogják! De vigyáznak rá, kiszolgálják, mindent megcsinálnak helyette, viszonylagos luxust teremtenek a táborokban és semmi más dolga nem marad a kliensnek, mint talpon maradni és a végén a jeges oxigénmaszk mögül belemosolyogni a kamerába! És aztán szépen le is támogatják őt, s ha kell, a 2-es táborból már helikopterrel repítik vissza a biztonságot jelentő alaptáborba, vagy egyenesen a civilizációba!” – mondta Suhajda.

Suhajda a hegymászást meditatív élménynek fogta fel, célja volt elkerülni a tömeget és egyedül találni magát a hegyen. „Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz.” – mondta.

A blog szerzője arról is említést tesz, hogy a csúcsmászás előtti hetekben Suhajda többször is elmondta, hogy a „végső soron A Hegy, a természet dönti el, felengedi-e a mászót”. Ugyanakkor Suhajda azt is hozzátette, nincs benne zsigeri félelem az expedíció miatt, csak egy egészséges félelemérzet, ami „segít ébernek lenni”.

A csúcsra indulás előtt Suhajda viedóüzenetet is küldött: