Vajon milyen forgatókönyvet írna a ChatGPT Hitler békeharcáról egy hamisítatlan Rákay Philip-filmhez? Megértené-e a gyilkos iróniát, hogy Európa korabeli erős embere addig küzdött a békéért, míg a Csehszlovákia feltrancsírozásáról kötött békeszerződésért Nobel-békedíjra is jelölték? A politikai zseni megnyilvánulásaként értékelné-e, hogy a Führer útmutatása szerint a propagandát a megragadandó tömeg legkorlátozottabb tagjainak színvonalára kell süllyeszteni, és addig ismételni, amíg akár egyetlen szó hallatán a legutolsóban is megképződik a végletekig démonizált ellenség?

Akinek az efféle gondolatkísérlethez nincs elég fantáziája, annak számos jobbnál jobb támpontot ad e heti számunk. A Tech rovatból kiderül, valóban meg tudna-e oldani egy ilyen feladatot a mesterséges intelligencia, és hogy az önálló szövegalkotó képesség milyen hatással lesz az online keresések piacára.

Vélemény rovatunkban Tóta kolléga szembesít a csúf igazsággal, vagyis hogy milyen filmekre futja Philip természet által adagolt intelligenciájából, no meg az állami milliárdokból, és hogy kevesebb kontraszelekció és több hozzáértés mellett milyen távlatok nyílnak a giccs- és pátoszmentes hőstörténetek előtt. Szellem rovatunkban pedig felidézzük, hogyan reagált a korabeli magyar sajtó Hitler hatalomátvételére és arra a kijelentésére, hogy csak egyszer kell kormányra kerülnie, kíméletlenül megsemmisíti az államhatalmat és a demokratikus alkotmányt. Spoiler: bagatellizálták a veszélyt.

A legsötétebb történelmi hagyományok szégyentelen ápolásával indul az idei politikai szezon is. Hogy milyen emlékek zakatolhattak Orbán fejében, amikor a béketábor felböfögésével határolódott el Zelenszkijtől Brüsszelben, azt Magyarország rovatunkban analizáljuk. A rovat másik cikkében pedig azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a rutinos brüsszelezés, sorosozás, gyurcsányozás továbbra is sikeresen helyettesíti a kormányzást, s hatásosnak tűnik az elégedetlenségek kezelésére is. A kormányt nem rázza meg a tanárok és az orvosok tiltakozása, mindössze az akkumulátorgyárakkal szembeni ellenállás okoz némi zavart az erőben – a sikerpropagandával és közpénzmilliárdokkal támogatott beruházások nemzetgazdasági hatásaival Gazdaság rovatunkban foglalkozunk. Interjúnkban pedig Andor László egykori uniós biztos azzal a kérdéssel is eljátszik, hogy vajon az akkunagyhatalmi törekvések megfelelő bázist jelenthetnek-e egy esetleges Huxithoz.

A kormányt nemcsak az ország politikai és gazdasági perifériára sodródása, hanem az egész illiberális orbáni rendszer alvilági fertőzöttségét leleplező Schadl–Völner-ügy sem ingatta meg. Reménykedjünk, hogy csak mostanáig. Címlapsztorinkban szaftos részleteket közlünk a maffiafilmbe illő eseményekről, a végrehajtásokat, felszámolásokat, adó- és ingatlanügyeket átszövő korrupcióról, ami messze túlmutat a napokban kezdődő büntetőper fókuszába helyezett krimin. Lényegében megszűnt létezni az állam.

Sajnos van, hogy a forgatókönyvet az élet írja, és abból háborús vagy katasztrófafilm kerekedik ki. A tragikus törökországi földrengés sokkja után megindult a felelősök keresése, melynek kapcsán Világ rovatunk cikkéből olyan fogalmakat is megismerhetünk, mint az építészeti amnesztiáért fizetett „megváltás” és a földrengésadó, amit mindenre, csak nem a megelőzésre költöttek. Újabb folytatásban követjük a rovatban Oroszország ukrajnai invázióját is, és félő, hogy már megvan a következő epizód címe: Moldova.

JAKUS IBOLYA

szerkesztő