75 milliárd forintot tol a kormány Krausz Ferenc projektjébe

Csák János beszélt arról, hogy Krausz Ferenc és Karikó Katalin is Nobel-díjat kapott. A kormány ma jóváhagyta Krausz kutatóintézetének finanszírozását. A kormány 2023-2030 között támogatja a programját, 75 milliárd forintot pumpálnak a projektbe.

Csák megköszönte Krausznak, hogy Magyarországon kutat.

A kormány szerint Ukrajna támogatását nem lehet uniós büdzséből állni

Lesz uniós tanácsülés is, ahol Orbán a magyar álláspontot fogja képviselni. A Bizottság egy költségvetésmódosítási javaslatot is letett a Tanács asztalára, ezt a kormány nem támogatja. Gulyás azt mondta, a „migránspaktum" miatt, de van egy másik ok is: „a brüsszeli bürokraták fizetésemelése".

Azt is látják, hogy a megemelkedett kamatok finanszírozására a Bizottság olyan forrásokat akar bevonni, amik nem állnak rendelkezésre.

Gulyás azt mondta, Ukrajna támogatását sem tartják jelen formájában indokoltnak, hiszen ez nem szolgálja a békét. A Bizottság négy évre szóló, Ukrajnának szánt támogatása Gulyás szerint elfogadhatatlan, ez a háború elhúzódását segítené elő. Ukrajna támogatását a költségvetésbe emelni a kormány szerint nem lehet.

A kormány kiáll Izrael mellett

Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, foglalkozott a kormány az izraeli helyzettel is: egyetértenek az Országgyűlés mai határozatával, elítélik az Izrael elleni támadást, elismerik az önvédelmi jogát az országnak.

Orbán Viktor múlt héten pénteken beszélt Benjamin Netanjahuval, Szijjártó is beszélt az izraeli külügyminiszterrel. Gulyás azt mondta, mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus eszkalációja elkerülhető legyen.

Európának különösen kiemelt érdeke, hogy a térségbeli országok is stabilak maradjanak – jelentette ki a miniszter. Elsősorban Egyiptomot kell segíteni, hiszen ha nem segítjük, milliók érkezhetnek Európába. Az a kérése a kormánynak, hogy a jelen helyzetben mindenki legyen tekintettel az áldozatokra, így világos határ van a terrorizmus melletti tüntetések és a gyülekezési jog gyakorlása között.

Odaszúrt Nyugat-Európának is: azt mondta, világosan látni, mi történik, ha egy kormány nem így tesz.

Fontosnak tartják, hogy kimentsék a túszokat. A kormány sokat tett az Izraelben tartózkodó magyarok kihozásáért, ötször fordultak arrafelé a Honvédelmi Minisztérium gépei.

Gázában továbbra is 15 magyar van, tíznél is több kiskorú, a legfiatalabb négy hónapos. A külügy napi telefonos kapcsolatban van velük.

80 és 150 millió az értékhatár.

Csák szerint a rendszer úgy épül fel, hogy az anyák 41 éves korukig vehetik fel, viszont kétéves átmeneti időszakban felvehetik azok az idősebb nők is, akik igazoltan várandósak.

A hitelt telekvásárlásra nem lehet felvenni.

Az első közös otthon esetében 80 milliós a határ, lakásbővítés, vagy új lakásba költözés esetén pedig a maximum 150 millió forint az értékhatár. Az ötezer fő alatti településeknél nincs értékhatár.

Ha nem az első otthonról van szó, ott 20% az önrész.

Az első évben nem kell tőkét törleszteni, csak a 3%-os kamatot. Ha megszületik a gyermek, a szülők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek, ekkor a futamidő egy évvel nő. A tőkéből minden további gyermek után tízmilliót elenged az állam.

A kormány ingyenes típusterveket tett elérhetővé, így akik terveznek, azoknak ennek a költségeit is meg tudják takarítani – mondta Csák.

Itt a CSOK Plusz

Csák János miniszter arról beszélt, hogy Magyarország Európa leginkább családbarátabb kormányzatával él. 2015 óta 233 ezer család vette igénybe az otthonteremtési támogatást, 754 milliárdot költött erre a kormány.

Ma a kormány áttekintette, hogy hogyan tudják az otthonteremtési rendszert a 2023-as igényekhez igazítani. Megcsappant a városi CSOK-ra irányuló kereslet – jelentette ki.

A falusi CSOK marad – mondta. Viszont az 5000 feletti településeken CSOK Plusz néven kamattámogatott hitelkonstrukció jön.

A hitel 15, 30, illetve 50 millió forint lesz. A kamatozás kedvezményes, 3%, az első otthonnál elég 10%-os önrész.

A hitel futamideje 10-25 év.

Kezdődik a kormányinfó

Megérkeztek a miniszterek és a kormányszóvivő is.