„A Hatóság jogkörei nem adottak: egyrészt (ma még) messze elmaradnak nemcsak a más EU-tagállamok hasonló szervezeteinek jogköreitől és a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) ajánlásaitól, másrészt a törvényileg biztosított jogkörei nincsenek harmonizálva a jogrendszerben, így azok sokszor nem is végrehajthatók” – írja az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában Biró Ferenc elnök. Biró mindebből levont egy következtetést is:

Az együttműködés az állami szervezetekkel akadozik, és érdemi információhoz való hozzáférésünk rendszerszinten nem biztosított.

„Ahhoz, hogy a Hatóság elérje azt a célt, amelyre ténylegesen létrehozták, elengedhetetlen a jogkörök kérdésének azonnali napirendre vétele” – írja Biró –, „ez az Integritás Hatóság első számú prioritása, és ehhez kéri a kormány, az Országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását”.

Biró elégedetlensége bár látványos, azért másból is jutott a jelentésbe: azt írja, 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltak át, 114 olyan bejelentést kaptak, amely a hatóság hatáskörébe tartozik. Ezek közül viszont csupán öt zárult le, 16 folyamatban van, 34 eset vizsgálati előterjesztés vagy adatgyűjtési fázisban van. 53-ról viszont azt állapították meg, hogy az információ nem megalapozott, így nem is indítottak vizsgálatot.

Az öt lezárult között van például a lombkoronasétányokról szóló vizsgálat, de Farkas Flórián ügyének újranyitása is, ahogy Süli János családja tehenészetének vizsgálata is, ami miatt feljelentést is tettek.