A 2019-es önkormányzati választáshoz képest mintegy 170 ezer fővel csökkent a választói névjegyzékben szereplők száma – írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai alapján. Június 9-én 7 millió 855 ezren szavazhatnak, míg 2019-ben még 8 millió 25 ezer fő szerepelt a választási névjegyzékben, így 2,12 százalékkal kevesebben szerepelnek a névjegyzékben idén.

A 19 vármegyéből 17-ben és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma. A legnagyobb mértékben Békésben csökkent a névjegyzék hossza, 5,02 százalékkal, 287 ezerről 272,5 ezerre, de négy százalék feletti volt a csökkenés Tolna vármegyében (4,71 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (4,57 százalék), valamint Nógrád vármegyében (4,12 százalék) is.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 3,91 százalékkal szavazhatnak kevesebb, mint 5 éve, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,81 százalékkal, Csongrád-Csanád vármegyében 3,41 százalékkal, Baranyában 3,31 százalékkal, Heves vármegyében 3,2 százalékkal, Bács-Kiskunban pedig 3,07 százalékkal.

Budapesten is csökkent a szavazók létszáma, 2,67 százalékkal, de 2 százalék feletti a csökkenés Veszprém vármegyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar vármegyében (2,36 százalék), Somogy vármegyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom vármegyében (2,11 százalék) is. Vas vármegyében 1,95 százalékkal, Zalában 1,93 százalékkal lett rövidebb a névjegyzék, a legkisebb mértékben pedig Fejér megyében csökkent, 4617 fővel, amely a 2019-es választásra jogosultak számának 1,33 százaléka.

A választói névjegyzékben szereplők száma csak két megyében, Győr-Moson-Sopronban és Pesten nőtt, előbbiben 1,52, utóbbiban 2,7 százalékkal.

A választásra jogosultak száma már az idei választás kiírása, március 13. óta is 25 ezer fővel csökkent, ami az elhunytaknak és a szavazati jogukat elvesztőknek tudható be. A választásra jogosultak száma már 2019-ben is csökkent az öt évvel korábbihoz képest, 2014-ben 145 még ezerrel többen szavazhattak, mint a legutóbbi önkormányzati választáson.