Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
Azzal kapcsolatban konszenzus van, hogy az okoseszközök iskolai jelenlétének valamifajta szabályozására szükség van – írja a Republikon Intézet elemzése.
Augusztus végén nagy port kavart a hazai nyilvánosságban az a kormányrendelet, amely korlátozza az okoseszközök, elsősorban az okostelefonok használatát az iskolákban. Még nagyobb visszhangot kapott, amikor a Belügyminisztérium felmentette a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, aki nyilvánosan jelezte, hogy nem fogják begyűjteni a telefonokat a diákoktól.
A Republikon Intézet legújabb elemzésében ezért az okostelefonok iskolai használatának szabályozását tekintette át egyes európai országokban. Ebben megállapították, hogy bár azzal kapcsolatban konszenzus látszik, hogy az okoseszközök iskolai jelenlétének valamifajta szabályozására szükség van, az EU tagállamai között (is) igen eltérő szabályozási gyakorlatok vannak érvényben.
Egyes országok (pl. Csehország) az oktatási intézményekre bízzák, hogy kezeljék a problémát, és nem vezetnek be állami szintű szabályozást; mások (pl. Hollandia) az okoseszközök szinte teljes kitiltását választják; megint mások (pl. Franciaország) aktívan kísérleteznek a korlátozó szabályozások bevezetésével.
Az elemzés szerint általánosságban elmondható, hogy a szabályozások szigorítása európai trendnek tekinthető, különösen 2023 óta, amikor az UNESCO átfogó tanulmánya nagy visszhangot keltve hívta fel a figyelmet az okostelefonok fiatalokra jelentett veszélyeire. Az idén augusztusban kiadott, az okoseszközök iskolai jelenlétét erősen korlátozó magyar kormányrendelet illeszkedik ebbe az európai trendbe.
Azt is megállapítják, hogy egy szakpolitikai intézkedés nem pusztán attól válik sikeressé vagy sikertelenné, hogy az azt megalapozó törvény vagy határozat szövege megfelel-e a szabályalkotó szándékainak, hanem attól is, hogy mennyire tartják elfogadhatónak és megvalósíthatónak azok, akiket végső soron érint. A magyar kormány a vonatkozó kormányrendelet előkészítésébe nem vonta be kellőképp az érintetteket (pedagógusokat, szülőket, diákokat), ezzel pedig megágyazott az intézkedéssel szembeni ellenérzésnek, tiltakozásnak és a szabálykerülő magatartásnak.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
Kényes téma lett a kormány számára, hogy mennyit költenek adófizetői pénzekből a védett személyek hivatalos külföldi útjaira.
4,6 százalékra gyorsult az infláció. Legnagyobb mértékben a háztartási energia, azon belül a vezetékes gáz drágult.
Alsó hangon hatmillió forintot viselt magán.
Új eszközöket kaphat a rendőrség a rendzavarók távoltartására.
Különösebb hírverés nélkül alakítja át drasztikusan a kártyakínálatát több magyarországi bank.
A politikus azt mondja, ők nem elemezgetni akarják a politikát, hanem értékek mentén építenének közösséget.
Az izraeli miniszterelnök Washingtonban át is adta a jelölőlevelet az amerikai elnöknek.