Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A program több eleméről – például a munkáshitelről – már korábban is beszélt a magyar miniszterelnök.
A Fidesz–KDNP-frakció kihelyezett frakcióülésének első napján Orbán Viktor tartott beszédet, és ahogyan ígérte, a gazdaságpolitika volt a főtéma. A Magyar Nemzet szerint a magyar miniszterelnök kifejtette, hogy maximum tíz év és a legek világgazdaságban a Kelethez fognak tartozni, a nyugati világ pedig erre a helyzetre úgy válaszolt, hogy gazdasági hidegháborút hirdetett. Hozzátette azt, amit már korábban is hangoztatott, miszerint Magyarországnak semlegesnek kell maradnia, csak így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni.
Orbán Viktor úgy véli, a gazdasági semlegesség politikájával a magyar gazdaság növekedési ütemét a három és hat százalék közötti sávba tudják emelni, és arról is beszélt, hogy új típusú gazdaságpolitikához szükség van a gazdasági szereplők, a kamara, az érdekképviseletek, a munkavállalói szervezetek egyetértésére, hiszen a kormány nem a fejük felett akar dönteni róluk.
Beszédében ismét megemlítette célként az ezer eurós minimálbért és az egymilliós átlagbért, illetve a korábban már bejelentett munkáshitelt is. Emellett azt állította, szeretnék megduplázni az exportképes kis- és középvállalkozások méretét, ehhez új gazdasági tervre, Demján Sándor-tervre és tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozásnak elérhető módon.
Orbán Viktor beszélt az lakhatásról is, pontosabban kifejtette, hogy a háborús infláció és az energiaválság az ingatlanok árát is felvitte Magyarországon és Európában is, és Magyarországon, ahol az emberek szeretnek saját tulajdonban lakni, a megfizethető lakhatás érdekében meg kell duplázni a lakásépítések számát, és a bankoknál öt százalék alá kell szorítani a lakáshitelek kamatát.
Az új program meghirdetését követően az ezen a héten az Európa Parlamentben is felszólaló miniszterelnök Brüsszelt kritizálta. A Magyar Nemzet szerint Orbán Viktor levezette a hallgatóságnak, hogy a “brüsszeli elváráslistán” a migráció és a háború támogatása mellett a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a multik kedvező helyzetbe hozása a magyar vállalkozásokkal szemben, a személyi jövedelemadó megemelése, az ingatlanadó bevezetése is szerepel.
A miniszterelnök beszédét a következő mondattal zárta: „Készen állok a harcra, győzni fogunk!”
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.