A Magyar Államkincstár idén májusban közúton szállíttatta át Szegedről Békéscsabára azokat az aktákat, amelyek a katasztrófavédelemnél dolgozók személyes adatait tartalmazták. A jármű eddig tisztázatlan körülmények között kigyulladt, a benne lévő iratok pedig elégtek.

A rendőrség október végén megkeresésünkre azt közölte, hogy az ügyben szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért eljárást nem indítottak.

Az eset azonban nem maradt következmény nélkül: Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság elnöke októberben arról tájékoztatta a HVG-t, hogy az adatvédelmi incidens miatt a hatóság ellenőrzést indított, ez pedig jelenleg is folyamatban van. 

Péterfalvi Attila hivatala vizsgálódik az ügyben

Fazekas István

Szerettük volna megtudni, hogy pontosan hány ember papírja égett el, valamint hogy számukra milyen következményekkel jár majd az eset, de a Magyar Államkincstár megkeresésünkre csak annyit felelt: „A balesetet szenvedett jármű Szegedről, a Csongrád-Csanád Vármegyei Igazgatóságról Békéscsabára, Békés Vármegyei Igazgatóságra szállított dokumentumokat. A Kincsár ügyfeleinek adatait minden esetben a jogszabályoknak megfelelően kezeli.”

A Magyar Államkincstár hivatalosan tehát csak ennyit közölt, de a szakszervezetek szerint az esetről idén augusztusban tájékoztató levelet kapott kilenc katasztrófavédelmi igazgatóság. Ebben azt írták, hogy a törvény alapján az államkincstár központosítva végzi az alkalmazottak bérszámfejtését, valamint a munkáltatókat terhelő közterhek elszámolását. A dolgozókhoz köthető dokumentumokat úgynevezett személyi tasakban tárolják, ezeket pedig „munkaszervezési okokból” átszállíttatták teherautóval Szegedről Békéscsabára. A munkát az államkincstár „szerződéses partnere” végezte, de a levél szerint

eddig tisztázatlan, jelenleg a szakhatóság kivizsgálása alatt álló körülmények között, az iratok elégtek, megsemmisültek”.

A szakszervezetek által közzétett levél megállapításaira külön is rákérdeztünk a Magyar Államkincstárnál, de erre irányuló megkeresésünkre nem érkezett válasz.

Az üzenetet kilenc katasztrófavédelmi igazgatóságnak címezték: 

• Csongrád-Csanád megyei, 
• Heves megyei, 
• Pest megyei, 
• Somogy megyei, 
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei,
• Tolna megyei, 
• Vas megyei, 
• Veszprém megyei, 
• Zala megyei igazgatóság. 

A levélben a lehetséges következményekre is kitérnek: e szerint a bérszámfejtés során keletkezett, de megsemmisült iratokra szükség lehet a nyugdíj megállapításakor, a nyilvántartási adatok kiegészítéséhez. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki ezekkel a papírokkal igazolta volna jogviszonyát, ha ez a múltban nem történt meg teljeskörűen.  

Ha valakinél nem egyeznek ezek az adatok a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplők információkkal, akkor a saját érdekében adategyeztetési eljárást kell kezdeményeznie a kormányhivatalnál. Ilyenkor öt napon belül megküldik a korábbi bejelentések alapján a nyilvántartásban található jogviszonyok adatait. Ha a kimutatás nem teljes körű, azaz nem tartalmazza az összes foglalkoztatási jogviszonyt, akkor ezt a tényt, a hiányzó adatok beszerzése érdekében, jelezni kell.

„A szakszervezetek sem kaptak tájékoztatást arról, hogy pontosan hány ember papírja égett el” – mondta a HVG-nek Bárdos Judit, a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: ennek megfelelően egyelőre azt sem tudni, hogy a tűzeset miatt hány embernek kell utólag bizonyítania valamilyen módon a nyugdíjjogosultságát.  

A levél szerint a havi számfejtési feladatok ellátását nem befolyásolja az eset, mert az ehhez szükséges információkat már elektronikusan is tárolják, azaz a fizetését elvben mindenki időben megkapja.  

A HVG megkereste a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy megtudjuk, hányan kezdeményeztek ellenőrző eljárást a kormányhivataloknál, de csak azt közölték, hogy a Magyar Államkincstár illetékes az ügyben.

(Nyitóképünk illusztráció)