Ha Magyar Pétert nem is engedik be, ön tehet egy virtuális sétát a magyar gyermekotthonokban
Az utóbbi hetek közéleti témáinak lassan szappanoperai mélységbe süllyedő középpontjában az a kérdés áll, hogy Magyar Péter bejut-e még egy gyermekotthonba. Ezeknek a jeleneteknek a politikai haszonszerzés mellett kétségtelenül lehet olyan hatása, hogy ráirányítják a figyelmet a magyar gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira, a megközelítőleg huszonötezer, jelenleg valamilyen állami ellátásban nevelkedő gyermek helyzetére. A politikusoknak azonban más lehetőség is rendelkezésére állna gyermekvédelem helyzetének objektív bemutatására, sőt, a hivatalos jelentések bárki által elérhetők, és ugyancsak lesújtó képet festenek.
Az utóbbi hetek közéleti témáinak lassan szappanoperai mélységbe süllyedő középpontjában az a kérdés áll, hogy Magyar Péter bejut-e még egy gyermekotthonba. Ezeknek a jeleneteknek a politikai haszonszerzés mellett kétségtelenül lehet olyan hatása, hogy ráirányítják a figyelmet a magyar gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira, a megközelítőleg huszonötezer, jelenleg valamilyen állami ellátásban nevelkedő gyermek helyzetére. A politikusoknak azonban más lehetőség is rendelkezésére állna gyermekvédelem helyzetének objektív bemutatására, sőt, a hivatalos jelentések bárki által elérhetők, és ugyancsak lesújtó képet festenek.
A magyar jogrendszer még elméletileg létező, a jogvédelem feladatait ellátó egyik intézménye, az ombudsman által ugyanis közvetetten bár, de bárki betekinthet gyermekotthonokba, lakásotthonokba.
Érdemes megemlékeznünk róla, hogy az ombudsman, leánykori nevén az alapvető jogok biztosa mára sajnos olyan jelentéktelen intézménnyé vált, hogy Kozma Ákos, aki 2019 óta tölti be ezt a posztot, ma jobb eséllyel indulhatna egy Varga Zs. András hasonmásversenyen, mint a jól működő ombudsmanok nemzetközi versenyén.
Különös tekintettel arra, hogy 2022-ben a magyar alapjogi biztos a munkájának a minősége alapján „B kategóriába” került, ami azt jelenti, hogy a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségében, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában. Kisarkítva fogalmazzunk úgy, hogy a többi ombudsman kiközösítette, cserepadra ültette. B kategóriás ombudsmanok még 2024-ben: Azerbajdzsán, Panama és Venezuela biztosai.
Pedig fontos szerepe lenne ennek az elvileg független intézménynek a még megmaradt jogvédelmi intézményrendszerben. Az alapvető jogok biztosára vonatkozó törvény kiemeli, hogy „tevékenysége során – különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával – megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a gyermekek jogainak, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére.
Az ombudsman működése azonban még néhol életjeleket mutat, és jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve végez vizsgálatokat, helyszíni ellenőrzéseket, többek között a gyermekvédelmi intézményekben is. Ezekről az Országgyűlésnek az éves beszámolójában, valamint a honlapján nyilvánosságra hozott egyedi jelentésekben számol be.
Tekintsük közös minimumnak azt, hogy az állami gyermekvédelmi intézményrendszerben gondozott, nevelt gyermekek közössége sajnos egyértelműen az egyik, és a legtöbb szempontból veszélyeztetett társadalmi csoportnak tekinthető. Ezt maga Kozma Ákos is hangsúlyozza az utolsó, nyilvánosan elérhető, 2022-re vonatkozó beszámolójában, mely szerint „A biztos kiemelt figyelmet szentel a gyermekotthonok, speciális gyermekotthonok működési körülményei vizsgálatának, mind a hozzá érkező panaszok és jelzések nyomán, mind hivatalból eljárva. Az átmenetileg vagy tartósan intézményi ellátásba kerülő, családjukból korábban kiemelt vagy család nélkül maradt gyermekek jogai ugyanis különösen sérülékenyek, hétköznapi érvényesülésük pedig nehézkes.”
Ugyanebben a beszámolóban az ombudsman nagyon diplomatikusan és felszínesen ejt néhány szót a gyermekvédelmi intézményrendszerről, mintha abban minden rendben lenne: „Ezen helyszíni látogatások során szerzett tapasztalatok alapján a biztos visszásságot kivételesen szokott megállapítani.”
Legyünk tehát nyugodtak, ha van is valahol bármi probléma, az csak kivételes lehet.
Egészen más képet festenek a biztosi látogatásokról szóló egyes jelentések, amelyek már részleteiben is rávilágítanak a gyermekek lakóhelyéül szolgáló intézmények helyzetéről.
Tegyünk egy virtuális körsétát ezeknek a jelentéseknek a segítségével!
Magyar Péter 2024. november 20-án járt a miskolci Károly utcai gyermekotthonban, Kozma Ákos november 11-én jár a Zala megyei Boglárka Lakásotthonban Lentiben.
Magyar Péter megállapításait, fényképeit a sajtó már részletesen elemezte.
Mit tapasztalt ehhez képest az ombudsman Lentiben? A továbbiakban idézőjelek között az AJB 3826/2024 számú jelentés szó szerint idézett részleteit is olvashatják.
„A Lakásotthon 2001. szeptember 19-én kezdte meg működését a város szélén, a központtól körülbelül 30 percnyi sétára. Tömegközlekedési eszköz nincs a településen, továbbá a lakásotthon-hálózat saját gépjárművel sem rendelkezik.”
Tehát mindjárt az elején szögezzük le, hogy a magyar gyermekvédelem egy olyan helyen létesített lakásotthont, ahonnan a gyermekeknek esőben, hóban, sárban, kánikulában, sötétben legalább fél órát kell ahhoz gyalogolniuk, hogy bejussanak a település központjába. Busz nincs. A lakásotthonnak autója nincs. A reménytelen elzártság érzésével léphetünk be az ombudsman szemén keresztül az otthonba.
Az otthon tárgyi feltételeivel kapcsolatosan az ombudsmani megállapítások közül érdemes kiemelni a következőt pozitív és negatív megállapításokkal együtt: „Munkatársaim látogatásakor folyamatban volt – a legutóbbi gyámhatósági ellenőrzés következményeként – az épület külső szigetelése, továbbá a közeljövőben várható még szekrények és matracok utóbeszerzése, amelyekre az anyagi forrás biztosított. (…) Az emeleti helyiségekben a fűtés maximális üzemelése mellett is hideg volt, ennek okát a tető szigetelésének hiányára vezették vissza a gyermekvédelmi szakemberek, felvetették a tető szigetelésének a szükségességét. A legutóbbi fenntartói ellenőrzés is megállapította, hogy az épület szigetelése elengedhetetlen, továbbá a lakásotthon teljes belső tisztasági festésre szorul, valamint a korlát felületének javítása is szükséges. Az udvarra kilépve kis lépcsősor és rámpa vezet, amelyek korszerűsítése szükséges. (…) A Lakásotthon falai és az emeletre vezető korlát kopott, festésre szorul.”
Fordítsuk le ezt a kimért, jogászias nyelven megfogalmazott állítást. Magyarul: akármennyit fűtenek, az emeleten a gyermekek akkor is fázni fognak. Az otthon falai koszosak, ideje lenne kifesteni. A korlát meg egyszerűen csak rozsdás.
Létszám tekintetében az otthon telített, ha egy gyermek nem lenne tíz hónapja szökésben, akkor túltelített volna: „A Lakásotthon 8 férőhelyen biztosít otthont nyújtó- és teljes körű ellátást, ugyanakkor jelenleg 9 gyermek gondozási helyeként szolgál. A 9 gyermekből egy fő tartós szökésben van a Lakásotthonba való megérkezése (2024 februárja) óta folyamatosan.”
Pozitívumként emeli ki a jelentés, hogy a gyerekek szeretnek barátkozni és nyáron akár programokat is tudnak a számukra szervezni: „A gyermekek szabadidejük nagy részét az online térben töltik, azonban – főleg a nyári időszakokban – szerveznek számukra közös programokat is, így kirándulást, strandolást, esti sétákat, fagyizást vagy pizzázást a városban. A Lakásotthon vezetője kiemelte, hogy a gyermekek alapvetően nyitottak a világra, így jó kapcsolatot ápolnak osztálytársaikkal, velük is szeretnek időt tölteni.”
Néhány további megállapítás rámutat azonban a felszín alatt megbújó súlyosabb problémákra: „A gyermekprostitúció egy 17 éves lány kapcsán korábban felmerült, azonban végül sikerült azt elkerülni. (…) Felnőtt általi fizikai bántalmazásra a hálózaton belül egy alkalommal került sor egy másik Lakásotthonban. Az érintett gyermekfelügyelőt végül – önvédelem miatt – a bíróság felmentette és újra dolgozik.”
Majd olvashatjuk a kimérten egyensúlyozó, ám mégis súlyos körülményekre utaló vizsgálati megállapításokat: „A Lakásotthon a tárgyi működési feltételekre vonatkozó jogszabályi előírásnak a helyiségek számát tekintve eleget tesz, azonban ezzel együtt számos hiányosság állapítható meg. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a Lakásotthont sok tekintetben az »elhasználódás« jellemzi. A falak festésre szorulnak, az emeleti szint belső szigetelése pedig elengedhetetlen szükség lenne, kiváltképp a téli hidegre tekintettel. (…) A korábbi, gyermekotthonok, lakásotthonok helyszíni vizsgálata során több gyermekotthon tárgyi feltételei tekintetében is hiányosságok megállapítására került sor. Ezúttal is szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az állam alapvető alkotmányos és nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy az általa, az intézményein keresztül biztosított gondoskodásban nyújtott ellátás keretében a saját családjukból kiemelt, vagy egyéb módon kikerülő gyermekek helyzetét jobbá és élhetőbbé tegye annál, mint amit saját családjuk biztosítani tudott a számukra. (…) Mindebből következően megállapítom, hogy a Lakásotthon hiányos tárgyi körülményei alkalmasak arra, hogy az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okozzanak.”
A körülmények alapján a gyermekek jogai súlyosan sérülhetnek. A tárgyi körülmények hiányosságai miatt. 2024-ben Magyarországon. Pont.
Valamilyen véletlen hanyagság vagy átgondolatlan könnyelműség okán az ombudsman ehhez a jelentéséhez néhány fényképet is csatolt, amelyek bár rossz minőségűek, feltehetőleg valami 1,2 megapixeles készülékkel készülhettek, de mégis beszédesek. Tételezzük fel, hogy ezek az otthon legrosszabb néhány szegletét mutatják és nem egy általános állapotot.
Az ombudsman honlapján bárki tehet ilyen virtuális utazásokat a magyar gyermekvédelem, a szociális ellátórendszer legmélyebb bugyraiban. Maga az ombudsman is vezeti az érdeklődőket, hiszen a fenti, Zala megyei jelentésben saját maga hívja fel a figyelmet a további jelentéseiben tett megállapításaira. A teljesség igénye nélkül szemezgessünk ezekből:
Nógrád vármegyéből: „A földszinten és az első emeleten egyaránt felújították a fürdőszobákat, de a felső helyiség irányából folyamatosan szivárog a víz, ennek következtében a felső fürdőt nem használják, az alsó fürdőszoba mennyezete szétázott, az egész helyiség penészes és dohos, emellett a lefolyók kéthavonta eldugulnak (…) Az emeleti fürdőszoba kiesésével összesen 2 zuhanyzó áll rendelkezésére a 11 bent lakónak, azaz az 1 lánynak és a 10 fiúnak.”
„(…) magas a dolgozói fluktuáció. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a jelenlegi 7 fős létszámból hárman 2023-ban létesítették munkaviszonyukat. A vezető egy pár hónapos időszakot leszámítva 7 éve dolgozik a Lakásotthonban, elmondása szerint évek óta folyamatosan problémát jelent a megfelelő végzettséggel és elhivatottsággal rendelkező munkaerő hiánya.”
„Mindebből következően megállapítom, hogy a Lakásotthon jelentős elhasználódása, hiányos tárgyi körülményei alkalmasak arra, hogy az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okozzanak.”
2024. október 30-án az ombudsman Veszprém vármegyébe, Várpalotára látogatott egy másik lakásotthonba: „A munkavégzési feltételek másik hiányosságaként emelték ki, hogy nincs külön illemhely a dolgozók részére.”
„(…) ünnepek alkalmával (születésnapok, karácsony), ha a tartósan szökésben lévőket nem számítják, akkor sem fér el minden gyermek, és a dolgozókkal történő – az otthont helyettesítő ellátás céljainak megvalósulását szolgáló – közös étkezésekre sincs mód.”
A jelentés pozitívumként állapítja meg, mintha nem ez volna a minimum: „A lakószobákban – a földszinten is – minden gyermek részére rendelkezésre áll zárható szekrény, éjjeliszekrény, íróasztal. Mindezzel együtt a házban rend és tisztaság volt.”
„Az otthont nyújtó szakellátás feladatainak megfelelő ellátása érdekében a dolgozók munkavégzésének támogatását hatékonyan növelhetné munkaruha biztosítása, amely a lakásotthon munkatársának elmondás alapján nem biztosított. Konkrétan fogalmazódott meg például a konyhai kötény igénye.”
Konyhai kötény! Erre vágynak a gyermekvédelemben dolgozók. Mert nincs. Munkaruha sincs.
„A Lakásotthon a hivatkozott jogszabályi előírásnak eleget tesz, azonban ezzel együtt számos hiányosság állapítható meg. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a Lakásotthont sok tekintetben korszerűtlen elrendezés és az »elhasználódás« jellemzi.”
„A vezető tájékoztatása szerint a 11 engedélyezett férőhellyel rendelkező Lakásotthon jelenleg 10 fő gyermek számára kijelölt gondozási hely. A látogatás idején 3 gyermek engedély nélkül volt távol – ketten hosszabb ideje …”
De Győr-Moson-Sopron vármegyében sem látunk szívderítőbb helyzetet. Íme néhány részlet.
„A szobák rossz állapotban vannak, régen volt festés, a falakat összefirkálták, az ajtókat a gyermekek betörték, a helyiségek díszítetlenek, így barátságtalanok.”
„A napi élelmezési költség 1000 Ft/fő. Azoknak a gyermeknek, akik nem az iskolában ebédelnek, házhoz rendelik az ebédet, ennek költségét a fenntartó kifizeti. Kéthetente rendelik az élelmiszereket egy szombathelyi áruházból, emellett kapcsolatban vannak az Élelmiszerbankkal is. Vállalkozóktól, is kapnak különféle tárgyi adományokat, az ágyakat egy soproni szállodától kapták. Nincs speciális étkezési igényű gyermekük, a gondozottak inkább túlsúllyal küzdenek.”
„Beiskolázásra gyermekenként 10 000 Ft-ot fordíthatnak.”
„A kapott étlapokat áttekintve megállapítottam, hogy azok egyike sem tartalmaz tápanyagszámításokat, valamint kevés zöldség és gyümölcs, tej és szelet húst tartalmazó étel kerül a gyermekek elé, az ételek választéka egysíkú, változatosságot – az ebéd kivételével – nem tartalmaz. Az étlapok alapján nem dönthető el, hogy a gondozott gyermekek a korosztályuknak megfelelő mennyiségű energiaszükséglethez hozzájutnak-e, valamint az elfogyasztott élelmiszerek minősége és mennyisége megfelel-e az egészséges táplálkozás követelményeinek.
Mindezek alapján megállapítom, hogy a Lakásotthonban nyújtott közétkeztetés terén feltárt hiányosságok, az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésére alkalmatlan intézményi gyakorlat alkalmas arra, hogy a sértve jogbiztonság követelményét a gyermekek védelméhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okozzon.”
„A Gyermekvédelmi Központ belső vizsgálata egy gyermekfelügyelő munkakörben foglalkoztatott szakdolgozó esetében megállapította, hogy a szakdolgozó a gondjaira bízott gyermekek emberi méltóságát súlyosan sértő, félelmet és megalázottságot keltő megjegyzéseket tett, a szakdolgozó munkaviszonya rendkívüli felmentéssel megszűnt, az ügyben kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt rendőrségi eljárás van folyamatban.”
Magyarország, 2024, az Orbán-kormány 14. évében.
Indokolt lenne a kormány részéről az ombudsmannak a következő üzenetet eljuttatni: „Az ezekben az intézményekben tett látogatások az Önnek az alapjogok érvényesülése érdekében végzett munkáját nem segítik, ezért további »ombudsmani látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget.”
Egy nap alatt megoldható egy senkit se zavaró törvénymódosítással, oszt jónapot.
A cikk szerzője jogász, a Budavári Önkormányzat volt jegyzője. Októberben a HVG Fülke Extra című podcastának vendége volt:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
