„Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő interjújában, amelyet az M1-nek adott. A vasárnap este leadott interjúban a kormányfőt Martí Zoltán, az MTVA online igazgatója kérdezte a Karmelita kolostorban szombaton.

„Úgy gondolsz Ukrajnára, hogy minden nap legalább néhány száz vagy ezerrel több özvegy van, sok ezerrel több árva, és te itt élsz ennek a szomszédjában, ezt látod is, meg a hatása alól se tudod magad kivonni. Közben ennek hatására egekbe mennek az árak, tönkremegy az energiapiac” – fogalmazott a miniszterelnök.

„Érzed, hogy minden lelassul, nehézzé válik és túl kell élned az évet, az a feladat, hogy ne süllyedj el. Ne legyen rosszabb, mint volt. Ez rányomja a bélyegét a szomszédos országok hangulatára, nem beszélve a szegény ukránokról. Ebben éltünk három évig. Az, hogy ennek most vége lehet, az olyan mint, amikor a víz alól fel tudsz jönni, és hosszú idő után levegőhöz jutsz. Ez egy ilyen nagyszerű érzés szerintem és ettől valóban csak karnyújtásnyira vagyunk” – jelentette ki.

Új realitás a frontvonalon és Amerikában

Orbán elmondta, hogy új realitás van részben a frontvonalon, ahol az oroszok „lassan, darálva törnek előre”. Szerinte ezt a háborút az unió elvesztette, bár kommunikációs trükkökkel akarják elmagyarázni, hogy ez nem vereség. Orbán szerint a konfliktust el kell szigetelni, mert ha nem sikerül, még nagyobb vereség vár ránk. 

Másrészt úgy látja, hogy Amerikában olyan fog történni, amire rég nem volt példa. „Egy felkészült szereplő lép sorompóba, ami megváltoztatja az egész világot”. Ő már ebben a realitásban él, eszerint készült a magyar költségvetés is. Az unió viszont még a régi realitásban él.

Orbán szerint 2022 áprilisában, a felek titkos tárgyalásokat folytattak Isztambulban és néhány órára voltak a megállapodástól, amit a nyugatiak beavatkozása tett lehetetlenné. „Ez egy ismert tény a nyugati politikai világban” – állította.

A miniszterelnök úgy látja, hogy nincs szükség közvetítőre Amerika és az unió között. „Nem közvetíteni kell, hanem értelmesen részt venni a vitákban, mert nagy viták lesznek”. A magyaroknak úgy kell ebben részt venniük, hogy jól járjanak. Szerinte Brüsszel, mint olyan nem létezik, nincs szava a vitákban úgy, mint Berlinnek vagy Párizsnak. Csakhogy ezekben az országokban a politikai viharok „jól mutatják az erőket”.

„Nem engedjük, hogy új Magdeburgot csináljanak”

Orbán szerint van, amiben egyetértenek és van, amiben nem az unióval. Amiben kibékíthetetlen ellentétek vannak, hogy „nem engedjük, hogy Magdeburgot csináljanak itt az idióta szabályaikkal” és genderügyben sem fognak soha kibékülni.  Az európai politikáról szólva elmondta, hogy a háború és béke kérdése a legmélyebb törésvonal, mert a magyarok és a szlovákok kivételével a többi uniós ország a sajátjának érzi a háborút.

Úgy látja, hogy a magyar gazdaság kibekkelte a háború 3 évét és nem vesztette el a sikeres jövő esélyét. Mindenki tudott dolgozni, aki akart, és egy évet leszámítva nőttek a bérek is. Megmaradt a rezsicsökkentés, a magyarok fizetik a legkevesebbet Európában a gázért, és a 13. havi nyugdíjat is megvédték, valamint a családvédelmből sem kellett feladni semmit. Így szerinte a magyar gazdaság „neki tud lendülni”.

A jövőről szólva a miniszterelnök szerint az az egymillió dolláros kérdés, hogy a gazdasági semlegesség ki tudja-e váltani a német gazdaság gyengélkedésének hatását. Úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság túlságosan egyoldalúan függött a nyugati gazdaságtól, és mivel Európában baj van, minden más irányba kell gyorsan fejleszteni a kapcsolatokat, így Amerikával, az oroszokkal és a kínaiakkal is.

Két világsztárt vesztett az ország

A kegyelmi ügy hatásairól elmondta, hogy Novák Katalinnal és Varga Judittal „két világsztárt” vesztett az ország. De ha a politikában „csinálsz egy marhaságot, amit senki nem ért”, annak következményei vannak. Ezzel az üggyel a jobboldal egy hatalmas sebet kapott, aminek a helye megmaradt. 

Az ünnepekre a magyaroknak több megértést, több méltányosságot, nyitottságot és őszinteséget kívánt egymás iránt. „Mert lehet, hogy tudunk jobban élni – ezt a költségvetés elintézi, jobban fogunk élni 25-ben, mint 24-ben –, de a kérdés az, hogy tudunk-e szebben élni?” – tette fel a kérdést az interjú végén.