A Líra javára ítélt a Kúria a transznemű fiatalt bemutató könyv ügyében

Nem fogadta be a Kúria a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmét abban az ügyben, amely során azt kifogásolták, hogy a kecskeméti Líra könyvesbolt annak ellenére is árusított egy LMBTQ-karaktert megjelenítő könyvet, hogy az üzlet 200 méteres körzetében iskola és templom is található.

Az eset a 2021-es, gyermekvédelminek nevezett, valójában melegellenes törvényig nyúlik vissza, amelynek rendelete előírta az LMBTQ-közösség tagjait megjelenítő könyvek fóliázását is. Emlékezetes, hogy Pásztón például távolságmérővel ellenőrizték a kormányhivatal munkatársai, a 200 méteres limiten belül helyezkedik-e el a Líra.

A törvény szövege szerint a korlátozás olyan könyvekre vonatkozik, amelyek öncélúan ábrázolják a nem megváltoztatását, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést. Ebben az esetben a kormányhivatal által kifogásolt könyv Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című kötete volt, amely száz történetet tartalmaz olyan nők életéről, akik a saját korukban elsőként álltak ki jogaikért. Ezek közül egy Coy Mathis története, aki bár fiúnak született, transznemű, vagyis nőként azonosul – így a szerzők szerint is egyértelműen nő –, a kötet pedig a a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés valós problémáit mutatja be. Megoldásként felveti a nemváltoztatás orvosi lehetőségét is.

Bár a kormányhivatal ötmillió forintos bírságot szabott ki a Lírára, a cég pert indított az ügyben, amelyet jogerősen meg is nyertek, a bíróság ugyanis kimondta, a könyv „gyermek- és fiatalkorúak számára is értelmezhető módon mutat be egy a transzneműséggel kapcsolatos gyerekkori élethelyzetet és problémát, a történet pedig illeszkedik a könyv koncepciójába, nem kizárólagos célja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés”. Ugyanez a könyv volt egy másik, győri per középpontjában is, ott a bíró azt állította, semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása, hiszen ezek XXI. századi témák és problémák és szintén a Líra javára ítélt.

A kormányhivatal azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a Líra keresetének elutasítását vagy új eljárás lefolytatását kérték. Kérelmükben az egységes joggyakorlat kialakítását kérték a Kúriától, azt állították, az első fokon eljáró bíróság túllépett hatáskörén a törvény értelmezésével. Külön érdekesség, hogy idéztek egy, a Líra másik ügyében született kúriai döntést is, amelyben a testület kimondta, hogy „a jogszabály tartalmának megállapításánál a nyelvtani értelmezésén túl az Alaptörvénnyel összhangban álló jogszabályi cél vizsgálata is szükséges”. A vesszőhibaként elhíresült esetről itt írtunk bővebben:

Ezt a keresetet tagadta meg tehát csütörtöki határozatában a Kúria arra hivatkozva, hogy a felülvizsgálat lefolytatását nem látták indokoltnak. Az indoklás szerint a rendkívüli perorvoslati eljárást önmagában nem alapozza meg az, hogy a kormányhivatal nem ért egyet a jogerős ítéletben jogértelmezésével.

Mint írják, a kormányhivatal nem jelölte meg, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amellyel összefüggésben a Kúria iránymutatása indokolt lenne, és nem mutattak be példát arra, hogy hasonló ügyekben eltérő ítéletek születtek volna. Bár nem vitatták a nemváltás kérdésének társadalmi jelentőségét, hiányolták a kormányhivatal indoklását arra vonatkozóan, hogy ilyen típusú ügyek olyan nagy számban fordulnának elő, hogy az a Kúria közbenjárását indokolná.

Lapunknak küldött levelében a Líra kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián üdvözölte a döntést, és felhívta a figyelmet arra is, a Kúria valamelyest ellentmondott saját magának a friss határozattal. A jelenlegi dokumentumban ugyanis azt írják, „lényegesen megváltozott” a gyermekvédelmi törvény szövege, és bár nyilvánvalóan az esetleges jogsértéskor hatályos verziót kell vizsgálni, olyan szempontból van ennek jelentősége, hogy a módosítás miatt a jövőre nézve sem merülnek fel „az egyedi ügyön túlmutató társadalmi érdeklődésre számot tartó”
jogkérdések. Ezzel szemben néhány hónappal ezelőtt, amikor a fóliázós ügy került a Kúria elé, és mindkét érintett fél hivatkozott az időközben elfogadott módosításra, a Kúria elbagatellizálta azt Nyáryék álláspontja szerint.