Eltelt majdnem egy év, és egyetlen kínai rendőr sem járőrözött még Magyarországon

„A kínai rendőrség tagja együttműködési megállapodás alapján, Magyarország területén – az adatigénylés napjáig – szolgálatot nem látott el” – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a december 19-én küldött közérdekű adatigénylésre. Ebben azt kérdeztük a rendőrségtől, hány kínai rendőr érkezett a csaknem egy éve kötött kétoldalú megállapodás alapján Magyarországra, ők mely településen látnak el szolgálatot, hol szállnak meg, ki fizeti az itt-tartózkodásukat, és jöhetett-e például velük a családjuk.

Rendőrök járőröznek Hongkong Causeway Bay kerületének egyik utcáján

AFP / Peter Parks

Sokan arra számítottak, hogy már tavaly nyáron, a turisztikai szezonra megérkeznek a kínai rendőrök, miután a Belügyminisztérium és a kínai közbiztonsági minisztérium tavaly februárban megállapodott arról, hogy a távol-keleti ország rendfenntartói is járőrözhetnek Magyarországon. Ősszel a 444.hu-val az közölte a tárca, hogy a két ország közötti megállapodás határozatlan időre szól, módosítható, kiegészíthető és felmondható. Vagyis,

az hogy egyelőre nem érkezett kínai rendfenntartó, nem jelenti azt, hogy nem is fog, mindenesetre furcsa, hogy az egy év nyitva álló lehetőséget eddig nem használták ki, és ennek okára a rendőrség sem adott magyarázatot.

A korábbi tájékoztatás szerint a kínai rendőrök önállóan nem intézkedhetnek és nem is járőrözhetnek, ehhez minden esetben szükség van egy magyar rendőrre is, vagyis páros szolgálatot látnak majd el. Sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint inkább csak egyfajta tolmácsként segítik majd a magyar hatóságokat ott, ahol jelentős számú kínai turistára lehet számítani. Egyenruhában, de fegyver és kényszerítő eszköz nélkül látják majd el feladataikat, nyomozási cselekményt nem végezhetnek.

A hivatalos álláspont ismertetése során azt is gyakran kiemelték, hogy más országok rendőrei is látnak el szolgálatot Magyarországon, illetve a magyar rendőrök is kiutaznak a hazai turisták által legkedveltebb külföldi turistavárosokba, például Horvátországba. 

Az államközi egyezség bírálói ugyanakkor attól féltek, Kína arra használja majd ezt a lehetőséget, hogy a saját, Magyarországon élő vagy turistaként ide érkező állampolgárai után kémkedjen. Két éve ugyanis kiderült, hogy Kína világszerte nemzetközi rendőrhálózatot működtet, amelynek segítségével szemmel tartja, sőt estenként meg is félemlíti a diaszpórát, sőt annak tagjait nem egyszer hazatérésre kényszeríti. 

Mint megírtuk, illegális kínai rendőrőrs működhetett Budapesten is a Belügyminisztérium tudta nélkül: a fővárosban két helyen üzemelhetett olyan kínai „szolgáltató állomás”, amelyeket jogvédők a kínai rendőrség illegálisan kihelyezett és a diaszpóra vegzálására is használt irodájaként azonosítottak. Négy kontinensen legalább harminc ilyen állomást lepleztek le. 

Az aggályokat az is növelte, hogy a kínai állami média szerint a turisztikán túlmutató megállapodás részeként „Kína felajánlotta, hogy a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokon túl közbiztonsági kérdésekben is támogatja Magyarországot”. Az ügy a Népszava cikke szerint téma volt az Európai Parlament ülésén is.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint ugyanakkor nincs mitől tartani, a szervezet ugyanis a Momentum politikusa, Tompos Márton aggályaira válaszolva azzal igyekezett mindenkit nyugtatni, hogy a kínai egyenruhásoknak nem lesz önálló intézkedési jogkörük.

Azt nem tudni, hogy Donald Trump hivatalba lépése milyen hatással lesz a kínai–magyar megállapodásra, a megválasztott amerikai elnök ugyanis nyílt gazdasági háborút hirdetett a távol-keleti ország ellen, és már jelezte: beiktatása után azonnal 60 százalékos vámot vet ki a kínai árukra, ez pedig azokat az alapanyagokat is érinti, amelyeket már az amerikai gyártáshoz visznek be külföldről az országba.   

A magyar rendőrség egyébként nagyjából 4-5 ezer fős munkaerőhiánnyal küzd, az állomány telítettsége ugyanis a hivatalos adatok alapján csak 91 százalékos. A szakszervezet és a rendőrségi forrásaink szerint azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet.  A problémákat jelzi az is, hogy néhány éve még több ezren jelentkeztek, de idén szeptemberben viszont mindössze 116-an kezdték meg a tanulmányaikat a Miskolci és a Körmendi Rendvédelmi Technikumban. 

(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: NurPhoto via AFP)