A Fővárosi Törvényszék szerint nincsenek meg a szabadlábra helyezés feltételei.
Nem szabadulhat a fegyházból Balogh Lajos, aki a kilencvenes évek közepén négy fiatal nőt ölt meg különösen kegyetlen módszerekkel Százhalombattán – írja a Pesti Srácok. A lap úgy tudja, hogy a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírója január 9-én tárgyalt a feltételes szabadlábra helyezéséről, de úgy döntött, nincsenek meg annak feltételei. Legközelebb 2027-ben kerülhet újra napirendre a kérdés.
Az első nő, aki Balogh Lajos áldozatául esett, a 16 éves sógornője volt 1994-ben. Azután egy barátjának 14 éves barátnőjével, majd két kocogó nővel végzett. Elkövetőként szerepelt abban az 1990-es ügyben is, ahol az apja gyilkosság áldozata lett, ám végül az elhunyt feleségét, Lajos anyját ítélték el. Hat éve azt mondta, vállalja a tetteiért a felelősséget, és az egyetlen, amit nem bánt meg, az apja megölése volt.
A 140-es IQ-val rendelkező szobafestő-mázolót életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a bíróság – akkor még nem lehetett tényleges életfogytiglant kiszabni. A médiában időről időre feltűnő Balogh jelenleg is börtönbüntetését tölti. Legkorábban 2020-ban bocsáthatták volna feltételes szabadlábra, de miután eltörte egy rabtársa orrát, ez az időpont 2025-re tolódott.
A battai rémről itt írtunk részletesen:
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
