Van-e joga a kormánynak új bűncselekményt beiktatni a jogba rendeleti úton? – ezt a kérdést tette fel nyolc bíróság is az Alkotmánybíróságnak, miután 2021-ben a kormány pontosan ezt tette: rendeleti úton létrehozta a védettségi igazolással való visszaélés bűntettét, sőt, a büntetési tételeket is fixálta. A rendelet hatályát egészen addig húzták, míg a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet tartott, csakhogy utána sem tűnt el teljesen: 2022-ben, a védettségi igazolvánnyal való visszaéléssel kapcsolatban egy másik törvényben azt írták, hogy azt az elkövetéskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ezt pedig csak 2024 végén, a 2025-ös költségvetés megalapozásáról szóló törvényben helyezték hatályon kívül, így megkímélve attól az Alkotmánybíróságot, hogy bármit is kelljen mondaniuk az ügyben.

A Fővárosi (két ügyben), az Egri, a Kecskeméti és a Tatabányai Törvényszék, valamint a Tatai, az Esztergomi és a Csornai Járásbíróság különböző időpontokban, de szinte azonos érvekkel kérte a kormányrendelet megsemmisítését, miután hamis oltási igazolásokkal kapcsolatos ügyet kezdtek tárgyalni. Véleményük szerint a kormánynak még veszélyhelyzetben sincs joga rendelettel kibővíteni a Büntető Törvénykönyvet, a koronavírus elleni védettséget igazoló okirattal összefüggő visszaélések megelőzése nem tett szükségessé ilyen rendkívüli intézkedést.

Nagy késéssel, de ezt vehette észre valaki a kormány környékén is, mert a múlt év végén végképp törölték ezt a pontot, de ez is jellemzően történt: nem a kormány előterjesztésében szerepelt, hanem a Törvényalkotási Bizottság terjedelmes módosító csomagjában, annyi indoklással, hogy „idejétmúlt, így indokolt a hatályon kívül helyezése”. Tehát mint az utóbbi időben egyre gyakoribb, a TAB ismeretlen szerzőtől származó, az Országgyűlésben érdemben meg nem tárgyalt javaslata vonatkozott erre a fontos kérdésre is. Mégpedig „túlterjeszkedő módosítás” formájában – ezért külön kellett aztán szavazni róla –, hiszen semmi köze a költségvetés megalapozásához, amelynek salátatörvényébe beletették.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény szerint (24. cikk 2. bekezdés b) pont) bírói kezdeményezésre „legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. Ezek a kezdeményezések 2023. október 27. és 2024. szeptember 19. között érkeztek az Ab-hoz, és közülük a legrégebbit is 90 napon túl kezdték tárgyalni – némelyiket többször is –, 2025. január 28-án pedig három esetben a teljes ülés, a továbbiaknál a Varga Réka elnökhelyettes vezette tanács a legkésőbbi érkezéshez képest is több mint négy hónap után jutott el a döntésig.

Az Ab-eljárást megszüntették, a bíróságok pedig, amelyek visszakapják az ügyeket, minden bizonnyal szintén abból indulnak majd ki, hogy kezdeményezésük benyújtása óta megszűnt a vádiratban szereplő cselekmények büntethetősége.

Czine Ágnes alkotmánybíró, aki a határozattal egyetértett, fontos kiegészítést tett párhuzamos indoklásként. Szerinte ugyanis az eredeti kormányrendelet alkotmányosságát mégis érdemben meg kellett volna vizsgálni, annak ellenére, hogy a benne meghatározott cselekmény már nem büntethető. Szerinte ugyanis, bár különleges jogrendben az Alaptörvény szerint lehet kormányrendelettel is szabályozni olyan kérdéseket, amelyek egyébként törvényhozási tárgykörbe tartoznak, a büntető törvénykönyv tényállásai ez alól kivételt képeznek. Az új bűncselekmény meghatározása ellentétes volt az Alaptörvény szerinti garanciális követelménnyel, ezért „a kormányrendelet alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróságnak – álláspontom szerint – meg kellett volna állapítania”.

Teljes egészében indokolt volt szabályozni és büntetőjogi normával védeni a világméretű veszélyhelyzet idején a védettségi igazolással való visszaélést rögzítő magatartásokat, azonban ezen büntetőjogi normáknak, magatartásoknak a törvényi szintű szabályozása indokolt, és mivel az Országgyűlés folyamatosan ülésezett, ennek nem is lett volna akadálya – fejtette ki a párhuzamos indoklásban Czine Ágnes.