A csütörtökön megjelent növekedési adattal indította Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli interjúját a Kossuth rádióban. Ahogy megírtuk, minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek pedig a közelében sem voltunk a KSH friss, éves számai alapján.

Csakhogy Orbán próbált magabiztosnak tűnni, azt állította, hogy amikor korábban „repülőrajtot” és „fantasztikus évet” ígért, ő már akkor ismerte a most napvilágra került gazdasági mutatókat. És szerinte a tavalyi novemberi számokon már látszik az USA-ban bekövetkezett fordulat, márpedig

az „amerikai hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlát is”.

Hosszan beszélt arról, hogy a közvéleményben érezhető „cinizmusról”, arról, hogy sokan cinikusan reagálva azt gondolják, „úgysem sikerül”. Mint mondta, ő már átélte ezt a kételkedést, például akkor, amikor 1 millió új munkahelyet ígért, és ezt sikerült is megvalósítani. A gazdasági növekedés pont ilyen, most azt tűztük ki, hogy érjük el a havi 1 millió forintos átlagfizetést, és ez már szerinte kézzelfogható közelségben van. „Már van 4000 olyan pedagógus, aki 1 millió forint felett keres havonta” – mondta.

„A cinizmus lebeszélés, nem szabad lebeszélni magunkat arról, hogy sikerülni fog” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a cinizmust át kell törni, ezért is indították a nemzeti konzultációt, mert ezzel az emberek azt mondhatják, hogy „hajrá fiúk”.

Szélesíteni a középosztályt, nem csak mélyíteni

Orbán szerint igenis sok pénz van a magyar gazdaságban, ez látszik most is, amikor kifizetik 800 ezer embernek az állampapírok kamatait. Ez a magánemberek a megtakarítása volt, és azon belül is nem a gazdagok tették állampapírba a pénzüket, ezt a kormányfő adatokkal támasztotta alá.

Innen tért át a középosztály megerősítésének kérdésére, a gazdaságnak azt kell szolgálnia, hogy minél többen tartozhassanak ide, szélesedjen ez a réteg, „ne csak mélyüljön” a középosztály, hogy a már ide tartozóknak egyre jobban megy. Orbán szerint ezt hívják igazából néppárti gazdaságpolitikának a liberálissal szemben, az emberek érdekeit kell szolgálni, az alsó osztállyal törődni, illetve a középosztályba tartozók számát növelni. A gazdagokkal nincs teendő, ők ezt maguk „intézik”, fialtatják a pénzüket.

Nem egyenletes növekedés, ami főleg az év második felében jön el

A kormányfő szerint az a cél, hogy a tavalyi utolsó negyedév látható növekedése ebben az évben még magasabb legyen. A növekedés viszont nem egyenletes, szerinte a komoly tempónövekedés majd csak a 3. és 4. negyedévben – vagyis csak az év végén – lesz, és remélhetőleg folytatódik 2026-ban.

Úgy fogalmazott, „cselekvő reménykedés” kell, hiszen a Covid és a háborús időszak miatt van táptalaja a cinizmusnak és a kételkedésnek.

6,5 milliárd eurót veszítettünk el évente a háború és Brüsszel szankciói miatt – jelentette ki Orbán, aki szerint így „a magyar emberek zsebe miatt volt fontos az, hogy Trump nyerje az elnökválasztást”.

A kormányfői beszéd másik sarokpontja a februárban érkező 13. havi nyugdíj volt, amit „támadnak” Brüsszelből. Orbán szerint nemcsak ennek az 500 milliárd forintnak az előteremtése nehéz, de hogy egyáltalán kifizessék, az „egy csata eredménye”.

“El a kezekkel”

„Ha győztes nemzet akarunk lenni, a régi bajokat le kell győzni. Az egyik ilyen baj a 13. havi nyugdíj elvétele volt a Bajnai–Gyurcsány-korszakban. A visszaadása a feltétele, hogy elhiggyük, voltak bajok a baloldali kormányok idején, de amit elértünk már egyszer, azt meg tudjuk tartani” – mondta a kormányfő, aki szerint ez ezért pszichés kérdés, nemcsak gazdasági, a  jövőbe vetett hit miatt is fontos.

Csakhogy a brüsszeliek ezt támadják mindenféle „ajánlással”, ami valójában mindig azt takarja, hogy valamit ránk akarnak kényszeríteni, beleverik az orrunkat, ezért kell megvédeni. Még az ellenzéki pártok mögötti közgazdászoktól is, akik szintén ellene vannak, bár azt nem merik kimondani, hogy el kell venni.

„El a kezekkel a nyugdíjaktól, el a kezekkel a 13. havi nyugdíjtól” – jelentette ki.

Szó esett a németországi eseményekről is, amit azzal indított a kormányfő, hogy „a német medvét jobb nem piszkálni”, de szerinte nem véletlen, hogy ott előrehozott választást kell tartani. Ugyanakkor „őket is Brüsszel teszi tönkre”, például a zöld átmenettel, amit Brüsszelben erőltetnek anélkül, hogy egyeztetnének a gazdasági szereplőkkel, ezt sínyli meg a német autóipar.

„Nagy jövőt nem jósolok annak, ami Nyugat-Európában történik” – mondta Orbán, aki ostorozta a brüsszeliánus elitet, ami „osztja az észt Európában”. „Vannak a lázadásnak jelei, mert Brüsszellel nem lehet tárgyalni, ott lázadni kell” – tette hozzá. A németeknél a gazdaságban nem, de a migráció kérdésében már elindult ez, most jutottak el oda, ami eddig csak Magyarország mert megcsinálni.

Orbán közben egyszer véletlenül menekültügynek nevezte a kérdést, de gyorsan módosított migrációra.

Végül az energiabiztonságról is szó volt, miután „rémhír” röppent fel a Barátság gázvezetékkel kapcsolatban. Orbán szerint az európaik azon a véleményen vannak, hogy a meglévő szankciókat fenn kell tartani azért, hogy az ukránok megnyerhessék a háborút. Az amerikaiak viszont békét akarnak, „béke logika” érvényesül, a szankciókkal a megállapodást kényszerítené ki – fejtegette.

Eltöröljük (mi) az uniós szankciókat

A magyar álláspont mindig is az volt, hogy elleneztük a szankciókat, csak tudomásul vettük, hogy mindenki más ezt akarja az EU-ban, és nem akartunk megbénítani a működést, ezért fogadtuk el. De ezért volt szükség kiküzdeni garanciákat arra nézve, hogy az ukránok újra átengedjék az orosz gázt. Ha nem tartják be, akkor a szankciókat „el fogjuk törölni” – mondta többes szám első személyben Orbán annak ellenére, hogy ez uniós hatáskör. De akkor is az a lényeg, hogy a magyar emberek nem fizethetik meg a szankciók árát és az ukrán „arcátlanságot”, hogy Európa pénzeli a háborújukat, de nem tartják be a megállapodást.

Az interjú azzal zárult, hogy felhozta a gyerekvédelmi törvényt is, ami miatt beperelték hazánkat az európai parlamenti pártok. Orbán elfogadhatatlannak tartja, hogy azt a 12 milliárd forint uniós támogatást, amit nagy nehezen kiharcoltunk, most – magyar ellenzéki képviselőket is beleértve – el akarják venni. Amerikában megnyertük a csatát, a következő év brüsszeli bürokratákkal folytatott harc jegyében fog telni – tette ki a pontot a különféle harcos-háborús retorikával telerakott beszédére.