A kreatív gondolkodás erősítését sürgette a magyar iskolákban Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, aki magyarországi látogatása zárónapján tartott budapesti sajtótájékoztatóján beszélt a pedagógus-továbbképzésekről, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákok oktatására. Sürgette a vizsgarendszer lazítását, és szorgalmazta a szegregáció megszüntetését – írja az MTI.

Sahíd kiemelte, hogy a magyar oktatási rendszer gazdag hagyományokkal rendelkezik, s példaként említette, hogy az ország több Nobel-díjast is adott a világnak, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a kreatív gondolkodásnak és problémamegoldásnak a tantervben a memorizálásnál nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Azt is megjegyezte, hogy a felvételi vizsgákon gyakran nem foglalkoznak a vizsgázók egyéb tantárgyakban megmutatkozó tehetségével, s hogy „néhány óra dönt a jövőjükről”. Elmondása szerint a diákok és a szülők, akikkel találkozott, nagy fokú stresszről és szorongásról számoltak be neki emiatt.

Kitért arra is, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, s a közös munkába be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is. Példaként a különleges nevelési igényű diákokat említette, akiknek – mint rámutatott – gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő segítség az iskolákban, a többi között jeltolmács, megfelelő szállítóeszközök vagy iskolapszichológusok.

A tanköteles kor 18-ról 16 évre szállításával kapcsolatban hangsúlyozta: bár a szegénységben élő családok abban látják a megoldást, hogy a gyerekeiket hamarabb dolgozni küldik, az iskolát korán elhagyó vagy szakmunkásképzőt végzettek gyakran csak rosszul fizetett munkát találnak. Szerinte a szakmunkásképzők önmagukban nem tudják biztosítani a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, és kiegészítő oktatási programokat javasolt. Az iskolaelhagyást, a szakképző iskolákba jelentkezést gyakorinak nevezte a roma közösségekben, s kitért arra, hogy az onnan érkező diákokat még mindig sok helyen szegregálják az oktatásban.

Bár hangsúlyozta, hogy a tanárhiány globális jelenség, aggodalmát fejezte ki a pályaelhagyások magas magyarországi száma miatt, és sürgette a pedagógusoktatás erősítését, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákokhoz szükséges képesítésekre. A felsőoktatásról szólva azt mondta, engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül, emellett hangsúlyozta az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát.

Kiemelte, hogy az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az államiaknál, megjegyezte viszont azt is, hogy az előbbiekben rendszerint színvonalas oktatás folyik. Megemlítette azt is, hogy vannak egyházi iskolák, amelyek kifejezetten hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak.

Mint a Telex írja, az oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízott csütörtökön beszámolt tapasztalatairól Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek, aki szerint azonban a jelentésből egyetlen mondat sem igaz. „Ez a mai tárgyalás is azt mutatja, hogy ugyanúgy mint Brüsszelben, itt ennél az ENSZ-megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket” – jegyezte meg.

(Kiemelt kép: Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja a tíznapos magyarországi látogatása után tartott budapesti sajtótájékoztatón 2025. március 21-én)